Fejezet

  1 1 |           nem állna meg a vonat, s azzal kiugrik a sínek közül, s
  2 1 |         első kalauz jó embere, azt azzal üdvözli, hogy egyet ugrik
  3 1 |             Ott pokolba: Hatvanba.~Azzal tovább toppog, a munkások
  4 1 |         váltóőrnek a Kövecs Péter. Azzal az is ment aludni.~Az a
  5 1 |          csaholást indított meg, s azzal kivéve a hölgy kezéből a
  6 2 |     kellett fogadnia az ajánlatot.~Azzal elkezdődött az expedíció.
  7 2 |             Sztará baba! Gye igyes azzal a Katkával?~– Megálljon,
  8 2 |              Frájla…Gud móring.”~S azzal egyet hibbanva, nagy hirtelen
  9 2 |          vett egy kis fatányért, s azzal sorba járta az uraságokat,
 10 3 |           kitisztogatásához.~Mikor azzal készen volt, keresett egy
 11 4 |    kisasszony soha. No mert ha még azzal is szóba állt volna, azt
 12 4 |         hogy a legényt szeressem.” Azzal a változattal, hogy „legény”
 13 5 |        titokban megvásárolt lapot, azzal a tragikus képpel, s hozzáfogott
 14 5 |       rogyott az ágya előtt, arcát azzal az átkozott papírlappal
 15 5 |          leány a hűtlen kedveséét.~Azzal fogott egy ollót, kivágta
 16 6 |           maga Ádám bácsi mit akar azzal a mordállyal a kezében?~–
 17 6 |            magát is el akarja ölni azzal a pisztollyal?~– Nekem is
 18 6 |          szükség régi ismerősük!~S azzal kiszedte a kezükből a mordályt
 19 7 |            átugrott az asztalon, s azzal „auvau-babau!” – Egy macska
 20 8 |   megbízást kapott, ami egyértelmű azzal, amit „remekbe” dolgozásnak
 21 9 |         beszélt magyarul; csakhogy azzal a bizonyos felvidéki akcentussal,
 22 9 |         járó vállalat.~– Aztán még azzal nincs vige. Mikor gőzhajókapitány
 23 9 |            össze-vissza beszéltem.~Azzal kiugrott a Frányó a konyhábul.~
 24 10|           olyan szép fehér foga.~S azzal bandukolt az öreg cigány,
 25 10|           úgy tud vele kocsikázni, azzal szorít a sarokba; olyan
 26 11|        myladyját is elszöktette, s azzal egyenesen ide Budapestre
 27 11|        portás kinyitja az ajtót, s azzal sorsára hagytuk.~– Hát aztán
 28 11|      mulatozni jött le Budapestre. Azzal a félmillióval maga a Schmierminidan (
 29 12|        majd elfelejtettem volna.~S azzal kihúzott a köpenye alul
 30 12|            a teremtőt a kisasszony azzal, hogy nem szép! Hiszen nem
 31 12|          szelemi for zen florin. – Azzal kiméret magának tíz forint
 32 12|        zsebéből nyolcszáz forintot azzal az öt forintos gyékénykákóval.~
 33 13|    szájkosarat kellett neki venni!~Azzal lebontotta neki a fejéről
 34 14|       vetné, tartson az urammal.~S azzal széket tolt az asztalhoz,
 35 14|    Kranyecz Frányó késeskosarát, s azzal kínálta meg a kedves vendéget.~–
 36 14|           a kezet.~– Az már lehet.~Azzal az egyik szemét még jobban
 37 14|    elintézett kisasszonynak. (Vagy azzal tán csak leskelődött?) A
 38 14|      veszek el, az jobb lesz neki.~Azzal felvette a tejes ibriket
 39 14|        talán azt, – mikor a cigány azzal védte magát, hogy nem ő
 40 14|             Kinek mi köze hozzá?~S azzal elkezdett danolni: „Az én
 41 14|        diurnista. Ez kutya gyerek! Azzal aztán alálépegetett a hágcsón,
 42 14|            Oda vagyok! Meghalok!~S azzal elkezdett ugrálni, toporzékolni,
 43 14|        minek volt neki most újólag azzal a kapcáskodással fordulni
 44 14|          jegyzőkönyvet veszek föl.~Azzal kihúzott a zsebéből egy
 45 14|          Megyünk egy házzal odább. Azzal szétnézett a kalapja után.
