Rész
1 1| pihenése ütközetben van csak. Nyugodt álma, ha elesik.~
2 1| bureau 66 hivatalnokai közül csak hat volt jelen. A többi
3 1| Orra, ha jól emlékszem rá, csak egy.~– Nem mondhatnám –
4 1| mosolyogjon ő is.~– A vicc jó, csak az rossz benne, hogy velem
5 1| fáradjak oda érte magam, csak egy káplárt küldjek el a
6 1| küldjek el a zászlóaljamból, csak egy akkora kis káplárkát,
7 1| vesztve és vetkőzve, mikor már csak az volt hátra, hogy a csizmáit
8 1| mondván:~– Miniszter úr! Énrám csak nem gyanakszik ön? Hisz
9 1| nem lopok.~– Jól van, jól, csak eredj.~– Hát kineveztess
10 1| Jól van no. Kineveztetlek, csak vigyen a ménkű!~Magam mind
11 1| ide. Mindenféle útlevelek, csak be kell tölteni.~– Ah, ez
12 1| semmi ez. Ez mind itt marad. Csak terhünkre volna. Én csupán
13 1| nagyságú türkizek, minden, ami csak kis helyet és nagy értéket
14 1| hallja a golyók süvöltéseire.~Csak egy szót tud magyarul. E
15 1| az éjszaka eljön, ezernek csak fele marad ott, de helyéről
16 1| belőle. De látsz-e elfutni csak egyet is? Most odaértek.
17 1| enchantírozva van általad, csak ne csinálj púpos hátat.~–
18 1| Az elébbi hat hónap alatt csak hatmillióra volt szükség.~–
19 1| tud nyugodtan aludni.~– Csak az a baj, hogy Debrecenben
20 1| vele indítani. De jussunk csak vissza Pestre! Megvannak
21 1| októberi napokban. Jussunk csak Pestre.~– De hátha elébb
22 1| meg találná botozni, s ez csak azon esetre lehetne elővehető,
23 1| emberek főznek valamit, s csak az alkalmat lesik, hogy
24 1| egy biztosát csukatta be, csak azért, hogy őtet miniszternek
25 1| adnók a dolognak; hogy ön csak tréfás bizalomból vette
26 1| legbizalmasabb privát konferenciában. Csak néhány sor elismerés, azontúl
27 1| Már el is van készítve, csak alá kell írnod.~A lengyel,
28 1| dobatott a grádicson, azóta csak a portásnak kézbesítem –
29 1| sincs semmi. E filippika csak azért volt megkezdve, hogy
30 1| Nem tubákol ön?~E kérdés csak azért volt hozzám intézve,
31 1| percig sem reá tovább, s csak miután esküvéssel bizonyíták
32 1| bántotta.~Tulajdonképpen csak az volt még kérdés, hogy
33 1| tízen beszélnek hozzá.~Aki csak szóhoz juthatott, válogatva,
34 1| ezüsttel és vörössel, ahol csak lehet, kihányva. Maga Hetveni
35 1| Sorakozva mennek, hangot csak lépéseik taktusa ad.~Utánuk
36 1| előtte akartak szaladni.~Csak egy csapat nem futott el,
37 1| egy csapat nem futott el, csak egy csapat állt ki a fenyegetett
38 1| agyonköveztetett, anélkül, hogy csak egy puskalövéssel védhette
39 1| kik sohasem szerettétek, csak loptátok a hazát, kik játszottatok
40 2| válasz.~Olykor az egész vonat csak katonákat hozott, kik éh
41 2| napján.~Az új év első napja csak folytatása e szomorú képnek.~
42 2| szállást és meleget keresve. Csak néhány várakozó nézte a
43 2| láttak maguk után egyebet, csak a kanyargó fekete utat a
44 2| szerint ez egymást védő pontok csak a legnagyobb erőpazarlással,
