bold = Main text
     Fejezet                                         grey = Comment text

   1 1    |       kihordására gondolni sem lehetett. Az egész nap folyton dühöngő
   2 1    |                 betemette a mély utakat. Az egész vasútvonalon táborszámra
   3 1    |               három emberi alakot látni. Az egyik a kapus, aki időről-időre
   4 1    |               két keze a zsebeibe dugva, az egyikből rövid bőrrel bevont
   5 1    |                 rohamléptekben teszi meg az utat, máskor táncolva járja
   6 1    |                tiszt benn ül a szobában, az a távírógépnél van elfoglalva.
   7 1    |        elfoglalva. Ilyen kritikus időben az állomások folyvást korrespondeálnak.~
   8 1    |                  a kapus. – Csak jön már az a kalarábévonat!~– Honnan
   9 1    |                  a „Vigyázz” kutya ugat. Az hamarább megérzi.~– Igazán.
  10 1    |                 jelez?~– Nem a directióé az, hanem az öreg vasútőré,
  11 1    |                Nem a directióé az, hanem az öreg vasútőré, a Kapor Ádámé.
  12 1    |                  azalatt, amíg a gazdája az odúban bóbiskol, a kutya
  13 1    |                 ahogy most teszi, hogyha az Ádám el talált volna szunyókálni,
  14 1    |          szunyókálni, hát fölébredjen.~– Az már derék egy kutya!~– De
  15 1    |                  azt is megteszi, hogyha az öreg álmos fővel nem az
  16 1    |                  az öreg álmos fővel nem az igazi váltóhoz cammog, hát
  17 1    |                  szélét, s odaráncigálja az igazihoz. Nem is esett az
  18 1    |                az igazihoz. Nem is esett az öreggel semmi hiba, pedig
  19 1    |                hogy itt őrzi a váltót.~– Az is szép mulatság!~Csak öt
  20 1    |                   A kolomphangra előjött az egyenruhás hivatalnok, meg
  21 1    |                   mert a hótorlasz egész az indóházig ellepte a vágányt.~
  22 1    |                  csahint a kutya, mintha az ő helybenhagyása nélkül
  23 1    |                 kalauzokat veszi számba. Az első kalauz jó embere, azt
  24 1    |             nyaka kendőbe csavarva, csak az orrát látni az arcából.~
  25 1    |            csavarva, csak az orrát látni az arcából.~A vonat áll a mozdonyon
  26 1    |                   A detektív bekandikált az első és második osztályúakba,
  27 1    |            második osztályúakba, amiknek az ablakain kivilágított a
  28 1    |                kérdi a Nro I. kalauztól.~Az először nem hallja a kérdést,
  29 1    |                 mint a hasadt orgonasíp.~Az I. és II. osztály pasasirjai,
  30 1    |           állomáson, hogy a hó eltemette az utat, mind kiszálltak, ott
  31 1    |                 kiszálltak, ott maradtak az állomásházban. Megvárják,
  32 1    |               vegyes vonat felszabadítja az utat, s majd csak a kassai
  33 1    |                  le volt adogatva, akkor az a fiatalabb nő is kiszállt
  34 1    |                  fekete selyem kendővel. Az egyik kezében volt egy fogantyús
  35 1    |                    Akire mi áfpászolunk, az elmaradt Hatvanon a többi
  36 1    |             kijáraton, átadva a kapusnak az útijegyeit. Az állomási
  37 1    |                  kapusnak az útijegyeit. Az állomási tiszt kiadta a
  38 1    |              külső lámpákban, több vonat az éjjel nincs jelezve. Aztán
  39 1    |         váltóőrnek a Kövecs Péter. Azzal az is ment aludni.~Az a fiatal
  40 1    |                 Azzal az is ment aludni.~Az a fiatal utasnő pedig csak
  41 1    |                  valaki mégis észrevette az ottlétét: a Vigyázz; odament
  42 1    |               hogy bizalommal viseltetik az illetőhöz. Akkor aztán megugrott
  43 1    |         felváltott őr jött a kutyájával. Az egész ember egy nagy guba
  44 1    |                ember egy nagy guba volt, az arcából nem lehetett mást
  45 1    |            amiről jégcsapok függtek alá. Az egyik kezében volt a tokba
  46 1    |                  a pad előtt elcammogott az őr, a kutya megint azt a
  47 1    |               csahintást hallatá, s erre az ember észrevette, hogy ott
  48 1    |                  lámpásával. Látta, hogy az egy fiatal leány.~– Hát
  49 1    |                  Hiszen elmehetett volna az omnibusszal a vendéglőig.~–
  50 1    |               vendéglőbe, mert ott drága az élet.~– Hát mért jött Budapestre?~–
  51 1    |            leányoknál olyan könnyen megy az. – Hát jobb, mintha gyufát
  52 1    |               jobb szándéka, hát eljöhet az én szállásomra. A feleségem
  53 1    |                  Vigyázz, megértve, hogy az egyezség, mely kétségtelenül
  54 1    |             egyezség, mely kétségtelenül az ő beleegyezését is bírta,
  55 1    |                látogatni volt odahaza?~– Az ám. – Hagyta rá az öreg.~–
  56 1    |            odahaza?~– Az ám. – Hagyta rá az öreg.~– Lássa, magának most
  57 1    |           elhozhatná a leányasszonykának az útitáskáját: ne cepelné
  58 1    |              most ide vagyok leszegezve. Az a parancsolat, hogy egy
  59 1    |                el akarják fogni? – kérdé az őr.~– Elfogni nem kötelességünk,
  60 1    |               szállni, s arról hírt adni az alkapitány úrnak. A detektív
  61 1    |                   A detektív is itt van.~Az öreg nevetett egy kicsit.~–
  62 1    |         leányzóra, itt ni, hogy hátha ez az a bizonyos grófkisasszony,
  63 1    |               grófkisasszony, s ez alatt az ürügy alatt elkísérném a
  64 1    |           lakásáig – hivatalból. Hahaha!~Az öreg nevetett a jó ötletnek.
