Rész
1 1| most egyébről sem akartak hallani, mint háborúról, melynek
2 1| tán vele?~– Megállítottam. Hallani sem akart engesztelődésről.
3 1| szúnyogrepülést meg lehete hallani.~Az ősz férfiú azt hitte,
4 2| nem kénytelen jajgatását hallani. Míg én sokszor a legdühösebb
5 4| lombjai közt suhogást fogsz hallani. Gondolj olyankor rám, aranyoshajú
6 4| estéken kandallóvilágnál hallani fogod az agg bútort eresztékeiben
7 4| távoli ágyúdörgést vélt hallani, szívének hangos dobbanásai
8 4| kedves volt neki az ágyúszót hallani.~De mégsem oly kedves sehol,
9 6| rejté. Oly rosszul esik neki hallani, hogy a legutolsó férfi
10 6| félelem, a csüggetegség, hallani fogjuk a toronyból a te
11 6| Az ismert hangok helyett hallani fogjuk az idegen szókat,
12 7| elnémult, még akkor is lehete hallani a mocsárok közül egyes kétségbeesett
13 7| helyein zeneszót lehete hallani s a táncolók vidám kurjantozásait.~
14 7| szokatlan, bús dalaikat hallani, mikor lovaikat csoportosan
15 7| elenyészők.~Még most is hallani e dalokat énekelve, erdőkben,
16 8| panaszt nem fogsz tőlök hallani. S akkor mondd neki, hogy
17 8| összehajigálva feküdt már, s lehete hallani az ablakhoz közeledő ostromlók
18 8| ha szűnt a diadalkiáltás, hallani lehete a haldoklók és sebesültek
19 8| meg.~A küldött nem akarta hallani az unszolást.~– Eredj, nézd
20 9| méltóztatott általam említtetni hallani?~– Úgy? Helyesen. Ott fogunk
21 10| háziúrnak jólesik a magyar szót hallani idegen ajakról, előszedte
22 14| férfiordítás közül ki lehete hallani a csengő-bongó magas nőéneket,
|