Fejezet
1 1 | Kutyának való idő!” kontráz neki a rendőr. – A harmadik alak
2 1 | fiatalabb nőalak elkezdett neki leadogatni mindenféle alakú
3 1 | ládikáját, de nem adta oda neki. „Majd csak magam viszem”.
4 2 | feleségemmel, s elmondtam neki mindent, amit tudok.~– De
5 2 | hagyta, amért megengedtem neki, hogy ott ülhessen a pályaház
6 2 | Amit kapott, odahordta neki. Azt mondom, kisasszony,
7 3 | kerestette magát.~– Mit mondjak neki?~– Most csak öltözzék fel
8 3 | Hiszen huszonnégy órára volt neki szabadság engedve.~– Hiszen
9 3 | hogy milyen ember? Nincs neki maradása idehaza. Mindig
10 3 | oda. Nem panaszolom fel neki. Nyugodjék békével. Minden
11 4 | felesége, s itt hagyott neki még egy kis hat hónapos
12 4 | meg nem bocsátotta volna neki – a fekete hattyú az arany
13 4 | kiáltott a felséges utca. Akkor neki is be kellett zárni egy
14 4 | nótát dalol, ami megtetszett neki a népszínházban: „Azért
15 4 | maga mellé a Csicsonkát, ád neki tuffot, mustrát, s beleoktatja
16 4 | nagyobb kedvet csináljon neki hozzá: a vacsoráját is megosztja
17 4 | a Lidi adós maradt, csak neki kellett kielégíteni, ha
18 5 | Zsuzsa asszony azt mondta neki, hogy ne dörzsölje a szemét,
19 5 | vele elégedve. Megígérte neki, hogy amint az „első kisasszony”
20 5 | hivatásra. Addig is adott neki újabb munkát, amivel naponkint
21 5 | Tizenkét órai pihenőt adtak neki.~Lidi kisasszony rögtön
22 7 | szemétkaparók közé. Az megmagyarázta neki, hogy nem kell ahhoz se
23 7 | vasúthoz! Ott csontokat dobnak neki a vendégek! Ő nem vesztette
24 7 | hivatalát. – Amint nem adhatok neki egyebet, mint fekete kenyeret,
25 7 | tiltakozott ez ellen a vád ellen. Neki ami pénzecskéje van, az
26 7 | pasaséroktul kaodul. Adnak neki ki egy kis peenzt, ki egy
27 8 | gyepmester, kénytelen volt neki útközben egy szájkosarat
28 8 | két terhes szekér farolt neki egymásnak. Ádám apó nem
29 8 | feküdt az aszfalton, azt is neki kellett talpra állítani.
30 8 | mamzell állását. – Ehhez neki éppen nagy tehetsége van.
31 8 | Hogyne tudta volna a Zsuzsa. Neki is voltak tapasztalatai.
32 9 | A villám? – segített neki Lidi. – Aj nem! Rosszabb.~– …
33 9 | csak hajója orrát kell neki visszafelé megfordítani.
34 9 | mehet vissza tutajjal. Kell neki gyalog hazamenni Podhragyba.
35 10| Odamegyünk, lemuzsikáljuk neki a házbért.~– Ugyan húzzatok
36 10| házbért.~– Ugyan húzzatok neki én értem is egy nótát, mert
37 10| No hát majd elhúzzuk neki az „is-is-is” nótát, Zsiga
38 10| amíg mi odavagyunk, adjanak neki egy kis vizet.~– Meglesz,
39 10| valami pép-félét nem kellene neki adni?~– „Kóficot?” Jaj,
40 11| Zsuzsa asszony sem maradt neki adós a furfanggal. „Alles
41 11| Spatzirovszkyt, itt kell neki lenni. No iszen, az volt
42 11| reggel felé úgy meghasznált neki a sok áldomás, hogy úgy
43 11| hogy rögtön teremtsük elő neki azt a gaz csábítót, hogy
44 11| késdöfése nem fáj olyan nagyon neki, mint az, hogy a mívelt
45 11| kifütyülik, abcugot kiabálnak neki. Hogy állhatja ezt ki? –
46 12| láthatatlan szörnyeteg, mert neki nincs mikroszkópiuma. Elhoztam.
