Rész

 1   1|                egymás mellé elhelyezve. Iszonyú vaspántos és rézcirádás
 2   1|               előtte és védi, túl rajta iszonyú erővel egy ostromló sereg.
 3   1|                kollégiumba, ott hallott iszonyú szép dikciókat, ordíthatott
 4   2|             mindig kétségbeesőbb arcok, iszonyú hideg, iszonyú hófúvás,
 5   2|     kétségbeesőbb arcok, iszonyú hideg, iszonyú hófúvás, gyalogló csapatok,
 6   2|              mint borzadoz ez, midőn ez iszonyú sebeket látja. Legszörnyűbb
 7   4|                nap fúrt-faragott valami iszonyú nehéz vasas kerekeken álló
 8   4|               hátán jött ki a hegye, ki iszonyú ordítással dőlt a híd karfájának,
 9   4|              jobb oldalt a folyam felől iszonyú ordítás támadt, az oláhok
10   5| bíbordolmányában, lengő piros tollakkal iszonyú rohamra vezette harcos huszárait.~
11   6|         lángokat ismét megfordítja, egy iszonyú roppanás hallik, aztán a
12   7|               nép közé.~Amint meglátták iszonyú dúlt arcát, a kétségbeesés
13   7|           csikós tudta, hogy merre jár.~Iszonyú távolból valami vörös csillám
14   8|               Középen kettétörött az az iszonyú csapásra, felső része a
15   8|                rémület megmerevíté, oly iszonyú volt ez ember tekintete.~
16   8|              lépcsőn. A súlyos buzogány iszonyú döngése s a halálordítás
17   8|             gyönge kezei megtagadták ez iszonyú szolgálatot, kétségbeestében
18   8|                 a havasok megrengtek az iszonyú dördüléstől, s az égig lövellő
19   9|           példányos dolgozó-intézettel, iszonyú falakra épült városházad,
20  11|        Elszörnyedett, midőn meglátta az iszonyú mély vágást, mely hosszan
21  14|               aludjatok!~Egy perc alatt iszonyú lárma támad, vad ordítással
22  14|                 hadnagyukat megmenteni. Iszonyú csapásokat osztva a puska