Rész

 1   3| kirabolnak és megölnek bennünket, sőt a mama azt mondta, hogy
 2   3|         kerestem, sohasem felelt, sőt ha véletlenül majd az almárjomban,
 3   3|         de még semmi káromkodást, sőt, au contraire, igen illedelmes
 4   3|        ütötték volna be az ajtót, sőt a kocogtatás ismételve lőn,
 5   3|        fejeknek semmi híre náluk, sőt úgy találtam, hogy az egyik
 6   3|         tartom alkalmatlanságnak, sőt kész vagyok nekik szolgálni
 7   3|     fölkelti őket.~De nem tették, sőt pár perc múlva mindketten
 8   5|           hogy miért tagadnám el, sőt biztosítom önt, hogy panaszt
 9   7|           hogy magadat feláldozd, sőt, ha akarnád tenni, tán visszatartanálak,
10   8|           kerülni.~– Nem tagadom. Sőt hiszem azt, hogy a mozdulatnak
11   8|      kísérni könny, nem dicsőség, sőt talán gyalázat és keserű
12   8|          is ellopta azzal együtt, sőt, ami több, a nálad volt
13   9|          gránát van ragasztva, de sőt srapnellel is lövöldöz az
14   9|           elférnénk.~– Valóban?~– Sőt még tán egy zenebanda is
15   9|           volna a tábornok mellé, sőt nagyon is hátul kezde maradozni,
16  13|         tisztában senki.~Elég az, sőt több mint elég, hogy a csata