 46 14|       fejében ezt a jegyzőkönyvet?~Azzal kihúzta az oldalzsebéből
 47 14|      szegénységi bizonyítványt is.~Azzal még egyszer leült az asztalhoz,
 48 14|        Szüköl Makár.~– Megvan. – S azzal a nedves papirosra a bicsak
 49 16|               Fecsegett a leány, s azzal megfordult a lábujjhegyein
 50 16|             én ezt nem tűröm el.~S azzal kirohant a kertbe. Benyitott
 51 16|           égették.~– Mit csinál ön azzal a gyermekkel? – rivallt
 52 16|               Így ni – mondá Lidi.~Azzal odaugrott hozzá, kikapta
 53 16|            összetépte; nem törődve azzal, hogy a saját kezeit égeti
 54 16|        elmegy innen esze nélkül.~S azzal elkezdett a vén banya valami
 55 16|            őrült! – hebegé Lidi, s azzal sietve ment ki a kerti lakból.~
 56 16|    Leányrul van kérdés: ki törődik azzal. Az anyja is virágáruló
 57 16|         Lipótmezőre, akkor mi lesz azzal a kisleánnyal? Az itt marad
 58 18|           azt is hozok magammal.~S azzal kezébe adta a varrónőnek
 59 18|      tizennégy esztendős koráig. S azzal, ami nem szabad, hogy lehet
 60 18|           Kegyedet az se terhelje.~Azzal nem várva a beleegyezést,
 61 19|           kisasszony, meg a János. Azzal ők is készen lettek. Én
 62 19|           dolgod lesz. Tanulhatsz. Azzal szétnézett a varróleány
 63 20|           De a Vigyázz ezúttal nem azzal a sunnyogó alázattal jött
 64 20|          Gagyuláné.~– Menjen innen azzal a kulccsal! hisz az az orrvérzés
 65 20|         nem keevanja meg többet.~S azzal elkezdte az izmos tenyereivel
 66 20|     kommandirozott a klarinétos, s azzal a Miska meg a Ferke megkapták
 67 21|        gondolni sem lehetett, hogy azzal a gyarló alkotmánnyal át
 68 21|           bennünket, tutajostul. – Azzal ő egy hosszú rúddal a kertek
 69 22|           viseljeek egeeszseegvee!~Azzal nagy erőhatalom mellett
 70 22|         számotokra a dispenzációt. Azzal aztán holnap mindjárt mehettek
 71 23|     tétetik a várt kineveztetésem.~Azzal iparkodott is jelenlétét
 72 23|    megütötte az embernek az orrát, azzal kecsegtetett, hogy még sült
 73 23|      fenyegetnének, még akkor sem. Azzal elővont a belső zsebéből
 74 24|           állatkerti elefánttal.~S azzal vígan folyt tovább a munka.~
 75 25|           hoztam valami csemegeet. Azzal egy kosár almát leplezett
 76 25|         Nincs klázli? Hát e kutya?~Azzal kirakta az asztalra az üvegművészet
 77 25|           lesznek a csudagyerekek.~Azzal gyöngéden belemarkolt a
 78 25|               Hüh de sokra vittem.~Azzal betáncolt a Lidi hálókamrájába.~–
 79 25|       Annak a figurája itt maradt.~Azzal a táskábul kihúzta a János
 80 25|    fiatalság erkölcseit megrontja.~Azzal visszadugta a veszedelmes
 81 25|          Álljunk glédába, népek!~S azzal kellő sorban felállítá a
 82 26|         kilencesre ér: itt leszek.~Azzal a kabátja zsebébe csúsztatta
 83 26|              mondá Paczal János, s azzal föltette a kalapját.~A Ferke
