Fejezet

  1 1 |           felszabadítja az utat, s majd csak a kassai gyorsvonattal
  2 1 |             de nem adta oda neki. „Majd csak magam viszem”. Ez sajnálja
  3 1 |          jött fel Budapestre, hogy majd eljár boltrul-boltra, hogy
  4 1 |      feleségem szívesen látja, még majd engem is megdicsér, hogy
  5 1 |        Zsuzsa nénit. Holnap reggel majd ellátogatok magukhoz.~–
  6 2 |            kisasszony a bőröndjét, majd én viszem; tudom, hogy nincs
  7 2 |     feszíteni az ámbrélát. Várjon, majd én tartom a feje fölé. Aztán
  8 2 |       utcán éjfél után egy órakor. Majd meglátja.~Az öreg egy kis
  9 2 |             Megálljon, Ádám bácsi! Majd elmondom a Zsuzsa néninek,
 10 2 |         Nem tudom, milyen az?~– No majd meglátja, milyen jó!~A Vigyázz
 11 2 |         szabad az út.~– No mármost majd én elöl megyek – monda Ádám. –
 12 2 |        Protestált az öreg gazda. – Majd megtanítom én a kisasszonyt,
 13 2 |            a mai keserves út után. Majd holnap aztán – beszéljünk
 14 3 |          én a konstáblerrel, aztán majd azokat mondja utánam.~–
 15 3 |            keresztlevele nálam, az majd megmondja: „Gratulin Lidia”.~„
 16 3 |    megtudni a konstábler úr?~– Azt majd csak a kisasszonytul kérdezem
 17 4 |         alatt az ürügy alatt, hogy majd ő ügyel a vasalóvasra, a
 18 4 |            tanulnád meg. Gyere ide majd megtanítalak hímezni.~S
 19 4 |           nap „pityóka mondúrban”, majd meg „hájas piritós”.~Ilyen
 20 5 |          fölé tartotta az arcát.~– Majd én addig elolvasom, ami
 21 6 |        akarja meglőni?~– Hát, hogy majd ne őgyelegjen gazdátlanul
 22 6 |          Még a másvilágon sem lesz majd ingyen kvártélyunk! – szólt
 23 6 |   összetesszük hárman az eszünket, majd csak gondolunk ki valamit.
 24 6 |            van egy falat kenyerem.~Majd dolgozom ezután kettő helyett –
 25 7 |         állapot.~– No jól van. Hát majd várok, amíg kineveznek esztergomi
 26 7 |          úton szerezzek pénzt, hát majd megmutatom, hogy meg tudok
 27 7 |          gazdája maga mellé vette, majd kibújt a bőréből, olyan
 28 9 |            csak ide goromba jenki, majd megtanulom én neked az embersíget! –
 29 9 |          Dolgoztam kőszénbányában. Majd elvitt ’zördög. Egyszer
 30 10|         visszacafatolni Palotaara. Majd apraankint elhordogassam
 31 10|       vendégeit. A két kis poronty majd elveszett azokban a nagy
 32 10|        pénzkérők sorában.~– No hát majd elhúzzuk neki az „is-is-is”
 33 10|         cigány gyereknek a víz is: majd ha nagyobb lesz is, jeget
 34 10|          néni, mint ahogy én kapok majd egyszer, ha a Grand Hotelbe
 35 10|         azt a sok virágot adni; ha majd a nap odakerül a kertbe,
 36 12|        visszajött.~– Hohó! Valamit majd elfelejtettem volna.~S azzal
 37 12|            apja jól ellazsnakolja: majd délután meghozza a teljes
 38 12|           gyerek meg annak az apja majd nem tudnak hova lenni ennyi
 39 12|       ennyi pénzzel. Az öreget még majd meg találja simítani a guta
 40 13|         nem széna, még csak fű, de majd csak lesz belőle széna,
 41 13|           is be akart jönni velem. Majd a hideg lelt ki ijedtemben.