  65 1    |            hivatalos nyugalmat. Megtörlé az arcát a kalapjából kivett
  66 1    |                 zsebkendőstül, s lehúzta az álla alá a viharszíjt, ami
  67 1    |               igen szigorú kifejezést ád az arcnak.~– Azt nem tehetem,
  68 1    |                  soha hamis tudósítással az elöljáróságot tévútra vezetni
  69 1    |                van ám a konstábler úrnak az abstájgkvártélya mi nálunk,
  70 1    |              tőlünk – magyarázá Ádám apó az új lakónőnek, mikor már
  71 1    |           annyira vitte a nagylelkűséget az öreg, hogy maga ajánlkozott
  72 1    |                     szólt visszautasítva az ajánlkozást a fiatal hölgy. –
  73 1    |          hordárral cepeltetni magam után az útibőröndömet.~Igazat mondott.
  74 1    |                 utána szállítani. Ó volt az az eltűnt grófkisasszony,
  75 1    |              utána szállítani. Ó volt az az eltűnt grófkisasszony, aki
  76 2    |             olyan szélroham sepert végig az utcán, hogy meg kellett
  77 2    |                hogy meg kellett állniok. Az esernyőt, amit a leányzó
  78 2    |            tartott bőrönd miatt.~– Abbul az esernyőbül nem lesz prédikációs
  79 2    |               prédikációs halott – monda az öreg vasúti. – Hagyjunk
  80 2    |                hogy nincs tele arannyal. Az esernyőt csapja a hóna alá,
  81 2    |                 csapja a hóna alá, aztán az egyik kezét akassza a karomba,
  82 2    |             hölgynek el kellett fogadnia az ajánlatot.~Azzal elkezdődött
  83 2    |             ajánlatot.~Azzal elkezdődött az expedíció. Méternyi magas
  84 2    |                  bekanyarodunk – dörmögé az öreg.~Odáig egész gőzerővel
  85 2    |         dolgoznia.~Egyszer aztán elérték az első házat: ott megállhattak
  86 2    |             Csinos kis szelecske – mondá az őr. – No mármost ki lehet
  87 2    |               mármost ki lehet feszíteni az ámbrélát. Várjon, majd én
  88 2    |                  nevem. Tegyen úgy, hogy az emberek azt gondolják, hogy
  89 2    |              ilyen hóförmetegben sétálni az utcán éjfél után egy órakor.
  90 2    |               egy órakor. Majd meglátja.~Az öreg egy kis nevető dünnyögést
  91 2    |            bizalmaskodást.~– Ádám bácsi! Az a rendőr csakugyan az eltűnt
  92 2    |             bácsi! Az a rendőr csakugyan az eltűnt mamzellnak nézett
  93 2    |            felfekhetik a padlásra. Aztán az a Lidi mamzell olyan szemérmetes
  94 2    |                csak valami zsivaj támadt az utcán.~A leány kitekintett
  95 2    |               utcán.~A leány kitekintett az esernyő alól, s látta, hogy
  96 2    |              esernyő alól, s látta, hogy az Ádám csakugyan igazat mondott.
  97 2    |               ebben a dühös hózivatarban az éjjeli órákat az utcán tölteni
  98 2    |            hózivatarban az éjjeli órákat az utcán tölteni el. A havat
  99 2    |                  markukban.~– No itt van az a sok ember az utcán, akit
 100 2    |                No itt van az a sok ember az utcán, akit mondtam. Ezeknek
 101 2    |                mondtam. Ezeknek most van az aratásuk! Egy forint ötven
 102 2    |              csúfolják. Szegény embernek az is mulatság.~– Itt jön az
 103 2    |                az is mulatság.~– Itt jön az Ádám apó a mamzelljével –
 104 2    |               apó a mamzelljével – kiált az egyik rongyos. – Dobre ráno!
 105 2    |                  leányt vezetget éjszaka az utcán!~– Nye krics! Te gyezsepogyes! –
 106 2    |           tokoszászlóval a fejére suhint az egyik csúfondároskodónak,
 107 2    |                egyik csúfondároskodónak, az ki akarja kerülni az ütést,
 108 2    | csúfondároskodónak, az ki akarja kerülni az ütést, s hanyatt bukik a
 109 2    |                   jó gyerekek ezek. Mind az én fiaim. Liptói fiúk. Mind
 110 2    |                    Zöld paradicsomban?~– Az ám. Úgy híjják azt a házat.