45 2| rázta felé.~– Azt próbáld csak, ha ki nem fordítom a bőröd!~
46 2| szereti a csikót maga alatt. Csak eredj, húzd azt a kötelet.~
47 2| Lám, ha magam megyek, tán csak átbocsátnak, s akkor majd
48 2| sem a harc, sem a haza, csak egyedül az ő szép arcaik,
49 2| csüggeteg elbúsulás nyomát, de csak nem akadt rá.~Egyszer azonban
50 2| sáncokat ostromlá. De az ostrom csak látszólagos volt. Mindkét
51 2| akarták láttatni, hogy a hely csak igen gyéren és erőtelenül
52 2| a föld, az ágyú bömböl – csak emberi jajszó nem vegyül
53 2| Sietniök kellett, kaszáikat csak elleneikkel szemtül szemben
54 2| mintha az ezer embernek csak egy lelke volna.~A másik
55 2| A fölvert porfellegből csak néha tűnik ki egy-egy csatai
56 2| magasan a porfelleg fölött csak a két ellenséges lobogó
57 2| mint a buzogánnyal. Azt csak olyankor teszi az ember,
58 2| irtózatos roham elől!~Ez eset csak kétszer jött elő a forradalmi
59 2| járta végig a harcmezőt, csak akkor örült, ha egy sebesültben
60 3| kirakok az asztalra, így csak nem fognak tán a magyarok
61 3| kocogtatás ismételve lőn, s csak szavamra nyílt meg az ajtó.~
62 3| Hogyne volna, hát az a fehér. Csak egyszer volt rajtam.~– Az
63 3| rajtam.~– Az nem divatos.~– Csak egy kis nemzeti szalagot
64 3| tekintetekből nem szidott össze, s csak akkor támadt rám, mikor
65 3| táncoljanak? Szépen azért, ez mind csak finesse, csak komplott a
66 3| azért, ez mind csak finesse, csak komplott a magyaroktól,
67 3| nemzeti színt adott ki. Csak most vettem még észre, hogy
68 3| két chevalier servant-om csak a másod- és harmadrangú
69 3| piros zsinóros atilla mintha csak öntve lett volna rá.~És
70 3| egy lengyelt jártak el, csak azután jött a sor az én
71 3| ketté fogja hasítani – ha csak azt nem hiszem, hogy ennek
72 3| engedelmet hölgyeiktől. Csak egy percre, mes dames, rögtön
73 3| megvigasztalni.~– Hol is hagytuk csak el? – kérdé az egyik.~–
74 3| kezdék a kolonne-okat, mintha csak az étteremből jőnének.~Csak
75 3| csak az étteremből jőnének.~Csak az én táncosom nem volt
76 3| szüntelen jött be valaki rajta, csak az nem, akit én vártam.~
77 4| Székelyföldön, menyasszony nem lesz, csak egy, a te aranyoshajú Lóra
78 4| helység minden tárgyait csak őróla ismeré. Melyik széken
79 4| nélküli, még gyakrabban csak ráfogott szavakat, de miket
80 4| vásárolt gyász emlékei.~Csak egy talpalatnyi föld volt
81 4| nem volt egy férfiszív. Csak a háromszéki székely nem
82 4| nem megyek be. Kend is csak azért menjen be, hogy kösse
83 4| minden oly liliomfehér, csak a szemek csillaga kék és
84 4| a lámpa égett csendesen, csak a mellékszobában alvó menekültek
85 4| mely oly keskeny, hogy csak ember ember ellen küzdhet
86 4| körül lesznek fogva; ha csak egy ágyújok volna, a folyam
87 5| csatatéren.~A többi elfutott.~Csak egy nemzetőri kapitány maradt
88 5| porfelleget vernek maguk körül, csak a zászlók hegye látszik
