Rész

 1   1|             az úr menne most ki az ablakon, veszedelem terringette!~
 2   1|        hogy a második emeletről az ablakon fejtetőre le nem hajigáltattak.~
 3   4|       órája kong.~Apám, nézz ki az ablakon, látod az égen az égő tüzes
 4   4|    levéltelenül.~Itt bekopogtat az ablakon, s azután rekedt, tompa
 5   5|     arcodról, hogy ki vagy, ott az ablakon át, ugorj alá, ússzál keresztül
 6   5|            tiszt kiszökött az üres ablakon át, s gyorsan sietve tűnt
 7   8|            tavaszi légre kinyitott ablakon olykor egy-egy vidám gyermekfő
 8   8|        keresztbe fönt karral, s az ablakon kibámult.~Az ébredés neszére
 9   8|           repült be nagy zajjal az ablakon, törve a szekrényeket, miket
10   8|     kidugta nagy, lángoló arcát az ablakon, letekintve a tomboló tömegre,
11   8|         melyen át már az oláhok az ablakon kezdenek beugrálni, leküzdve
12   8|          azzal kivágta azt a magas ablakon, hogy az ember messze elrepült,
13   8|       hátuljára kerülve, benéze az ablakon.~Ott ült a kisleány egy
14   8|          Nézzétek, feleségeitek az ablakon keresztül hallgatják, hogy
15  11| haditerveiről.~A vezér kibámult az ablakon, a csillagos éjbe, a hanyatló