Fejezet

 1 1 |         jött a kutyájával. Az egész ember egy nagy guba volt, az arcából
 2 1 |       csahintást hallatá, s erre az ember észrevette, hogy ott a padon
 3 1 |      megdicsér, hogy milyen élelmes ember vagyok, röptiben fogok a
 4 2 |    markukban.~– No itt van az a sok ember az utcán, akit mondtam.
 5 2 |            nagy ház lehet, ha ennyi ember elfér benne.~– Hát elférnek,
 6 2 |           elférnek, ahogy a szegény ember malacai. A bizony csak olyan
 7 2 |       tűzfénye. Mikor kinyitotta az ember az üvegajtót, egyszerre
 8 2 |             Nemcsak kenyérrel él az ember”… – szólt az öreg –, hanem
 9 2 |   feleségének mondá.~– Ej, ej! öreg ember, nem kell a szentírással
10 2 |             mit csináljon a szegény ember? Mikor nap nap után egy
11 2 |            enni. Először levágja az ember a kenyérnek a haját, arra
12 3 |          Hiszen ismeri, hogy milyen ember? Nincs neki maradása idehaza.
13 4 |          mert csakugyan helyes eszű ember volt; sokat látott, tapasztalt,
14 5 |            a cukor a kávéban. Ha az ember hírlapot nem olvasott, azt
15 5 |         szilánkká zúzódott; negyven ember meghalt. Aki a vasúton lakik,
16 6 |         nagy szerencse az, mikor az ember felfordul a szekérrel, s
17 6 |         mint száz meg száz ártatlan ember az én hibám miatt. Adsza
18 6 |         hogy oda bejusson a szegény ember.~– Hátha nem kell. Én amit
19 7 |             egy hős volt, egy derék ember! – Hát ha Egressy Gábor
20 7 |            a szemétre. Holmi kényes ember nem akar hozzányúlni; mikor
21 7 |       megverték volna, hanem minden ember cirógatta, becézgette. Hanem
22 9 |          úgy nincs, hogy ott minden ember goromba. Úgy níznek rám,
23 9 |             itt?~– Aj! Egyik szegin ember másik szegin embertül semmit
24 9 |            asszony.~– Ah! Nye ták! „Ember nyila.” Olyan hosszu papiros,
25 10|       muzsikálni? (A cigányt minden ember „te”-nek szólítja.)~– Ha
26 11|            Zsuzsa asszony.~– Ide is ember kell.~– Hát hogy került
27 11|             egy-egy gyanús alak. Az ember azt sem tudja, tolvaj-e
28 11|        egészen ártatlan, becsületes ember volt.~– Ez már skandalum!~–
29 11|   padlás-szobájába.~– Jó becsületes ember ám ez a szegény János –
30 12|             hát megszokja ám azt az ember, ha sokáig van az igazság
31 12|         mert az, amilyen becsületes ember, képes lenne feljelenteni.
32 13|     torokköszörülés, amit a szegény ember arra használ, hogy mikor
33 13|         Istenem, de sokféle szegény ember van a világon! Aki csak
34 13|          amolyan magunk forma szőrű ember. Attul lehet valamit elfogadni.
35 13|     utazhatna, mint Frájgewicht. Az ember nem bátorkodik mellette
36 14|           úr nem veté meg a szegény ember kínálását. Úgy falt, mint
37 14|            a fejét.~– Ide nézzen az ember! Ez meg itten alszik! No
38 14|             Paprika Jancsiig minden ember János. Még a birka is „jános”
39 14|           No itt van! Így bízzon az ember valami titkot asszonyra!
40 14|               Ah! Háh! Idenézzen az ember! Palackos bor! Aranyos etikettel.
41 14| adlersberger ausstich!~Hát ilyen az ember!~Ez a Makár nem hogy hálát
42 14|               Oh, a János nem olyan ember.~– Csak hagyjátok, édeseim!
43 14|     szegénynek.~Kapor Ádám diszkrét ember volt. Sietett felhasználni
44 14|         ezzel a szóval:~„Maga derék ember!”, egy hatalmas csókot cuppantott
45 15|         érzés az, mikor egy dolgozó ember magára maradhat!~A munkában
46 16|        végezte.~Aztán látott minden ember a maga dolga után. Lidi
47 16|             olyankor nem is éhes az ember, mikor reménységgel táplálkozik.