 111 2    |              volt kifestve a címerére.~– Az valami nagy ház lehet, ha
 112 2    |                  Ott világít egy ablaka. Az az én féleségem mosókonyhája.
 113 2    |               Ott világít egy ablaka. Az az én féleségem mosókonyhája.
 114 2    |                mosókonyhája. Felkelt már az asszony. Sok a mosnivaló.
 115 2    |                teát?~– Nem tudom, milyen az?~– No majd meglátja, milyen
 116 2    |                 adni.~Erre elébb kinyílt az ablak, s rövid szóváltás
 117 2    |      visszaügetett, jelezve, hogy szabad az út.~– No mármost majd én
 118 2    |               Mert itt egy mély árok van az utcán végig: azt most betakarta
 119 2    |                  a hóba. Hát csak mindig az én lábam nyomába lépegessen
 120 2    |         lépegessen a kisasszony. Így ni!~Az asszony a kapuban várta
 121 2    |                  asszony a kapuban várta az érkezőket. Mind a két karja
 122 2    |                 attul egy regement férfi az ispitályba kerülne.~– No
 123 2    |            asszony, meghoztam a Lidikét. Az asszony összecsapta a kezeit.~–
 124 2    |                Sölét is volt, a hölgynek az arca kendőkkel be volt bugyolálva;
 125 2    |                  bugyolálva; lehető volt az elnézés.~– Csak tessék előre
 126 2    |              volt erre a fiatal hölgynél az indok, mint az, hogy nem
 127 2    |                  hölgynél az indok, mint az, hogy nem tudta a járást
 128 2    |            kisasszony utána, azt követte az Ádám apó, leghátul a Vigyázz.
 129 2    |          leghátul a Vigyázz. A kis ajtót az Ádám zárta be. Először egy
 130 2    |               tűzfénye. Mikor kinyitotta az ember az üvegajtót, egyszerre
 131 2    |                Mikor kinyitotta az ember az üvegajtót, egyszerre tódult
 132 2    |             meleg volt – s ez a fődolog.~Az ifjú hölgy már tudta, hogy
 133 2    |             hölgy már tudta, hogy melyik az ő lakása. Egy kis alacsony
 134 2    |            nyílik a konyhából a kamrába: az az ő otthona. Még két másik
 135 2    |                  konyhából a kamrába: az az ő otthona. Még két másik
 136 2    |                 látható a mosókonyhában. Az egyik hanyattdülő helyzetben,
 137 2    |                  hanyattdülő helyzetben, az a pincébe vezet le; a másik
 138 2    |                  nyitva hagyva maga után az ajtót, hogy világosságot
 139 2    |             kapjon.~Akkora helyiség volt az, hogy egy ágy elfért benne,
 140 2    |       lefüggönyözött fali polc szolgált. Az ágy tisztába volt húzva,
 141 2    |               egy vánkos meg egy paplan. Az ágy fölött egy Máriakép.~
 142 2    |              fölött egy Máriakép.~Amikor az átöltözködéshez kezdett
 143 2    |            milyen furcsa meglepetés lesz az, amikor ő előjön, s a világosságnál
 144 2    |               mamzell!”~Mire készen lett az átöltözéssel, kopogtattak
 145 2    |                átöltözéssel, kopogtattak az ajtóján. A Zsuzsa szólt:~–
 146 2    |              magyar tea.~A leány kinyitá az ajtót, s kilépett a világosságra.~
 147 2    |             mosóné részére került, hanem az övére.~A Zsuzsa asszony
 148 2    |               sem ragadtatott, mikor ezt az idegen arcot meglátta maga
 149 2    |                  a jó magyar tea. Nézze: az uram ugyan várja ám – balkézzel.~
 150 2    |              ugyan várja ám – balkézzel.~Az öreg bizony leült az asztalhoz,
 151 2    |          balkézzel.~Az öreg bizony leült az asztalhoz, s nem várta a
 152 2    |      angáriájához.~Két öblös csésze állt az asztalon, tele párolgó folyadékkal,
 153 2    |                 A leány kiszürcsölte azt az utolsó cseppig.~– No ugye,
 154 2    |              magyar tea – szólt sunyítva az öreg apó.~– Egészen fölmelegített.
 155 2    |              hogy: „Nemcsak kenyérrel él az ember”… – szólt az öreg –,
 156 2    |          kenyérrel él az ember”… – szólt az öreg –, hanem szalonnával
 157 2    |                  Mondja csak, hogy lehet az, hogy a Zsuzsa néni, mikor
 158 2    |                 ön?~– Hm, hm – dörmögött az öreg, borostás állát körülkaparászva.~–
 159 2    |                  újság estig el nem kel, az már másnap csak makulatúra.
