Rész

 1   1| töredékhangok üték meg a füleimet:~– Négy király!~Úr isten! – gondolám
 2   1|          bajuk lehet nekik egyszerre négy királlyal?~– Nem ér semmit –
 3   1|         ismertem el –, mert az enyém négy disznó. Ránéztem a cerberusra.
 4   4|       fejéhez, nehéz szilárd ércből, négy szegletéhez négy gyászfenyőfát
 5   4|             ércből, négy szegletéhez négy gyászfenyőfát ültess, hol
 6   4|           dombot takartak rá, a domb négy szögletéhez négy gyászfenyőt
 7   4|              a domb négy szögletéhez négy gyászfenyőt ültettek, fejtől
 8   4|          tábor?~– Semmit. Eloszlott. Négy napig nem adtak neki kenyeret,
 9   7|              juthatna, kiugrat elébe négy huszár az arcvonalból, a
10   8|           együtt a földre leesett.~A négy elsőt, ki odarohant a gyilkosnak
11   8|             oláh megnézte azt mind a négy oldalról, azután helybenhagyólag
12  10|          állott; egy csonka piramid, négy vasgolyón nyugvó. Tetején
13  12|               hátul ellenség, s csak négy ágyúja maradt és kétezer
14  12|           hátul, ahol megtámadtaték.~Négy ágyújával védte magát, hol
15  12|     legelőször a magáét, melyen csak négy ujj maradt a legközelebbi
16  14|            de annál több vér jött ki négy sebéből. A dicső harcmezőn
17  15|        emberséges szegkovács, akinél négy esztendeig szolgáltam, most