Rész

 1   1|     vétekért, míg itt hóhérszerepre jutott zsebmetszők üldözik oly
 2   2|             huszár a Tisza közepéig jutott, elvagdalták azt kardjaikkal.~
 3   3| négyszegletes fejűek, csupán nekünk jutott a gömbölyűből.~De mekkora
 4   4|           Testvéred?~– De annak nem jutott e nyomorú gyalázat; mikor
 5   4|          akarta kötni, midőn eszébe jutott, hogy tán ez utolsó útja
 6   7|           Sűrű csalitos buckák közé jutott, a fészkéről felvert madár
 7   8|        Amint a kereszt alá ért, nem jutott ugyan eszébe nagyanyja intése,
 8   8|          osztályrészét.~Csupán neki jutott tíz ember része a ragadományból,
 9   8|           fáta, aki sors útján neki jutott.~– S az neki felesége?~–
10   8|       melyből nekem tíz férfi része jutott, azt adom nektek vissza.
11   9|          maradtak számára a sepreje jutott.~A tábornok nem nevetett,
12  10|            halottkép.~Azután eszébe jutott a dicsőség, küzdelmes csaták
13  10|             mohlepte épület.~Eszébe jutott, hogy tegnapelőtti szomszédnéja
14  10|              tetőtül talpig.~Eszébe jutott a boszorkány jóslata.~„Mig
15  11|           tekintetével a horizontra jutott, meglátta ott a halvány
16  13|            váci leány valaha eszébe jutott volna.~December 30-ika volt,
17  14|           akármit tegyen.~És eszébe jutott a dühödt davoria, melynek
18  15|       gondolkozni arról, hogy miért jutott oda.~*~A három hónap elmúlt,