47 12| zeneiskolában.” A hentes leszeli neki a parizert. – A fiú fizet. –
48 12| érti a tréfát, s azt mondja neki, hogy „Elmenj innen, mert
49 12| teszi, hogy engedje hát neki a parizert hazavinni, mert
50 12| s azt mondta, hogy adjon neki az úr valami okos pénzt,
51 12| táskájából, s leszámlált neki száz darab hatost a pudlira. –
52 12| megbámulja. – Nem elég neki a pápaszem, még egy nagyító
53 12| visszajön érte, hogy én adok neki ezért kétezer forintot aranyban,
54 12| a titkár nevét. Odaadta neki. S aztán többet azt sem
55 12| szaladj haza, hogy adok neki érte hatszáz kemény forintot,
56 12| fölséges üzletet csinált. Neki még ezerkétszáz forintja
57 12| veres bor. Annál jobban fog neki ízleni. Azt fogja gondolni,
58 13| Egész új szájkosarat kellett neki venni!~Azzal lebontotta
59 13| venni!~Azzal lebontotta neki a fejéről azt a szabadszólást
60 13| tanácsos úrral? Elmondtál neki mindent okosan?~– Abban
61 13| kezében, keservesen esik neki a munka. Óhajtanánk, ha
62 13| hogy mit akar?~– Hát mondom neki, hogy elbocsátott vasúti
63 13| már az emberét, nem adott neki csak egy pohárral, azt se „
64 14| szénnel ojtott vizet adjon neki, van a vasalóban faszén.~–
65 14| veszek el, az jobb lesz neki.~Azzal felvette a tejes
66 14| asszony tele pohárral nyújtva neki az ellenmérget.~Makár úr
67 14| bukkan”.~Már minek volt neki most újólag azzal a kapcáskodással
68 14| De csak azért is kellett neki valami turpisságot kideríteni.~–
69 14| mitől féljen. Mit nem szabad neki cselekedni. Félek én már
70 15| a lelki versenyfuttatás! Neki is volt ambíciója. S az
71 16| reggelre kelve, megmutatta neki Lidi kisasszony az elkészült
72 16| kisasszony mégiscsak megmutatta neki a kész munkáját.~A Csicsonka
73 16| Lidi kisasszony nem szólt neki semmit, csak megfogta az
74 16| Elmeháborodottnak kell neki lenni. Láttam a szemeiből.~–
75 16| kis kamrájába? S mit ád neki enni, amíg az dolgozni megtanul?
76 18| Lidi kisasszony odaadta neki az egész kávéját. Attól
77 18| összetett kézzel könyörgött neki: „Kérem szépen, sohasem
78 18| tollat. Aztán megmutatta neki az ujjával, hogy ide írja
79 18| akkor fel lesz törve! – Ő neki pedig – saját személyére –
80 19| bejön, proponálni fogja neki, hogy elszerzi. – Hiszen
81 19| sajnálom. Örülök, hogy már neki jobb dolga lesz, mint eddig
82 20| mikor kihúzták. Kámpesz neki! Vége van már. Itten hozzák.
