Rész

 1   1|    ekképpen ülni.~– Ugye néznek utánam a dámák? – kérdé a miniszter
 2   2|      hát aki szereti a fürdést, utánam! – kiálta az ifjú vitéz,
 3   2| ellenség, akkor elkiáltá magát: Utánam! – s tört-zúzott, amit elöl-utól
 4   2|       csapta, „ott az ellenség, utánam!” kiálta dörgő hangon, mire
 5   3|     kell nekik lenni.~– Jőjenek utánam – mondám, s elvezettem őket
 6   4|    Azután még egyszer meghalok, utánam egy perccel meghalsz te,
 7   4|    megválnak hitveseiktől, hogy utánam jőjenek, és a székely szüzek
 8   4|       még tán a világ végére is utánam látszanék.~– Hát apádék?~–
 9   4|       be, köss kardot, és siess utánam Vásárhelyre, még ma, még
10   5|     bányatorkolatba. Néhány fiú utánam szaladt s ijesztgetni kezde
11   8|         lelkem gyönyörűsége, ki utánam nézesz – sóhajtá magában
12   8|         kiáltá eléjük:~– Jertek utánam Topánfalvára!~S azután,
13   9|        előre!” hanem azt, hogy „utánam”. Aki becsületes ember,
14   9|      előre!”, azt kell mondani „utánam!”: maga indult előre a bástya
15  13|     kardját és előrenyargalt.~– Utánam!~Már alig voltak mintegy