 160 2    |               számra hét krajcárért. Hát az ilyen bitang újságbul szokott
 161 2    |                 ömlengéseket. E napokban az ifjú Endymion végre formaszerű
 162 2    |                 kezét, Y. Y. grófnőét. S az eljegyzés ennek értelmében
 163 2    |                 hogy ő a birtokosa annak az egész három milliót érő
 164 2    |                     X. X. grófkisasszony az eljegyzés napján nyomtalanul
 165 2    |          határozza el magát.”~A leánynak az arca olyan merev lett, mint
 166 2    |             méregkeverő lapot, mikor már az „első hazai orfeum” programja
 167 2    |                 következett benne.~Ebbül az álomjáró mélázásbul egy
 168 2    |                 hang zavarta fel.~A hang az asztal alól jött, s ezeket
 169 2    |                 ugrott fel a székéről, s az asztal alá nézett. Ki bujkál
 170 2    |                beszéd okozóját meglátta.~Az egy szarka volt. Ott állt
 171 2    |                egy szarka volt. Ott állt az asztal hídján, a csőrével
 172 2    |             hídján, a csőrével felemelve az abroszt, s aztán a fejét
 173 2    |             gyere, ide Pikusz! Ugorj ide az asztalra. Mutasd meg, hogy
 174 2    |                 a felhívásnak. Felrepült az asztalra. Ádám apó eléje
 175 2    |               száján keresztül; de amint az orrába ment a víz, hirtelen
 176 2    |                 szurokba ragadtam volna. Az sincs, akihez egy szót szóljak.
 177 2    |             azért beszél németül. Ez meg az ő egyedüli mulatsága. Ez
 178 2    |                   A Vigyázz különben nem az én érdemem. Ez úgy maradt
 179 2    |           fatányért, s azzal sorba járta az uraságokat, akik odajöttek
 180 2    |                 emberben.~Ezalatt lejött az asszony a padlásrul egy
 181 2    |                   villával? – Protestált az öreg gazda. – Majd megtanítom
 182 2    |          szalonnát enni. Először levágja az ember a kenyérnek a haját,
 183 2    |                mennyei mannától elkezdve az isteni ambróziáig minden
 184 2    |             ambróziáig minden csemegének az íze! Akinek egy darab szalonnája
 185 2    |             bőrkéjét is meg tudja rágni! Az ám a valami. De már nekem
 186 2    |             hajlítva, de néha megtaszítá az egyikkel a gazdája térdét.~–
 187 2    |                  szalonnát elfogyasztott az öreg, s annak csak a levágott
 188 2    |            odatette a bertáfoló kutyának az orrára. De mielőtt a szegény
 189 2    |              monda, s elkapta a kutyának az orráról a hájat. Az csak
 190 2    |             kutyának az orráról a hájat. Az csak fájdalmas szemmel nézett
 191 2    |                 csak ugatni tudsz. Ezért az övé a szalonnábul a hája;
 192 3    |                 volt álomban visszamenni az elhagyott ősi hajlékba.
 193 3    |              narancsvirágból van a dísz, az az ő kedvence. Ő a menyasszony
 194 3    |           narancsvirágból van a dísz, az az ő kedvence. Ő a menyasszony
 195 3    |                  menyasszony és nem más: az már bizonyos. Hogy lehetett
 196 3    |              közepén egy nagy solitaire. Az megmondja. Hisz az ő arcképe
 197 3    |            solitaire. Az megmondja. Hisz az ő arcképe van benne. Itt
 198 3    |                  a „Szerenád-valcer”. Ez az ő kedvenc keringője. Vállára
 199 3    |           ahonnan kiindulunk, a tükörben az én hajam fehér lesz, a te
 200 3    |      menyasszonyát magához. „Hát te vagy az? Te? Te? Te?”, s amint ismét
 201 3    |                ismét ránéz: hát mégsem ő az, hanem – a János konstábler
 202 3    |               aludni.~– Engedelmet kérek az alkalmatlankodásért. De
 203 3    |                 kócsag nyalkán fityegett az oldalán.~A hölgy természetesnek
 204 3    |                 biz egy varró mamzellnek az ajtaján minden órában benyithat
 205 3    |             elmúlna a föld alatt.~Még ez az álomhoz tartozik-e?~A Zsuzsa
 206 3    |                    Hát a Lidi mamzellnek az eltűnése fel lett jelentve
 207 3    |              Hivatalból meg lett indítva az eltűntnek a nyomozása. Nem
 208 3    |              ólmot hozatott a boltból, s az vele együtt eltűnt. Most
 209 3    |                eltűnt. Most azután, hogy az uram mondta a konstáblernek,
 210 3    |            konstáblernek, hogy megkerült az elveszettnek hitt lakó:
 211 3    |                  jelentést kellett tenni az alkapitányságnál. Onnan
 212 3    |           csendesen, félig nyitva hagyom az ajtót. Hallgassa ki, hogy
 213 3    |                van a kisasszony.~– De én az elébb olyan világosan hallottam
 214 3    |           alattunk lakik a Zsiga cigány: az tanítja ilyenkor a két fiát
 215 3    |               van a keresztlevele nálam, az majd megmondja: „Gratulin
 216 3    |                  Lidia!” ismétlé magában az új családi nevet a hölgy
 217 3    |               hogy szülői meghaláloztak: az árvaleányt felnevelte Koricsna
 218 3    |           Koricsna Ursula özvegyasszony. Az is meghalt. Azután itt van
 219 3    |            kijött a hálószobábul.~Dacára az egyszerű öltözetnek, előkelő
 220 3    |                nekem úgy tetszik, mintha az gesztenyeszínű lett volna.