48 17|            melyik oldalán járjon az ember leánya? Amíg nem ismeri
49 17|          leánya? Amíg nem ismeri az ember a veszélyt, addig az nem
50 19|        időjóslási tehetség, hogy az ember előre kitalálja, hogy a
51 20|            sírt, mint egy valóságos ember.~– Mi lelte ezt az ebet?~
52 20|           halállal még nem halt meg ember.~Zsuzsa asszony erre a szóra
53 20|      házsártoskodék az öreg.~– Holt ember vagyok. – Tudom én, hogy
54 20|           nélkül csak nem bolond az ember, hogy meghaljon.~Ekkor aztán
55 20|             Zsuzsa asszony. Az öreg ember végigborzolta az ősz haját
56 20|              hogy akit eddig minden ember úgy becsült meg, hogy „édes
57 21|          rendén. Azt mondják, hogy „Ember tervez, Isten végez”. –
58 21|         végez”. – Meg hogy „Szegény ember akaratját boldog Isten bírja”. –
59 21|           hangokon ordított, aminőt ember sohasem szokott hallani.
60 21|          már semmit a mai budapesti ember, pedig akkor így járták
61 22|          szépen? Ennyi tisztességes ember füle hallatára.~– Akarsz-e
62 22|             és menyasszony két öreg ember volt, s a násznép csupa
63 23|            burgonya illat! Mikor az ember egy ilyen félig barnára
64 23|            de olyan ittas, mint más ember, ha reggelig korhelykedett.~–
65 23|              Engem nem ültetett ide ember keze, engem nem öntöz más,
66 23|           ha kipattan a dolog, holt ember lesz belőlem. Hát – a hivatalfőnököm
67 25|      szerette a jó Kaporékat minden ember, aki csak ismerte.~– Hát
68 25|        baatyó! De ki van csípve. Az ember majma raa se ismeer.~Az
69 25|             maga ország-világlátott ember, aki meg tudja különböztetni
70 25|             alakot.~Hát arra minden ember elkezdett nevetni, aki csak
71 25|             az utcára.~– Jaj de sok ember van az utcán! Azok bizonyosan
72 25|            mind magunkforma szegény ember.~– Bizony, ha a szegeeny
73 26|         során. – Így konzerválja az ember a hazai régiségeket. – A
74 26|      meglássa, milyen jólesik az az ember szívének, ha a nyomorultak
75 27|            lófuttatáson van. Minden ember, akinek egy fölösleges forintja
76 27|      gondoskodni.~A haragos, mérges ember, ha egyszer megszelídül,
77 28|    félmankón tipegő köhögős, kopott ember, s azt mondja, hogy a gazdával
78 30|         egylet. Az én guvatom „holt ember”. Ezen volt elég oka a férjnek
79 30|        látva, olyannak tűnik fel az ember, mint valami „nap-lakó”.~–
80 30|          asszonyok eszményképe?~Egy ember, aki erkölcsi értékben alatta
81 30|          zseni, akinél elfelejti az ember azt, hogy nő.~– Édes Oszkár.
82 30|             az ördögöt csináljon az ember addig?~Unalmában villásreggelizik
83 30|       Unalmában villásreggelizik az ember. Azt a vasúti vendéglőben
84 32|              Az ügyvéd egyeneslelkű ember volt. Nem bírta felháborodását
85 33|             nem volt rendőrnek való ember.~Reznek úr már az volt.~
86 33|       szerteszéjjel a szél. Szegény ember volt valamennyi, akinek „
87 34|            holmi rendes kompactiójú ember belehalt volna, de hát ehhez „
88 34|           öntöttsalátával! Mindjárt ember lenne belőlem azt tudom.~–
89 34|       ajtóra. Mindennap tudhatja az ember, hogy mit kap, s hogy holnap
90 34|          keresnek!” – Azután minden ember gyanakodva néz a szomszédjára: „
91 34|            emberek étvágyával. Okos ember nem áll szónak addig, amíg
92 34|             Olyan helyeken, ahol az ember egyik kezét mindig a zsebében
93 34|        mondtam én, hogy nagyon okos ember az én Paczal János cimborám.
94 34|       pajtás. Nem szokja azt meg az ember soha. Én is azt mondom,
95 34|          azt fogják mondani: „Derék ember, konstábler is volt, ezüst
96 34|     kétszázezeres úr lennék: minden ember azt mondaná: „Ki tudja,
97 34|           senki sem tud semmit. Két ember a gondokat, bajokat megosztja,
98 34|       remény lesz belőle. Amikor az ember nem attól lakik jól, amit
99 35|          ütni az a hibáját, hogy ez ember előtt ennyi elérzékenyülést