Fejezet
1 1 | nem bírja a bizodalmát, annak háttal fordul, s a hátulsó
2 1 | mosóné. Becsületes asszony. Annak van egy kis kamrája a mosókonyha
3 2 | nyílt a Kapor Ádámék lakása. Annak a külső ajtaja nyitva volt,
4 2 | jelzi a pontos ügykezelést. Annak a szegletére van akasztva
5 2 | körülmény, hogy ő a birtokosa annak az egész három milliót érő
6 2 | késhegy paprikát elken rajta; annak a tetejébe egy csipet sót.
7 2 | tudja becsülni: nem kell annak a kaszinó spájzcédulája.
8 2 | elfogyasztott az öreg, s annak csak a levágott hájas része
9 3 | fáskamra forma épület. Hanem annak az ajtaja az udvarra nyílt.
10 3 | van. Ezt is én szereztem annak a szerencsétlen leánynak,
11 3 | magát, s küldözte a képeit annak, aki elbolondította.~– Mi
12 4 | hogy nem feszegette tovább annak a Margit-hídon elhagyott
13 4 | húzott a hátán a tenyerével, annak bolondul tudott örülni.~
14 4 | utcáról jártak be; ott ült annak az ajtajában egész nap a
15 4 | a maga házbérét is, meg annak a szerencsétlen leánynak
16 5 | megörökítve. Természetesen annak a szövegét olvasta el legelébb.~
17 5 | varrnivalót küldött a számára, s annak a sikerétől függ, hogy állandóan
18 5 | függő Mária-képet levéve, annak a hátsó deszkája alá beilleszté.
19 6 | valami furcsát mond is, annak van valami értelme.)~– Hát,
20 6 | a pokol be nem fogadja, annak a lelke az örökkön örökké
21 8 | meg műhelyben dolgozik, annak a drága petróleumot kell
22 8 | ugye? Az, akit szeretett! Annak a hűsége.~– Már az igaz.
23 8 | az ötvenedik évfordulója annak, hogy – hogy – hogy – (válogatta
24 8 | Gagyuláné eltávozott, még annak a sorsa felett kezde sajnálkozni.~–
25 9 | tudná: micsoda mesterség annak a szegény tutajos tótnak
26 10| ujjával: amiért aztán kapott annak a tenyerétül egy egészséges
27 10| aki nem tudja az értelmét annak, amit beszél.~Hanem a Zsuzsa
28 11| Tudja, hogy aki őt elfogja, annak a keblét ékesítendi ezüst
29 12| egyiknél felfedezte, hogy annak összes árucikkeiben trikók
30 12| Kapor bácsinak. Jó lesz ez annak a mindennapi prófuntja mellé.
31 12| mellé. Trikó vagy nem trikó: annak nem árt meg a láthatatlan
32 12| elmondom az igazi történetét annak a sonkának. Jöjjön ide,
33 12| szólt: „Mondja meg az úr annak a fiatal gentlemannak, akié
34 12| hegedűért! Hisz az a gyerek meg annak az apja majd nem tudnak
35 12| az is szereti a hajdinát, annak akarnám megvenni a hegedűdet.
36 13| feleségem mosónő, de már annak is köszvény van a kezében,
37 13| genealogiáját? Diktálja föl izibe annak az úrnak ott, nem annak!
38 13| annak az úrnak ott, nem annak! hanem amannak, amelyik
39 13| feldiktáltam a nevemet, lakásomat annak a bizonyos úrnak, s örömömben
40 13| volna az a sárgarigó?~– Hát annak a cifra dámának a kalapján
41 14| ütögetve az öregét, segített annak önmagát megtalálni.~Szüköl
42 14| bojtorján közé megy. Nincs annak másik neve?~Zsuzsa asszony
43 14| orvosságos üveget. Meglepte annak a külseje.~– Ah! Háh! Idenézzen
44 14| egy kis görbe üvegcsét, s annak a dugóját kezdte el kifelé
45 15| hanem bemegy a Lidihez, s annak a lába elé kuporodva, panaszolja
46 15| nem jött volna a felesége. Annak aztán meg kellett magát
47 16| szemű böjti boszorkány.~Annak a lábainál térdel a Csicsonka,
48 16| hogy mi következése lesz annak; de mikor jót kell tenni,
49 16| törődjék vele, hogy mi lesz annak a vége.~– Ez megint kegyedhez
50 17| léteznek. Melyik utcán s annak melyik oldalán járjon az
51 18| magára nem gyújtotta a házat. Annak a kisleánynak is az eddigivel
52 18| Lidia nem ő.~Meglehet, hogy annak valami rokona ír. Vagy talán
53 18| mellett szabadulhat ki. Hát annak a másiknak hadd vegyem most
54 19| édes Ádám bácsi! Ez lett annak a históriának a vége. Akkor
55 19| most első mamzell.~– No annak hát felvitte Isten a dolgát.
