Rész

 1   1|      egyhirtelen, bár azt már hetek óta betanulá, de a lengyel komoly
 2   2| rózsaszínben jártak leányai.~Tíz év óta volt özvegy az asszony,
 3   2|           özvegy az asszony, tíz év óta hordta gyászruháját; két
 4   2|         hordta gyászruháját; két év óta volt a két szép leány menyasszony,
 5   2|           leány menyasszony, két év óta hordta jegygyűrűjét.~Az
 6   3|          igen fáradtak, már hat hét óta nem feküdtek ágyban és két
 7   3|          feküdtek ágyban és két nap óta éppen le sem feküdtek.~Szegény
 8   3|          megsajnáltam őket. Hat hét óta nem feküdni ágyban!~– Pedig,
 9   4|       hangokat.~Hajh, e könyv öt év óta nem volt már kézben. Ki
10   5|           visszhangzott, a századok óta ottlakó sötétséget szokatlan
11   6|       belőle. Vak volt tíz esztendő óta, mert ha nem lett volna
12   7|             mint hallgatott hat nap óta mindég.~– Meghalt! – ordíta
13   7|         hogy őrizkedem. Tizenhét év óta üldöznek engemet. Arra jobbra
14   7|           lengyel özvegy már fél év óta jegyben járt a délceg huszárkapitánnyal,
15   7|            Téged kerestelek. Egy év óta minden imádságomban benne
16   8|            családfő leánya, ki évek óta nem viselt egyebet fekete
17   9|           apostolok utósó vacsorája óta.~A tábornok maga mellé jobb
18  10|             hogy mi itt egy fél óra óta attakirozzuk a kálvinista
19  11|        minden kívánságát.~Három nap óta nem volt újra bekötve a
20  14|          adjatok ennem, mert reggel óta éhezem.~– Él-e még Damjanich? –
21  14|           itt, édes Anisiám! két év óta nem látott bujdosó csillagom!~