 84 26|    kérdeztem, hogy nem volna-e jó?~Azzal visszavonult.~Ezalatt azonban
 85 26|          azt és lehúzta a kulcsot, azzal odabicegett a konstáblerhez:
 86 26|            hát szervusz egyenruha!~Azzal hirtelen levágta magáról
 87 26|            a Retek utcai párbaj.~S azzal az ajtó felé indult.~Ádám
 88 26|      gazdástul együtt egy magam.~S azzal kirántotta a kardját.~Nosza
 89 27|          kicsit kedvre derüljenek.~Azzal megfogta az öregnek a vállait
 90 27|   valamennyi! Hát ezeket mi lelte? Azzal késtem el egy kicsit, hogy
 91 27|            csiklándozd a nyakamat!~Azzal kibontotta a szép fényes
 92 27|         váltót, mert hátba váglak.~Azzal, nagyobb biztonság okáért
 93 27|             mikor leesett a fárul.~Azzal a felpakolt násznépet a
 94 27|       délig kaptam szabadságot.~És azzal elsietett. Még csak részt
 95 28|              A kórházban feküdtem. Azzal a gonosztevővel való tusakodás
 96 28|     mellemen függő érdemkeresztre.~Azzal magát ajánlotta és elment.~
 97 30|       dugva. – A hátlapjukról nem.~Azzal odatolta a neje elé a dohányos
 98 30|        mindig, aki utoljára nevet.~Azzal zsebébe dugta a dohányszelencéjét:
 99 30|         szíveskedjék előkeresni.~S azzal az inexpressible-je zsebébe
100 30|      tetszik, nem tehetek róla”, s azzal nyugodtan szürcsölte tovább
101 30|            is van tromf. A párbaj. Azzal minden kellemetlen észrevételnek
102 30|           hogy mit akar az asszony azzal, hogy most az ő arcát könnyeivel
103 30|           Eredj porcelánt festeni.~Azzal a falnak fordult, s elkezdett
104 30|            csalódás. Ilyen gyöngy, azzal a természetes kereszttel
105 31|          van ennek a gardéniának!…~Azzal megfordult, s minden üdvözlés
106 31|     némileg megnyugtatá a bankárja azzal a biztosítással, hogy panaszt
107 32|            a várnagy kisleányát, s azzal meséltet magának.~A kasznárjától
108 32|              De az ügyvéd kivétel. Azzal dolgom van. Küldjenek érte
109 33|          folyékonyan.~És azonkívül azzal az adománnyal bírt, hogy
110 33| konstáblert felkeresni.~– Csakhogy azzal egy nagy baj van. Ez a rendőr
111 34|           inkább ajánlva van; mert azzal nem elég jóllakni, hanem
112 34|          Én jobb szeretem a pipát.~Azzal kivette a kurtaszárú tajtékpipáját,
113 34|        szoktak. De az eltűnt leány azzal fenyegette az anyját.~–
114 34|         Hát aztán mit csinálnék én azzal a sok pénzzel? Én már megszerettem
115 34|            lat szeretetet kínálna: azzal talán visszaszerezhetné.~–
116 35|         szavát be szokta váltani”.~Azzal kegyteljesen inte a konstáblernek
117 35|      ajándék. Konstábler vagyok.~S azzal feltette a fejére a kalapját,
118 36|       imájából. Egyszer a komorna, azzal a jelentéssel, hogy itt
119 36|            tetézd kétségbeesésemet azzal, hogy megtagadsz. Az én
120 36|         Nem félsz, hogy megszólít?~Azzal lerántotta a selyemfátyolt
121 36|            ne szólj hozzám többé!”~Azzal hideg, nyugodt szóval mondá:~–