89 5| volt, az is elöl – mellén. Csak gyűrűmet nem találtam ujján,
90 5| előttem volt, házamban aludt, csak akarnom kellett volna, hogy
91 5| vétette ezt! önnek hadbírái csak a haditörvények büntetéseit
92 5| büntetéseit olvasnák fejére, önnek csak a pálcát kellene eltörni
93 5| kellene eltörni feje fölött, s csak azt kimondani, hogy „Istennél
94 5| helység sincs elfoglalva. Csak vagy két zászlóaljat s néhány
95 5| magamat, oly helyre, mit csak ő fog tudni. Én azonban
96 5| valami oknak, valami címnek csak kell létezni, amiért engem
97 5| helyesen tudják az emberek. Csak azt nem tudják helyesen,
98 5| fogok-e igazat mondani.~– Jó, csak egyet kérdezek kegyedtől –
99 5| szorosabban simult mellé, először csak kezét csókolá meg, azután
100 5| gúnyosan mosolygott.~– Ön csak nem fogja azt állítani,
101 5| s másnap egy betűt, de csak egy gondolatot sem teljesítettek
102 5| ember tetten kapatik.~– Csak egy kis ügyesség, semmi
103 5| a sánta és a vak, ketten csak teszünk egy emberszámot.~–
104 5| idebenn mit mível.~– Abban csak az volna a különös, hogy
105 5| írásából.~– S ha én egyszer csak kikiáltanék: ide, katonák!
106 5| nem bírt kiejteni száján, csak úgy bámult reá s nézte tétlenül,
107 5| kit a szél ütött meg.~– Csak egy szavam, és meg vagy
108 5| veszik le, sebe mély, nehéz, csak a harc tartotta fenn lelkét.~
109 6| csatazaj, elhullottak a hősök.~Csak a távol égen villogott még
110 6| hold az égen, régóta már csak a lelkével lát.~Ide hozatta
111 6| nyolcvanéves világtalan agg volt.~Csak nők és gyermekek maradtak
112 6| világban. Annyi unokafiú közül csak az egy nyomorék van jelen,
113 6| Dávidnak, a nyomoréknak. És csak ők ketten nem sírnak.~Mindkettő
114 6| értelek.~– Nem akarsz talán… Csak mégis szép az élet, ugye?
115 6| sem erőnk ellenállani, csak akaratunk. A cél úgysem
116 6| torlaszozza el szekerekkel, csak az ajtók maradjanak nyitva,
117 6| mit keresnetek e városban. Csak nők és gyermekek lakják
118 6| és köztetek. Béke nekünk csak a halál. Szomorúság lakik
119 6| lakik itten. De a szomorúság csak halottainkért él a szívben,
120 6| emberek elfutottak onnan. Csak két ellenséges harckiáltás
121 7| nagy része legyilkoltatott, csak egy kis csapatnak sikerült
122 7| is maga után rántotta, s csak akkor bocsátá el, mikor
123 7| mentek, minden elcsöndesült, csak az ő szemeire nem jöhetett
124 7| Minden csöndes volt már, csak egy-egy hazabotorkáló danája
125 7| falujokból.~Nem rosszak, csak gyávák voltak az emberek,
126 7| Mindenből, amit bírtam, csak egy kincset menthettem meg,
127 7| apa, s midőn rátekinte, csak akkor vette észre, hogy
128 7| van. Addig azt hivé, hogy csak hallgat, mint hallgatott
129 7| sem tudta, hova, miért, de csak ment. Sűrű csalitos buckák
130 7| szépítsd biz azt, édes szolgám. Csak a hollók esznek meg engem
131 7| építeni átkozott vagyonomból, csak azt engedjék meg, hogy éltem
132 7| Az majd elvezet hozzám, csak e pisztolyt mutasd neki.