 42 13|           hívják? hol lakik? aztán majd az az úr elmegy még ma oda,
 43 14|           vasalóban faszén.~– Nem! Majd a déli kávémhoz eltett tejből
 44 14|            az történt velünk, hogy majd éhen vesztünk. Egyszer kinn
 45 14|            barlangja! Megálljatok: majd megfizetek én nektek ezért
 46 14|         tinta! – Megálljatok csak! Majd drága lesz ennek a trichinnek
 47 14|           azt vitézül felnyalta.~– Majd Paczal János uram is megemlegeti
 48 14|            hivatalbeli titok, amit majd csak az alkapitány úrnak
 49 14|          az öreget a városházátul, majd gondoskodom én magam a ti
 50 14|         gyönyörködött benne.~– No, majd írok én egy olyan…~Itt félbeszakítá
 51 15|           énekelnek, ahogy tudnak.~Majd meg a cigányok érkeznek
 52 16|      kezded, ahol az anyád kezdte; majd ott is végzed, ahol ő végezte.~
 53 16|            követett. Ez is jó lesz majd az instanciához. Onnan aztán
 54 16|        mondta Zsuzsa asszony –, de majd lesz ennek nemulass, ha
 55 16|         Nem megy ki innen? No, hát majd én mindjárt megmutatom,
 56 16|           csak még egyszer vissza, majd még szebb nótákra is tanítlak.~
 57 17|       épülete?~– Sohasem tudom én, majd megkérdezem valakitől.~–
 58 17|    valakitől.~– Az nem jó lesz. Én majd útbaigazítom. A főkapitányság
 59 17|  állapotban hagyta a Csicsonkát. – Majd én elébb benézek hozzájuk.~–
 60 17|   kisasszonynak.~– Ön velem jön?~– Majd csak úgy huszonöt lépésnyi
 61 18|         amint mi innen kimúlunk.~– Majd ád az Isten.~Egy óra múlva
 62 19|            a nagymama. No megállj, majd én csipkedlek meg!” Aztán
 63 19|           amikre megtanított, hogy majd az urak előtt produkáljam
 64 19|           de agyon vagyok fáradva. Majd eljártam a két lábomat.~
 65 19|           hiszen maguk is elmennek majd innen, Zsuzsa néni, a városi
 66 19|         magamra, úgy aludtam.~– No majd ezután neked is jobb dolgod
 67 20|          gazdája után futott.~– No majd adok a semmiházinak. Már
 68 20|            El van szédülve még, de majd életre tér azonnal.~A Lidi
 69 20|      maódját – szólt nekitürkőzve. Majd kidömöckölöm een ennek a
 70 20|           kend kifelejtett, de azt majd utólagosan is utána lehet
 71 20|         Hát csak azt diktálja fel, majd én aztán kiíratom a bizonyítványt
 72 21|          esküdt hitvesei. – De hát majd most én mondom el ezt a
 73 21|         közbe a Szüköl Makár úr.~– Majd elmondom én azt rendén.
 74 21|          Abban reménykedtünk, hogy majd talán megtartjuk „új kenyérrel”
 75 21|       magamra. Azt gondoltam, hogy majd azután is ráérek még a négy
 76 21|  háztetőről, rá a jégtáblára, hogy majd átfutok az Adámhoz. De ő
 77 22|       termetére. A Lidi kisasszony majd hozzáigazítja.~– Igen! Igen! –
 78 23|            vizet a virágok, másnap majd annál jobban esik nekik,
 79 23|       barátném, a numero kettő, az majd holnap megöntözi.~A numero
 80 23|           alszom tőle. Hisz holnap majd úgyis megöntözi a numero
 81 23|           mesét, Makár bácsi!” Hát majd ha én nekem egyszer annyira
 82 24|           átkozott! Úgy szeretett, majd megevett, mégis elhagyott!”~
 83 25|          van? – kérdé Panna.~– Azt majd csak akkor öntjük meg, amikor
 84 25|   bájuszomat, magam lakodalomkor – majd ha lesz.~– Micsoda? Frányó! –
 85 25|            azt mondja a dádé, hogy majd vesz rá húrt, de nem cselekszi.~–
 86 25|            Jaj de sakad ezs a húr!~Majd megfizset ezs azs úr!~Azs
 87 25|         késtem magam is ennyit. De majd megesz a méreg. Már megint
 88 25|          előbb akkorát kacag, hogy majd a fején esett ki, azután
 89 25|            esős idő talál lenni, ő majd rábeszél szép szerével egy
 90 25|        János a Lidi kisasszonnyal, majd a Panna Frányóval, végül
 91 26|         Nagyszerű ez! Merinó ruha! Majd elrepül a sok pántlikától,
 92 26|           sem kente a füle mögé. – Majd újra öltöztetlek én benneteket
 93 26|      muszka császár sem? No hát én majd megmutatom kendnek, hogy
 94 26|           nagylelkű ez alkalommal. Majd meglássa, milyen jólesik
 95 26|            amerikai párbajt; hanem majd megmutatom, hogy milyen
 96 26|             Csak ne fájna a lábam, majd megmutatnám én is, hogy
 97 27|            a másik hat házamnál.~– Majd oda is mind elmegyek. Elébb
 98 27|         mulatságnál pocsékba megy, majd kiveti a másik hat háza
 99 27|     sóhajta nagyot Paczal János.~– Majd – ötven esztendő múlva… –
100 28|            csak a télire költöznek majd be a falusi kastélyaikból.
101 30| disznó-szerencséjében: akkor aztán majd én vetkőztetem le.~– Ez
102 30|     kiszalasztott a száján a férj? Majd azt is megtudja később…~
103 32|         Őzek futnak végig az úton.~Majd azt hallja, hogy kacagva
104 35|       valami öltönyre; akkor aztán majd meg fog tudni – többet.~–
105 36|         borravalóról beszéltek? No majd megérti később.~Most mással
106 36|           két szemét és az ajkait. Majd letérdelt eléje, és megcsókolta