Rész

 1   2|      Látod, ha szemed van, hogy huszárok vagyunk.~Az őr újra kiáltott,
 2   2|    elhagyták helyöket, s mire a huszárok a túlpartra kiértek, már
 3   2|    készül.~Az egyes futárokat a huszárok elfogdosák, s midőn késő
 4   2|        a kivont ragyogó kard.~A huszárok rögtön tömeget formálnak,
 5   2|     körül, mereven megfordul, a huszárok a vértesek helyét foglalják
 6   2| trombiták a takarodót fújták. A huszárok gyülekeztek mindenünnen
 7   2|    klarinét hangjánál pengett a huszárok tarajos sarkantyúja, s víg
 8   7|   egyenként a korcsmákba, hol a huszárok mulatozni szoktak, ott beszédbe
 9   7|   leánya is szerelemtől égett a huszárok legdélcegebb hőse – a kapitányért.~
10   7|     Karét formálva lovagoltak a huszárok végig az utcán, hallgatagon,
11   7|     szellő enyelegve játszott a huszárok fényes kócsagjaival s az
12   7|    látta többet.~*~Nyargaltak a huszárok a kék hegyek felé – mindig
13   7|  kapitány” mormogja mindenki.~A huszárok felülnek lovaikra, kardjaikat
14   7|         Az őrültek házában ül a huszárok kapitányja, búsan, mélán
15   9|   megszállt vár felé. A lovasok huszárok, vezérök alacsony zömök
16  13|        gyalogságot felhágatta a huszárok kengyelébe, s maga a legpontosabb
17  14|          rohant ki az utcára.~A huszárok nyergeletlen lovaikra ugráltak