Rész

1   1|     Minő méltatlanság, minő gyalázat!~– Egy esetben ki tudnám
2   4|  annak nem jutott e nyomorú gyalázat; mikor az oláhok házokra
3   6|     ne maradtál volna meg a gyalázat napjaira. Miért jöttél el? –
4   6|     Még a rongyok között, a gyalázat szennyében, a nyomorék testben
5   7| tégedet elárult.~– Az neked gyalázat, nem nekem.~– Rokonaid halva
6   8|     nem dicsőség, sőt talán gyalázat és keserű átok alvó poraikba;
7   8|     gyász lesz reád, énreám gyalázat.~Perc múlva az ifjú lovag
8  14| megkíván – mit morogtok? Ha gyalázat az, lesz vér, miben lemoshatjátok.
9  14| lesz. S ha nem lehet élni a gyalázat után, öljetek meg minket