83 20| Érvágás helyett szolgált neki. Tolják ide azt a karosszéket,
84 20| történni.~– Egy kulcsot kell neki a nyakacsigájára tenni,
85 20| asszony.~– Legjobb lesz neki kicsi palinkat tölteni ’
86 20| dömöckölni.~– A hüvelykujját kell neki huzogatni! Az a legjobb –
87 21| csúfolják a többi gyerekek, hogy neki még igazi, apárul való neve
88 22| ád pecsenyét. Én odaadom neki valamennyi hagymámat érte.~
89 23| diurnista úr!~S miután neki magának menni kellett, a
90 25| hatnók.~– Addig nem illik neki kijönni, amíg a násznagyok
91 25| álla alá a hegedűjét, s neki ereszté a vonót.~A komáromi
92 25| menyasszonyért; ki lehet már neki jönni.~A Csicsonka kinézett
93 25| Karsamadiner!” in mondok neki: „Szervusz!”~
94 26| ázsiait! Talán amerikai kell neki. Amerikai párbaj! Kövecset
95 26| Tarafás uram uszkárjának esett neki, s belekapaszkodott a fülébe.~
96 27| nem tudná, hogy merre kell neki eldűlni?~– Hanem omnibuszt
97 27| totalizatőrbe.~Nem tetszett neki a kifejezés, amit a társaság
98 27| mind valamennyien elkezdtek neki kézzel, fejel integetni,
99 27| még közelebbről suttogott neki. – Itt van a zöld paradicsombeli
100 27| torma volt! Ez nem tetszik neki. Csavarja az orrát.~– Kérem
101 27| s aztán te is segíthetsz neki a mesterségében.~A Vigyázz
102 27| volt béke jobbot nyújtani neki.~S amint így az egyik kezében
103 28| hegedűgyároshoz, megmutatni neki a nyakán veszett hegedűt,
104 28| árért. A mester azt mondta neki, hogy ne hamarkodja el a
105 29| volt a fővárosban, mint neki: hangulathíven díszítve
106 29| És legtöbbször sikerült neki.~Aztán kártyán is mesés
107 30| leánya levelében. Most már neki volt oka azt elítélni, s
108 30| de azt is tartani kell neki. Én úgy teszek, mintha semmit
109 30| feleségére, s elébb sorba próbált neki mindenféle neveket adni,
110 30| puskamíves az én emberem. Meg van neki érte a maga haszna. Ő átadja
111 30| utómámor hatása alatt kellett neki lenni: különben el nem képzelhető,
112 30| tudta titkolni meglepetését. Neki mindig a klubban hallott
113 30| maga eszétől.~Ha tetszik neki: utána jöhet. Azt is tudhatja,
114 30| gazdagon megajándékozá, adott neki kitűnő bizonyítványt, s
115 31| a szép Budapesten?~Csak neki kellett magától előállni
116 31| szobafogságban volt. Nem volt neki szabad a lakosztályán kívül
117 31| pénzcsomaggal együtt adta volna oda neki.~– Itt a pénzed: meg ez
118 32| szenvedélye. Sokszor úgy tetszik neki, mintha a lépteiket hallaná
119 32| Hejh! Te gyilkos – monda neki a grófnő, mikor odament
120 32| veranda lépcsőin, halkan mondá neki~– Kíséretet kellett hoznom
121 33| sétáját az árok fenekén.~Neki is voltak egykor négyesfogatai,
122 33| olyan világrészben, amelyről neki eddig sejtelme sem volt.~
123 33| Egyszer aztán azt mondta neki a kísérő detektív.~– Grófnő,
124 33| hogy csak fakereszt jut neki.~– Siessünk ezt az embert
125 33| Nem lesz semmi baj – monda neki.~A sebesült nyitott szája
126 34| magához tért, hogy szabad volt neki az ételből „csipegetni”,
127 34| engedett meg a doktor, hoztak neki fácánt meg császár-madarat.
128 34| mindennap árticsókát hoztak neki, de már abból nem kért.
129 34| legfeljebb azt mondják neki, hogy el ne törje, mert
130 34| tud valamit. – Odanyújtá neki a felnyitott szivartárcáját.~–
131 34| hozzá, és mondd meg ezt neki.~– Én menjek a grófnő elé?~–
132 35| dolgozni tanítá, munkát szerez neki, hogy megmentse testét,
|