Rész

 1   7|    Alatta még sokáig táncoltak a szerbek, végre azok is alunni mentek,
 2   7|   menjenek haza Magyarországba a szerbek ellen küzdeni. E merény
 3   7|       volt a szekér elé fogva.~A szerbek messziről ráismertek társukra,
 4   7|         még az egész embernek.~A szerbek hangos hahotára fakadtak
 5   7|      égek, a pokol van bennem.~A szerbek sápadozva néztek egymásra,
 6   7|        kimúlt. Az életben maradt szerbek dühösen rohantak társukra,
 7   7|     nagyobb része nemzetőrhad.~A szerbek ujjongva álltak ki a sáncokra.
 8  14| tárogatósíp legsimább hangjai.~A szerbek részegek voltak a bortól,
 9  14|            Árulás! – kiáltának a szerbek őt meglátva, s szögletbe
10  14|      vagy Prokóp?! – kiáltának a szerbek magukhoz térve.~– Bátyám! –
11  14|          Damjanich? – kérdezék a szerbek nyugtalanul.~– Él, hogy
12  14|      lesz! úgy lesz! – ordíták a szerbek, hosszú puskáikat verve
13  14|      annál keserűbb fog lenni.~A szerbek tétovázni látszának.~Anisia
14  14|      fölött, hogy a vércseppek a szerbek arcára hullottak róla. Vércseppek