Rész

 1  15|     egyéb, mint az emberséges János mester, kiről, ha megmondjuk,
 2  15|  üldözni, nemcsak azért, hogy János mester gyanús szemeket veteget
 3  15|    gros űzik az oláhcigányok.~János mester ugyan nem olvasta
 4  15|  találtam benne semmi szépet.~János mester mindig több okot
 5  15|         Most rajta! – gondolá János mester. – „Éljen a szabadság!” –
 6  15|      kerek földön – bizonyítá János mester.~A szegkovács gondolkozott,
 7  15|    hogy meg fogja tanulhatni. János mester, vegye oltalma alá
 8  15|      ez embert.~Az emberséges János mester tehát fogta az elítélt
 9  15|   közepe levén.~Az emberséges János mester pontosan kiereszté
10  15|       fegyelem által, és hogy János mester előtt is jobb véleménybe
11  15|     éljenek a magyar katonák!~János mester elszörnyedve esett
12  15|      hányadika.~Az emberséges János mester kiereszté a maga
13  15|       Éljen a dicső Ausztria!~János mester csak azt nézte, hogy
14  15|     minden megváltozott, csak János mester sorsa nem, őt hivatalából
15  15|      szegkovács ideje letelt. János mester előszólítá őt a börtönből.~
16  15| okosat akar mondani, megfogta János mester kezét s elérzékenyültében
17  15|       mondását:~– Mondja meg, János mester, annak az úrnak odabenn,
18  15|      kapta át derékon e szóra János mester a szegkovácsot, s
19  15|      a sovány fekete úr volt.~János mester elmondá a vádat,
20  15| köztük a szegkovács is.~Mikor János mester kinyitotta neki az