 221 3    |             konstábler úr! Ártatlan maga az ilyen dolgokban. Ha két
 222 3    |                 ilyen aranyos szőke lesz az egyszerre.~– Az már más.~
 223 3    |               szőke lesz az egyszerre.~– Az már más.~Hát azután elmondatta
 224 3    |                diktálni a leánynak.~Csak az tartotta meg előkelő nyugalmát.~–
 225 3    |                  Ez a kendő sohasem volt az enyim, s én sohasem voltam
 226 3    |                  én azt mondom, hogy nem az enyim.~– Hit alatt is erősítheti
 227 3    |      Megesküdhetem rá, hogy sohasem volt az enyim. Tehette bátran: hiszen
 228 3    |              kegyedtül, engedelmet kérek az alkalmatlankodásért. Még
 229 3    |                 alkalmatlankodásért. Még az öreget szeretném kihallgatni.~–
 230 3    |            szeretném kihallgatni.~– Kit? Az uramat? – szólt Zsuzsa asszony. –
 231 3    |            keresi már itthon. Visszament az, amint feltápászkodott,
 232 3    |                  pályaházhoz.~Elment biz az öreg azért hazulról, mert
 233 3    |                 beérem. Aztán ami nincs, az nem kell.~– No, hát ez a
 234 3    |                hát ez a szegény embernek az arany mondása: „Ami nincs,
 235 3    |               arany mondása: „Ami nincs, az nem kell.” Aki ezt nem tudja,
 236 3    |                kell.” Aki ezt nem tudja, az a falba verheti a fejét.
 237 3    |               Már most hát tanuljon bele az életmódjába. Itt van ebben
 238 3    |                is maradjon: mert ez lesz az ebéd is meg a vacsora is.
 239 3    |            később rákapni. Én most nézek az öblögetés után; kegyed azalatt
 240 3    |                 mosónő kiment teregetni. Az idő szépen kitisztult reggelre,
 241 3    |         Radikális takarítást vitt végbe. Az előbbi „Lidi” úgy látszik,
 242 3    |         felületes elveket követett, mert az ágy mögött a szögletben
 243 3    |                  verődött össze. Mielőtt az összesepert szemetet a bádoglapáton
 244 3    |                választott hajú kamasznak az arcképe került ki belőle.
 245 3    |              piros alma most is volt ott az elébbi leánytól. Az ablakot
 246 3    |                  ott az elébbi leánytól. Az ablakot kinyitotta, hadd
 247 3    |            jöjjön be rajta friss levegő. Az ablak egy kis kertre nyílt,
 248 3    |                 hajdani festés nyomaival az oldalain. A bódé füstölgött,
 249 3    |          füstölgött, köröskörül meg volt az oldala tömve trágyával:
 250 3    |                forma épület. Hanem annak az ajtaja az udvarra nyílt.
 251 3    |            épület. Hanem annak az ajtaja az udvarra nyílt. Látta, hogy
 252 3    |               udvarra nyílt. Látta, hogy az ajtón kilép egy rongyokban
 253 3    |             megunta számlálni, s betette az ablakot.~Azután kiment a
 254 3    |   selyemmotringokat.~Kocogtatás hangzott az ajtón kívülről, s ez a kategorikus
 255 3    |               Pikusz már akkor fenn volt az asztalon, s vitte a gyűszűt.
 256 3    |             asztalon, s vitte a gyűszűt. Az ágy alul kellett elővadászni,
 257 3    |                 hogy visszaadja.~– Ez ám az a konstábler, aki rendre
 258 3    |       napszámosnő a ruhákat húzogatta ki az asztalon. Ez nem tudott,
 259 3    |                 aki elbolondította.~– Mi az a munka?~Egy igen előkelő
 260 3    |                  elővette a szekrényéből az összehajtott damasztkendőket,
 261 3    |               Szemeit elfutotta a könny.~Az a fekete hattyú arany mezőben
 262 3    |              fekete hattyú arany mezőben az ő saját családi címere volt.~
 263 3    |               hat hét alatt, s kifizetem az árából, amivel a Lidi adós
 264 4    |               FEJEZET ~A zöld paradicsom~Az első Ádám az igazi paradicsomban
 265 4    |                  paradicsom~Az első Ádám az igazi paradicsomban aligha
 266 4    |          Testvérek között sem ér annyit.~Az adóbevallási ívén pedig
 267 4    |   nemzetgazdászati célokra felhasználni. Az kiadódik éjjeli szállásul
 268 4    |                 365 = Akinek erős oldala az aritmetika, az kiszámíthatja,
 269 4    |               erős oldala az aritmetika, az kiszámíthatja, hogy mekkora
 270 4    |                azonban a háziúr nem köti az adóhivatalnak az orrára,
 271 4    |                nem köti az adóhivatalnak az orrára, akinek csakugyan
 272 4    |                 akik a Zsuzsa asszonynak az albérlői. A konstáblerhez
 273 4    |                 elhagyott selyemkendőnek az ügyét, holmi gyönge hivatalbeli
 274 4    |                 volt ez már, valljuk meg az igazat.~Azután következett
 275 4    |                  esztendős, a Ferke hét. Az ifjabbik volt a nagyobb,
 276 4    |                 ifjabbik volt a nagyobb, az öregebb kisebb, amaz volt
 277 4    |             prímás, emez a kontrás. Maga az apjuk klárinétos volt. Este
 278 4    |                  nyájas érzelemnek pedig az volt az alapja, hogy a Zsigának
 279 4    |                 érzelemnek pedig az volt az alapja, hogy a Zsigának
 280 4    |                 kis hat hónapos princet. Az aztán magára maradt otthon,
 281 4    |              magára maradt otthon, mikor az apa meg a testvérek muzsikálni
 282 4    |               fáskert palánkja mellett – az ég alatt télen-nyáron.~A
 283 4    |                 A kerti bódé lakói közül az egyiket, az öreg asszonyt
 284 4    |                  lakói közül az egyiket, az öreg asszonyt sohasem lehetett
 285 4    |             sohasem lehetett látni, mert az már régóta nem tud a lábára
 286 4    |                 hívnak hogy „Csicsonka”. Az szokott kijárni a bódéból,
 287 4    |                 a haja bozontos, de hisz az divat most, azonban fekete
 288 4    |               cserépbögréket, felváltva. Az öltözetére is adott valamit.