56 20| asszonya odament hozzá, annak a térdére tette a fejét,
57 20| karosszéknek, elkezdték annak a hüvelykujjait egész tehetségük
58 21| Éppen ebben a hónapban múlt annak ötven esztendeje, hogy ez
59 21| akkor ott volt az árvíz. Annak a tükrében látszott a második
60 21| Nekünk egybe kell kelnünk annak rendi szerint, akárhogyan
61 22| De mikor mink a mai napon annak az egy forintnak sem vagyunk
62 23| öklével kétfelé tör, s aztán annak a sárga közepéből kipárázó
63 23| főváros túl a Morva vizén, és annak van egy pompás sírkerje,
64 23| pedig a padlás-szobában. Annak van egy szép leánya.~– Ahá!
65 23| leánya.~– Ahá! Értem.~– Annak szoktam én ezeket az én
66 24| közeledése.~Tudta jól, hogy annak a kapunyitásért járó összeg
67 25| hagyom egész Európát.~– Hát annak a kicsinek odalenn? – szorgoskodék
68 25| legyen gondod! Az zseni! Annak hagyom az egész nagyvilágot.~
69 25| azalatt megbukott, elszökött. Annak a figurája itt maradt.~Azzal
70 25| most éppen ötven esztendeje annak, hogy az urával egybekelt,
71 26| egy” kabátjánál. Hanem annak bársony a gallérja, s még
72 26| akarja, hogy éppen én legyek annak a rendeletnek a végrehajtója?~–
73 26| pincelakás bejáratához, s annak az ajtaját betéve, lezárta
74 26| Isten úgy fogja meghallgatni annak a könyörgését, ahogy kegyed
75 26| elmés szerkezettel, hogy annak a csőre sípnak volt használható.
76 27| helyét a templom szegletén. Annak adlak, az téged meg fog
77 27| erővel odahozta. Tarafás uram annak is bőkezűen töltögeté a
78 28| ahol szolgálnak. Dacára annak, hogy folyton érintkeznie
79 28| délceg dolmány volt rajta, s annak a baloldalán ott pompázott
80 28| boszorkányos hegedű, vagy annak az ára.~– Amikor legutoljára
81 28| hegedűkereskedő cég, mutassa meg annak a jószágát. A hentes nem
82 28| vele.~– Uram, ez egyike annak a nyolc hegedűnek, amit
83 28| Magyarországba, Lavottához, annak a halála után eltűnt, hasztalan
84 30| egyszer „úr”-nak született, annak a szívéből ki van véve az
85 30| fogva.~Vége is van aztán annak a boldogságnak, amint hazakerül
86 30| világításba állított vele. Annak nem szabad kiszivárogni,
87 30| kötelezte rá magát. Aki tolvaj, annak a felesége tartozik orgazda
88 30| aktív” állapotja csak annak a fúrgenc emberkének van,
89 30| szükségesnek incommodálni annak a bejelentésével, hogy hová
90 31| feje fölül elhárítani?~– Annak csak két módja van. Az egyikről
91 31| találkozik megsürgető levél, annak az íróját azonnal kielégíttesse
92 31| levele?~Egyetlen egy volt.~Annak a borítékján kívül, lezáró
93 32| tehette volna őket. Amit annak ígért a férfi, azt meg is
94 32| a leánya oda szállt le, annak a tengernek a fenekére,
95 32| a leányát felkeresni.~– Annak a tengernek a fenekén?~–
96 32| a tengernek a fenekén?~– Annak a sártengernek a fenekén.~…
97 33| Hát bizony ő sem született annak. Nem is készült erre a derék
98 33| akit egyszer meglátott, annak az arcára évek múlva is
99 33| egy közbeeső állomáson. Annak az egyetlen fiatal leánynak
100 33| akivel egy kocsiban ült, annak a kosarait segített cepelni,
101 33| pénzügyőrség szobájába ment, annak a kosarait őrizve maradt
102 33| a beteghez beereszteni. Annak a sebláza egyre tart, beszélnie
103 33| érkezett leányt.~– Akkor annak kell felőle bizonyosat tudni.~–
104 33| bizonyosat tudni.~– Most már annak a lakására is emlékezem.
105 34| No ezzel a pohárral meg annak a derék asszonyságnak az
106 34| ennyi jutalmat tűzött ki annak, aki az elveszett leányát
107 34| Igyunk erre egyet.~– Annak az egészségére, akire most
108 34| amit maga megeszik, hanem annak a nézésétől, hogy milyen
109 35| rezgő kárpit kétfelé vált, s annak a közepéből lépett elő Katalin
110 35| titkunkba. – Látta ön valaha annak a varróleánynak az írását?~–
111 35| Én fényes díjat tűztem ki annak, aki eltűnt leányomat feltalálni
112 36| villanycsengettyűhöz ment, s megnyomta annak a gombját.~A komorna bejött.
113 36| szavai!… Odanézett merőn annak a megszólalni kész arcképnek
|