133 7| fecske repülése, s nemsokára csak a távoli robogás sejteté,
134 7| egy puszta cserény, hová csak éjszakára hajtja gyulyáját
135 7| rajtuk. A messze láthatáron csak itt-ott látszott egy-egy
136 7| táj elszürkült, elfeküdt. Csak a vén csikós tudta, hogy
137 7| meghal honvágy miatt.~Egyszer csak elkezdett valami szellemi
138 7| napja is közel volt már, csak még egy éj volt közötte.~
139 7| fénnyel, melyet kék szemekben csak lengyel nőknél találni.
140 7| nem tett férjével soha. Csak azt kérem tőled, hagyd meg
141 7| Büntesd őt másképpen.~– Csak két eset van. Az ember lázított,
142 7| hallgatagon, szótlanul, csak a lovak dobogása hangzott.
143 7| vagyont, nőt, gyermeket, csak hazám maradt még, azt sem
144 7| csipkeköntösben a szép menyasszony, csak egy pillanat még, s ők férj
145 7| szemeiben az alkonyodó ég.~– Csak egy pillanatra, lelkem,
146 7| terhelve, pajtásai felé. Csak egy ló volt a szekér elé
147 7| szeme hiányzott, még keze is csak egy volt. Csak a fele él
148 7| még keze is csak egy volt. Csak a fele él még az egész embernek.~
149 7| legelöl egy rettenetes alak, csak a fele élt még, fél arca,
150 7| körös-körül elpusztult a környék, csak Szenttamás állt, dacolva
151 7| elpusztíták a rácok, kikre csak üszkök vártak az ősi kunyhók
152 7| Arca, teste még rongyosabb, csak fél keze, fél szeme van
153 7| elvette a rác, még kezéből is csak egyet hagyott meg. Most
154 7| Basiliskot.~Ez összetépett, csak félig ép arcon valami irtózatos
155 7| mondogatva magában e szavakat: „csak egy pillanatra!” – Senki
156 7| sem tudja, mit akar vele.~Csak Szenttamási György boldog.
157 8| keserű nem megtörtént dolog, csak egy költő elmeszüleménye,
158 8| tudnám hinni, hogy mindez csak képzelet, hogy azon emlékezet,
159 8| véres árnyakat mutogat, csak egy nehéz kórálomnak utósejtelme.~
160 8| boldogtalanság, annyi szenvedés csak főfájós lelkemnek kínzott
161 8| tőle vissza, hisz mindez csak álom, felébredünk, és nem
162 8| arca tiszta átlátszó fehér, csak mikor mosolyog, hajnallik
163 8| tulajdonképpen nem a család ivadéka, csak egy igen távoli rokon árvaleánya,
164 8| modor, szakálla, bajusza csak most pelyhedik, fekete haja
165 8| kedvesen a fiatalasszony. – Csak tizenharmadfelen, ezt a
166 8| kicsinyt még a vasúton is csak félemberszámba szokták venni. –
167 8| voltak az akkoriak.~Egyszer csak elkezdtek a falvak néptelenedni,
168 8| hazajövő leányok éneke, csak kicsukott, gazdátlan ebek
169 8| között.~Minden csendes volt, csak a harci mén egyhangú ügetése
170 8| mégis minden századik tud csak olvasni, mely ki van zárva
171 8| kézimunka után, melynek még csak egy nemes városa sincs a
172 8| akárki legyen felettem, csak igazságos legyen hozzám,
173 8| hatalmát, befolyását, előnyeit, csak hogy uratlan hazában élhess.~
174 8| szekrényeket, miket ért.~– Csak addig várjatok – rebegé
175 8| kivehessék belőle holtan.~Csak Tamás, a legidősebb testvér
176 8| lenéző arccal küzdött velök, csak kinyújtott karja mozgott.