 289 4    |             paradicsom” lakói közül csak az egy lúdfertálysütőnével
 290 4    |             volna neki – a fekete hattyú az arany mezőben. Azonban hát
 291 4    |              volt gettója. A boltba csak az utcáról jártak be; ott ült
 292 4    |                 jártak be; ott ült annak az ajtajában egész nap a zsidó
 293 4    |         betörésmentesítve. Ott tartották az áldozatra szánt ludakat.
 294 4    |                azt a három napot, amikor az eszlári leányért bosszút
 295 4    |                  Ádám és Zsuzsa képezték az arisztokráciát, az igen
 296 4    |              képezték az arisztokráciát, az igen természetes. Nemcsak
 297 4    |         természetes. Nemcsak azért, mert az öregnek hivatalos állása
 298 4    |                 olvasott; értesülve vala az események meneteléről, s
 299 4    |               fölött, mely kiterjedt még az átellenben lakó szatócsra
 300 4    |                  hol járt. Ha ünnepnapon az Orczy-kertbe akart sétálni
 301 4    |                 szorgalmasan hozzálátott az elvállalt munkához.~Az pedig
 302 4    |       hozzálátott az elvállalt munkához.~Az pedig rettenetes feladat!
 303 4    |                kamrájának nagyon kicsiny az ablaka, s ha beteszi az
 304 4    |                  az ablaka, s ha beteszi az ajtót, hideg lesz, az ablak
 305 4    |            beteszi az ajtót, hideg lesz, az ablak befagy, a keze elgémberedik.
 306 4    |             Pikusz úr szokott előidézni. Az odaül a hímzőasztalára,
 307 4    |                  mondja a madárnak, amíg az megtanulja a magyar szót.
 308 4    |               Csicsonka, mikor hazakerül az ibolyaeladásból, kékre fázott
 309 4    |            besompolyog a mosókonyhába, s az alatt az ürügy alatt, hogy
 310 4    |                 mosókonyhába, s az alatt az ürügy alatt, hogy majd ő
 311 4    |                  Te is jobban tennéd, ha az Ancsa nótája helyett az
 312 4    |                  az Ancsa nótája helyett az enyimet tanulnád meg. Gyere
 313 4    |                  telik vacsorára. Amióta az első huszonnégy fekete hattyúnak
 314 4    |              huszonnégy fekete hattyúnak az árát kifizette a boltos,
 315 4    |                szórakozás is.~Megérkezik az olvasni való hírlap. Bár
 316 4    |                 olvasni való hírlap. Bár az nem előfizetés útján jön.
 317 4    |                nem előfizetés útján jön. Az Ádám bácsi gondoskodik róla.
 318 4    |                  amilyen éppen megmarad. Az egyik nap a Budapest, a
 319 4    |                 vezércikken kezdve egész az utolsó hirdetményig mind
 320 4    |               Különös mulatságul szolgál az apró hirdetmények rovata,
 321 4    |                 is elolvassák. Egyik nap az egyiknek a folytatását,
 322 4    |              másik nap a másikét. Úgy jó az összekeverve. – A hírlapot,
 323 4    |                 Egy-egy szabadnapon maga az Ádám apó is hazakerül, aki
 324 4    |          felvilágosító magyarázatokat ad az asszonynépnek olyan magasabb
 325 4    |           érvényesítheté a sovinizmus és az erkölcsnemesítés iránti
 326 5    |                után, s hozzá akart fogni az olvasásához; hirtelen valami
 327 5    |                 szempilláját felhúzza, s az alsót alája tolja, az aztán
 328 5    |                  s az alsót alája tolja, az aztán kiveszi az alkalmatlan
 329 5    |                  tolja, az aztán kiveszi az alkalmatlan porszemet.~A
 330 5    |                  vizes tál fölé tartotta az arcát.~– Majd én addig elolvasom,
 331 5    |       szakértelemmel minden jelenvoltnak az öltözete, az utolsó plisséig.
