Rész

 1   2|         lovagja testét dulakodó társai tiporják a vérázott földön.~
 2   4|      szégyenlve jajgatni, midőn társai küzdenek.~Háromszor próbáltak
 3   6|  vezetője leszáll harcménjéről, társai is mind leszállnak. Kezeiket
 4   6|   azután leborult lova nyakára. Társai utánasiettek nyargalva,
 5   7|   hoztál, Pável? – kiáltának rá társai.~– Bort, amennyi elég. Zsivány-magyartól
 6   8|        hanyatt esett utána jövő társai vállára.~A másik lövéssel
 7   8| feketére festett pofával kacagó társai előtt.~Ez még inkább dühbe
 8   8| kastélyhoz vezető úton.~Imre és társai azok. Szótlanul, komoran
 9   8|   haladásra sarkantyúzta lovát. Társai alig győztek vele haladni.~
10   8|       nekem, jaj nekem!~Ezalatt társai is odaérkeztek, s fel akarták
11   8|         családja sírja mellett.~Társai felemelték s lefektették
12   8|   maradt élve!…~Kevés idő múlva társai közül egy odalépett és mondá
13   8|          Mi követünk – bíztaták társai –, fegyverrel fogjuk őt
14   8|       Ordítva rohantak ekkor rá társai, a kétségbeesés rémsikoltása