177 8| nem maradt egyéb a háznál, csak nők és gyermekek.~De a támadók
178 8| sebesültek kínos jajgatását.~*~Csak nők és gyermekek maradtak
179 8| holttesteket megszámlálták. – Csak tizenegyen vannak itt, még
180 8| senkinek nem ítélt prédát csak egy tekintettel is bántani,
181 8| tekintettel is bántani, arra csak vigyorogva tekinteni is
182 8| annyian fogjuk bírni.~– Csak egyé lehet – szólt közbe
183 8| felszínéhez.~Az oláhok eleinte csak nézdegéltek egymásra. Mindenik
184 8| dühösen távozott el, végre csak ketten maradtak a hordó
185 8| hogy a forgács tüze már csak egy ujjnyira van a puskaportól.~–
186 8| kanócot.~– Ne bolondulj, Numa! Csak nem vesztél meg. Hogy akarnál
187 8| vettetni. Egyet mondok. Arra csak ráállhatsz. Csak azt ígérd
188 8| mondok. Arra csak ráállhatsz. Csak azt ígérd meg, hogyha te
189 8| sérthetetlenek, aki téged csak egy tekintettel bántana
190 8| egyet sem hagytak élve. Csak egyet sem! ó, átkozott nap,
191 8| mondá neki, hogy a sírban csak tizenegyen vannak.~– Úgy
192 8| honnan járnak bele.~A házak csak itt-amott látszanak ki a
193 8| kik itt megtelepedtek, csak akkora helyet irtottak volna
194 8| kemény kövekből, melyhez csak egy elrejtett gyalogösvény
195 8| nincs otthon a decurio, csak a felesége.~– A decurio
196 8| hogy mindnyájan élnek, csak fogva vannak. Sohase tudja
197 8| A decurio lakának helyén csak egy feltúrt gödör maradt.~…
198 8| tudnám hinni, hogy mindez csak képzelet, csak egy zaklatott
199 8| hogy mindez csak képzelet, csak egy zaklatott agy lázas
200 8| tőle vissza, hisz mindez csak költemény, csak egy nyomasztó
201 8| hisz mindez csak költemény, csak egy nyomasztó álom. Felébredünk
202 9| egy vendéglőd – sehol; csak romjaid vannak és ínséged
203 9| csalódott, nem honvédek, csak honvédtisztek.~Odaléptet
204 9| Könyörgöm – hebegé –, csak szerény véleményemet akartam
205 9| századik golyó talál csupán! Csak minden ezredik halál!~Azon
206 9| magyar ellenségeivel.~– Csak azok odaáltal békét hagynának
207 9| táncolnának, és az ellenség még csak egy kis körmünket sem bánthatná.~–
208 9| bombákat a városra szórni, mi csak nevettük az egészet a lőréseken
209 9| egy rekedt barlangba, hová csak két arasznyi lőrésen süt
210 9| volna a bástyáról, amint csak illik, így azonban nem tehete
211 9| hogy valakiért inni akar.~Csak nem lesz oly gondatlan,
212 9| fognak elárasztani.~– Az csak nekik fog fáradságot okozni –
213 9| pattogott valamennyi, de még csak közel sem járt egy sem.~
214 9| mulatságos játéknak találta.~Csak a táblabíró-őrnagy úr állt
215 9| Egy rövidke epizód okozott csak némi intermezzót az általános
216 10| ellenem. Megszorítottak.~– De csak lenyomtál közülök vagy kettőt?~–
217 10| megköszönte a jóakaratot, de csak úgy tétovázva settenkedett
218 10| pantomímiából.~– Ezredes uram. Adja csak ide a szegletből azt a kardot.~–
219 10| patvarnak neked az a kard?~– Csak adja ide. Mindjárt nem lesz
220 10| egy szót sem értett, hanem csak úgy magában mondott el rá
221 10| észrevette.~– Hát bizony azt csak tudom, hogy egy regement
222 10| én regementem. Jó katona csak odatart, ahol a zászlóját
223 10| ráncolá.~– Ezredes uram! Csak nem kívánhatja, hogy így
224 10| piros, holnap holt.~– Kegyed csak nem akar talán meghalni.~–