 332 5    |                jelenvoltnak az öltözete, az utolsó plisséig. A boldog
 333 5    |           nézőközönség. A főúri világ és az intelligencia sommitásai
 334 5    |                 voltak. Bíbornok végezte az esketést. Nem maradt el
 335 5    |                 pompás telivér fogatnak, az inasok libériájának a leírása
 336 5    |         egyenesen Olaszországba utazott.~Az a makacs porszem olyan nehezen
 337 5    |                 Suttogá magában.~De azon az estén nem tudott már dolgozni.
 338 5    |               Megígérte neki, hogy amint az „első kisasszony” elhagyja
 339 5    |                első kisasszony” elhagyja az üzletét (maga akar pipereboltot
 340 5    |              amivel naponkint megkereste az egy forintját.~Így aztán
 341 5    |                 Így aztán csendesen telt az idő. Férfi, asszony, kutya,
 342 5    |                maga rendes dolgát, amire az Úristen megteremtette.~Ama
 343 5    |              mint máskor, mert nem tudta az ibolyát eladni. Most már
 344 5    |               mint a cukor a kávéban. Ha az ember hírlapot nem olvasott,
 345 5    |                 hiszi, hogy éhen maradt.~Az Ádám apó másnap este jött
 346 5    |          kisasszony rögtön kérdőre vonta az elmaradt pénteki hírlapért.~–
 347 5    |           hírlapért.~– Jaj ne bántsa azt az újságot, kisasszony. Nagyon
 348 5    |                  Nagyon rossz újság volt az. Tele fertelmes rossz hírekkel.
 349 5    |                el. Nem magának való volt az. Tudja? olyan „izé”. Érti
 350 5    |             valamit ne olvasson el, mert az „izé”; – éppen csak arra
 351 5    |                 éppen csak arra jó, hogy az minden módon megszerezze
 352 5    |              átadni a készet, s felvenni az érte járó díjat. Visszajövet
 353 5    |             meglátta, hogy ott egy leány az árusnő, s egyedül van. Oda
 354 5    |           Politische Volksblatt”. No hát az is jó lesz. A címkép elég
 355 5    |                 ez a mai. Ma töltötte be az Ádám bátya a hetvenedik
 356 5    |              csak fejlógatással viszonzá az áldomást az öreg.~– Nem
 357 5    |       fejlógatással viszonzá az áldomást az öreg.~– Nem jó időket élünk,
 358 5    |         esztendősek. Nem tetszenek nekem az ezután következő napok.~
 359 5    |                 sikerült helyreigazgatni az öregnek a megingatott bizalmát
 360 5    |          bizalmát a világ folyásában. Jó az Isten: nem hagyja el azokat,
 361 5    |               esztendeje nem hallott már az öreg „papszót”. Hát biz
 362 5    |                  öreg „papszót”. Hát biz az indóházban nem prédikálnak.
 363 5    |                 is hamis vágányra futott az expressvonat: tizenkét kocsi
 364 5    |            meghalt. Aki a vasúton lakik, az lemondott az Isten világáról;
 365 5    |              vasúton lakik, az lemondott az Isten világáról; még a templomról
 366 5    |          világáról; még a templomról is. Az még a paradicsomban is a
 367 5    |              felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba
 368 5    |           tragikus képpel, s hozzáfogott az olvasásához.~Egészen igaza
 369 5    |          olvasásához.~Egészen igaza volt az Ádám apónak, mikor a pénteki
 370 5    |             pénteki lapot eldugta előle.~Az az uraság, aki ott a képen
 371 5    |                  lapot eldugta előle.~Az az uraság, aki ott a képen
 372 5    |                kisasszony térdre rogyott az ágya előtt, arcát azzal
 373 5    |                  ágya előtt, arcát azzal az átkozott papírlappal eltakarva.
 374 5    |                   Nem mert zokogni, hogy az ajtón keresztül meg ne hallják.~–
 375 5    |                  meg. Én nem téptem szét az arcképedet, nem dobtam a
 376 5    |                  dobtam a szemétbe, mint az a másik leány a hűtlen kedveséét.~
 377 5    |               azt a címképet a lapból, s az ágya fölött függő Mária-képet
 378 5    |                Senki sem tudta meg, hogy az ott van. Egyedül ő maga
 379 5    |                 meg róla, mikor estenden az ágyában elalvás előtt térdre
 380 5    |                  emelkedett, és elmondta az Úr imáját.~„Amen, amen!”~
 381 6    |                 hazajöhetett a vasúttól. Az elöljárói azt mondták, hogy
 382 6    |          véleményen volt; mert egész nap az ajtót kaparta: mehetnékje
 383 6    |          hírlapok pedig csak nem hagynak az embernek békét. Könnyebb
 384 6    |              leírni a halálnemeket, amik az utasokat kivégezték! – Persze
 385 6    |           dologtul őrizzen meg bennünket az Úr Isten: a nagyon cifra
 386 6    |                 magyarázza meg, mi ennek az értelme? (Amióta meg lett
 387 6    |            Amióta meg lett előtte fejtve az a szó, hogy „Rossz idők
 388 6    |                  meg hogy „amen” helyett az van az imádság végén, hogy „
 389 6    |               hogy „amen” helyett az van az imádság végén, hogy „mehet”,
 390 6    |               azóta kezdte sejteni, hogy az Öreg ha valami furcsát mond
 391 6    |                  s nagyon nagy szerencse az, mikor az ember felfordul
 392 6    |                 nagy szerencse az, mikor az ember felfordul a szekérrel,
 393 6    |                  Nagyon jó sejtelme volt az öregnek, amikor ezt a nagyon
 394 6    |                  Én tudom, hogy mi lesz! Az uraknak olyan igazságuk
 395 6    |                mint a napfény. Nem lehet az ellen rugódozni. Inkább
 396 6    |                  meg száz ártatlan ember az én hibám miatt. Adsza azt
 397 6    |                  én is elölöm magamat.~– Az Isten legyen neked is kegyelmes.~–
 398 6    |                ez a lugeszencia, kiiszom az egész üveggel.~– De hát
 399 6    |                  egész üveggel.~– De hát az istenért, mi történt önökkel?~–
 400 6    |             csaptak el a hivatalombul.~– Az nagy baj lehet. De hát azért
 401 6    |                  azért nem kell mindjárt az öngyilkosságra gondolni!
