Rész

1   2|      nálunk?~– Még tán egy óráig lelkem, egyetlenem.~– És mikor
2   4|     zokogásod hangja megakasztja lelkem repülését… Jó reggelt… jó
3   4|     mikor koporsót látnak.~Az én lelkem választja inkább a halált,
4   4| kigyomláltattak szívemből. Az én lelkem megromlott, napjaim megrövidültek,
5   7|             Csak egy pillanatra, lelkem, szerelme, te – szólt a
6   8|         utána.~– Te vagy ott, én lelkem gyönyörűsége, ki utánam
7  14|   katonája vagy?~– Nem Kossuthé, lelkem. Az országé és a tiéd. –