225 10| még uraknak szerencsét, csak szegény embereknek.~– Upre
226 10| csont ujját és mondá:~Míg csak a temető lakosai nem állnak
227 10| ragyogó hadfiakra. Mindenki csak az enyészet királya előtt
228 10| egészen fekete volt már, csak a fő körül kivehető szent
229 10| csengettyűkötél lelógott, csak pajkos suhancok szoktak
230 10| relikviákkal ismeretségbe jőni, csak menjünk.~A sírbolt cifra
231 10| őseért, ha pedig elveszek, csak az évszámot lesz szükség
232 10| lehete száz lépésnyire látni.~Csak néha adott irányt egy-egy
233 10| longobárdok és hunok, kiknek csak neveit és tetteit ismeri
234 11| Fehér angyal, fehér angyal!…~Csak te virradsz meg álmatlan.~
235 11| pihenni. Az egész ég fordul, csak te ülsz ott, láthatlan léleknek
236 11| hol a nagyúri családból csak a társalkodónő volt jelen
237 11| seb!~– Volna bár halálos, csak a hon lenne megmentve általa –
238 11| fog, mert hisz az úgyis csak mese.~*~Egymás vérét ontotta
239 11| előtt.~Nem szólt semmit, csak egy levelet adott neki által,
240 11| ott ült egész éjjel, s csak akkor tűnt el előle, mikor
241 12| egyik arcán a még friss seb csak imígy-amúgy betapasztva.~
242 12| ellenség, hátul ellenség, s csak négy ágyúja maradt és kétezer
243 12| legelőször a magáét, melyen csak négy ujj maradt a legközelebbi
244 12| kell törülni – monda –, csak a magyar és a székely a
245 13| gondolkoztak a világon, csak a puskaporgyártásról nem,
246 13| mágnesálom tartott rajta.~Csak igen ritkán volt ébren,
247 13| szegezve.~A leány nem mozdult, csak szempillái látszottak küzdeni
248 13| csalni.~– Azt szeretném csak látni!~– Látni fogja, ott
249 14| ágyútűznek, el nem marad egy is, csak akit a golyó lesodor. Mint
250 14| álmukban rajtuk rohanunk, még csak azon dicsőségük se legyen,
251 14| nem találnak a házaknál csak nőket és gyermekeket, jól
252 14| bosszúnak, az irtás dühének kell csak lakni? Nézzétek, én nem
253 14| mely fajom ellenétől jő, csak azt, hogy ez ölelés rá nézve
254 14| nem maradtak a házaknál csak nők és gyermekek.~Hanem,
255 14| szólt egyébről álmában, csak szerelméről, csak kedveséről.~
256 14| álmában, csak szerelméről, csak kedveséről.~A magyar csak
257 14| csak kedveséről.~A magyar csak a csatában katona. Otthon
258 14| borasztalnál vígkedvű cimbora, csak a csatamezőn hős, csak ott
259 14| csak a csatamezőn hős, csak ott oroszlán, kedvese ölében
260 14| nő megtette kötelességét, csak te árultál el bennünket,
261 14| arcodat, és menj az útból!~– Csak holttestemen át fogtok hozzájutni –
262 14| lövés sem esett részükről, csak a szurony dolgozott. Mint
263 14| csata után serege felett, csak amint ágyából lovára vetette
264 14| lassan-lassan hegeszteni kezdé; de csak mégis legjobban meggyógyítá
265 15| hord, míg a másik számára csak azért tart tenyeret, hogy
266 15| viceporkoláb.~– Tudja Isten, én csak magamért szoktam inni.~–
267 15| felelt a remegő szegkovács –, csak az én volt gazdám, egy emberséges
268 15| dicső Ausztria!~János mester csak azt nézte, hogy miféle fegyver
269 15| mit kell mondani? gyere csak odább!~S vitte harmadszor
270 15| sok minden megváltozott, csak János mester sorsa nem,
271 15| defilírozott el előtte, s csak pantomimikájával adta tudtára
|