Rész

 1   1|      nálam ne kapják. Nem nagy tüzet ad ugyan ki, de az én hátamat
 2   2|  rettentő hidegtől, s az útban tüzet raktak alá, hogy ismét felolvasszák.
 3   2|     vele utolsó falatjaikat, s tüzet raktak neki, hogy melegedjék
 4   2|       elfoglalva, tartós, irtó tüzet intézve a feléjük közeledőkre.~
 5   4|       a villanást, a kiokádott tüzet, melyet az érckígyó torkából
 6   5| utol-utolérték, visszafordult, tüzet adott rá és szuronyt szegezve
 7   5|        szemei nem árulják el a tüzet, mely rajtok belül lakik.~–
 8   6|      maradjanak nyitva, rakjon tüzet a kandallóban, a gyermekek
 9   7|     monda a betyár kimutatva a tüzet mérföldnyi távolból, hol
10   9|    tömegben s nézik távolról a tüzet.~Nézi őket – honvédek. Jobban
11   9|     múlva tenger nép oltotta a tüzet. Legelöl a tábornok maga,
12   9|       a nép reggelig oltotta a tüzet, s a torony roppant ércfedele
13  10|     pofával felelé:~– Állják a tüzet, mint a kőszál!~A tábornok