Rész

 1   1|     pamlagon és ásítozott.~– Öcsém – szólala fel hirtelen megfordulva
 2   1|    homlokát összeráncolva. – Öcsém, igen rosszul állunk.~–
 3   1|  simplex ember vagy te, édes öcsém, nem látod itt ezeket a
 4   1|  vissza nem adom.~– Nem, nem öcsém – vága közbe konfidens hangon
 5   1| szabad bántani.~– Ne tüzelj, öcsém, ne tüzelj. Hisz nem akarlak
 6   2|    is lesz.~– Ne rezonérozz, öcsém, hanem bújj ki, mert úgy
 7   2|    talál, akár hátul. Te meg öcsém, ne bújj a lovam hasa alá,
 8   8|      biztatólag monda:~– No, öcsém, aztán sok törököt levágj.~–
 9   8|    pénzt, engeszteljétek ki. Öcsém, Tamás! Szólj te nekik! –
10  13|     kárörömmel monda neki:~– Öcsém, Mór, a druszád nemigen