Rész

 1   1|        kép! Senkinek gyermeke, mégis mindenkinek halottja! Kelj
 2   1|         De már ennyi skandalum mégis több volt, mint amennyit
 3   1|       mindennapi kenyeret, s ő mégis mindennap vért ad hazájának
 4   1|   Félnek, és van okuk rá.~– De mégis, ha valamit kitudhatnának
 5   2|      jártak sivatag külföldön, mégis minden hóban érkezett levelük
 6   3|       rosszul beszél, de azért mégis mindig magyarul beszél,
 7   5|         ahhoz én nem értek. És mégis akarom, hogy meghaljon.~–
 8   5|     indítá kegyedet arra, hogy mégis eljőjön?~A nő összetette
 9   5|      igaza van, és látta, hogy mégis az ellenkezőt fogják rábizonyítani.~–
10   5| részére.~Hogy e tudósításoknak mégis oly kevés hasznát vették
11   6|         Nem akarsz talán… Csak mégis szép az élet, ugye? Még
12   8|       mi népünk volt eddig, és mégis idegen saját szülötte földén.~–
13   8|      akkor mondd neki, hogy én mégis jogtalanul bánok vele, mert
14   8|        e könnyek terhét. És én mégis elmegyek. Van okod rá, hogy
15   8|       nem dicsőséget többé, és mégis elmegyek. Egy eszme, mely
16   8|      hogy könnyeidet látom, és mégis elmegyek.~– Eredj – rebegé
17   8|   annyi vesztenivalótok van, s mégis gyülekeztek a harcok lobogója
18   8|  harmadika pópa nevet visel, s mégis minden századik tud csak
19   9|        csikorgott, és a népség mégis künn töltötte az éjet a
20  14|      hegeszteni kezdé; de csak mégis legjobban meggyógyítá azt
21  15|     annyira megijedt.~– De hát mégis, mit kellett volna mondanom?~–