Rész

 1   7|      szemöldökű, fekete képű szerb, hideg bosszantó dühvel
 2   7| hallatszék. Az őrül állított szerb léptei voltak azok.~– Maradj
 3   7|  György felemelte az ásót, a szerb kilépett a szöglet mellől,
 4   7|    nélkül.~György elszedte a szerb öltönyét, fegyverét, s azokat
 5   7|      őrtűz körül, tizenhárom szerb harcos ült dőzsölve. Keresztbe
 6   7|  közőlük a guszlicán búsongó szerb éneket vert, néha valamennyien
 7   7| Rablott szekeret hajtott egy szerb katona, hordókkal terhelve,
 8   7| hörgé fáradtan a jövevény –, szerb harcos vagyok, szökve jövök
 9   7|  Szenttamás kettős tornyán a szerb zászló lobogott. Sokszor
10   7|  odavonszolta magát hozzá. A szerb egy kis keresztet vont elő
11  14|   egy magas, nekihevült arcú szerb, poharát kinyújtva.~És egy
12  14|      leánynak. Ismerték őt a szerb seregek, fegyvereiket tölté,
13  14|      ablakok alatt. Jaj azon szerb nőknek, kit ezen hangok
14  14|   házra, s eszébe juttatva a szerb nőknek, hogy az irtás vérengző
15  14|    előtt. – Vessz el! minden szerb nő megtette kötelességét,
16  14|      egy perc múlva nem volt szerb a szobában.~Az utcákon ekkor