Rész

 1   2|      másfélszáz vitéz a kék vízszín felett, mint vándor vadludak az
 2   3|           kísérőmmel fogok a többek felett kivívni.~Köztünk mondva,
 3   4|            egy halálra szánt nemzet felett.~– Apám, a halál órája kong.
 4   4|      véresen áldozott le Székelyhon felett – oly soká tudott elnyugodni,
 5   4|         hevében.~A felhők egy völgy felett siettek összecsapni; a hadseregek
 6   6|            mint neked! Egy csatatér felett, hol az elemek maguk is
 7   7|           alszik, ott vigyáz a feje felett, mint egy hűséges eb, s
 8   7|   Szenttamáson egy kő nem maradt kő felett. A két torony nem látszik
 9   8|            az őszien vöröslő hegyek felett első sugárait.~A szédült
10   8|             mely éppen a ház kapuja felett volt.~Azután kidugta nagy,
11   8|        árjai összecsaptak holtteste felett, s pllanatok múlva fejét
12   8|          itt, ugye, a leány birtoka felett? – kérdé Numa az ott várakozóktól.~–
13   8|             kardját megforgatá feje felett, hogy az oláhot összevágja
14   8|           hagyva.~De magasan a falu felett egy kiálló bércen van épülve
15   8|     zokogott ellensége leütött feje felett, jobban, mint ha az édesapjáé
16   9|         kiáltottak; amelyik a fejük felett repült el, azt pohárral
17   9|           magasban repült el a sánc felett. Féloldalt fordult a közeledő
18  11|           halványzöld távol dombjai felett; fehér ködruhádon csillaglelked
19  13| elmélkedhetni a hallatlan vérengzés felett pro et contra.~Ez időkben
20  13|             annak fensőbbségét maga felett. – Szabad tudnom, hogy kicsoda
21  14|           füsttel égett a megholtak felett.~Kardjára támaszkodva szomorúan
22  14|             áruló csata után serege felett, csak amint ágyából lovára