Rész

 1   3|            a havon, az ég alatt – felelé az egyik.~No, nézd! És kibírják!
 2   4|       közelít, örömsugárzó arccal felelé mindegyik:~– Az a mi menyasszonyunk,
 3   7|       kérdezék.~– Szenttamásról – felelé György.~– Hah! Fel! fel
 4   8|            s pirulva, szívdobogva felelé: „Imre”.~Milyen hévvel,
 5   8|          rá.~– Előre tudtam ezt – felelé, és hidegvérrel járt végig
 6   8|  érkezhetik.~– El fogunk veszni – felelé hidegen Tamás, és egy vonás
 7   8|      védelem, vesztünk bizonyos – felelé az hidegen.~– Nincs időnk
 8   8|        várakozóktól.~– Biz igen – felelé Lupuj, szemtelen vigyorgással
 9   8|        nem kénytelen ittmaradni – felelé nekik szárazon a decurio.~–
10   8|           még, vezér, minek az? – felelé Lupuj.~– No, hát imádkozzatok,
11  10|         Bajuszán egyet sodorintva felelé:~– Ott van az én regementem.
12  10| válaszolni?~– Bagatell az egész – felelé végre egyikök. – A varjak
13  10|      haragos, lőporfüstös pofával felelé:~– Állják a tüzet, mint
14  11|          lenne megmentve általa – felelé az, egyetlen jele nélkül
15  14|     vétettem.~– Tudd meg, fickó – felelé mennydörgő basszus hangján –,
16  14|        oly halovány vagy?~– Azt – felelé az, s kezét szívére szorítá.~–