Rész

 1   2|       a kardcsatát, kedvesebb előttem az ágyú, kedvesebb a golyó –
 2   3|    közelíteni, meghajtá magát előttem, kezében tartott virágomat
 3   3|   furcsa komplimentet csinált előttem, s nem várva, hogy én beszéljek
 4   5|   volna, tehettem volna, mert előttem volt, házamban aludt, csak
 5   5|     oly borzalmassá tette azt előttem, s én futottam a sötétségben,
 6   5|       Ugyanazon őrnagytól, ki előttem itt volt s ki nekem főnököm;
 7   5|    halál képe.~– A halál képe előttem is rettenetes, hanem azért
 8   7| asszony szemeibe:~– Le térdre előttem!~Az asszony nem mozdult.~–
 9   7|        Ezért vért fogsz sírni előttem.~– Én? sírni? Láttál engemet
10   7|  habár dühödben megvesznél is előttem.~– Én megteszem: hogy sírni
11   7|        kinek arca még most is előttem lebeg – egy közönséges teremtés,
12   8|    hogy azon emlékezet, amely előttem ébrenlétemben véres árnyakat
13  14|  hangja –, hogy azt, kit álma előttem ér el, e kés gyilkolja le!~