 402 6    |                  azt tettem volna.~– Hát az a gondolat, hogy aki öngyilkosul
 403 6    |              öngyilkosul hal meg, azt se az ég, se a pokol be nem fogadja,
 404 6    |               nem fogadja, annak a lelke az örökkön örökké tartó időkig
 405 6    |              ingyen kvártélyunk! – szólt az öreg, s nevetett hozzá.~–
 406 6    |                én! – veté oda a Zsuzsa. (Az asszonyok elhatározása makacsabb.)~–
 407 6    |           tartott vissza – mondá Lidi; – az, hogy az öngyilkost odaviszik
 408 6    |                   mondá Lidi; – az, hogy az öngyilkost odaviszik a boncterembe,
 409 6    |         medikusok szabdalják a testét, s az egész vizsgálatot, hogy
 410 6    |                mit fedeztek fel, kiírják az újságba.~– Ez borzasztó
 411 6    |              gondolat! – monda a Zsuzsa, az arcát a kötényével eltakarva.~–
 412 6    |                 meg magukat, akik félnek az ínségtől; nem szegény emberek,
 413 6    |                 csont vagyok. Kinek kell az én rozoga testem, az én
 414 6    |                kell az én rozoga testem, az én homályos lelkem – szólt
 415 6    |               Hát ha összetesszük hárman az eszünket, majd csak gondolunk
 416 6    |                 jól bánnak velük.~– Hisz az igaz. Én is gondoltam arra.
 417 6    |              igaz. Én is gondoltam arra. Az bizony nyugodalmas élet
 418 6    |                  Hátha nem kell. Én amit az újságbul olvasok, mind azt
 419 6    |               rajtuk a szíve.~– Csakhogy az ám a nehéz dolog, édes kisasszony,
 420 6    |             ezután kettő helyett – monda az asszony, átölelve az öreget.~–
 421 6    |               monda az asszony, átölelve az öreget.~– De azt ugyan nem
 422 7    |              szégyent csak nem méri ránk az Úristen, hogy az én uram
 423 7    |               méri ránk az Úristen, hogy az én uram vénségére rongyszedő
 424 7    |                 nem tisztességes kereset az? Még színdarabot is írtak
 425 7    |                is írtak róla. Én láttam. Az volt a címe: hogy „Rongyszedő”.
 426 7    |           játszotta benne a címszerepet. Az egy hős volt, egy derék
 427 7    |                 rá kell hagyni! – Nem jó az indulatba jött emberrel
 428 7    |               emberrel vitába keveredni.~Az öregnek aztán egészen megtetszett
 429 7    |         szemétkaparóbul mylord lett! Hát az hányszor megtörténik, hogy
 430 7    |             belőle a sok angyalos bankó.~Az öreg egészen belemelegedett
 431 7    |              öreg egészen belemelegedett az új mesterségének a magasztalásába.
 432 7    |                mikor pipára gyújthatott. Az a kék füst egészen megjavítja
 433 7    |                  füst egészen megjavítja az embernek a szemét, mindjárt
 434 7    |                kezemből azt a pisztolyt. Az Úr Jézus küldte jó órában.
 435 7    |                 lőjem magamat. Lehet még az Ádámnak hasznát venni.~Alig
 436 7    |            beállni a szemétkaparók közé. Az megmagyarázta neki, hogy
 437 7    |            szekérre mindjárt, s mehet ki az Eldorádóba – aranyat keresni.~
 438 7    |                És már kapaszkodott volna az öreg fel a szemetes szekérbe,
 439 7    |           Addig-addig, hogy betuszkolták az öreget a lakásába.~– No
 440 7    |                 beszélni a Gagyulánéval, az meg már tud tótul. Így uszították
 441 7    |               szólt Lidi, körülcirógatva az öreget –, ez csakugyan nem
 442 7    |                krajcárért egy prófuntot, az nekem négy napig eltart.
 443 7    |               élek.~És komolyan megtette az öreg, amit mondott. Hozott
 444 7    |             Hozott magának egy prófuntot az utcaszegletről, ahol a szatócsboltban
 445 7    |              leszelt belőle egy darabot, az volt a lakomája. Be se ment
 446 7    |              féloldalra fordítá a fejét, az egyik fülét felfelé tartva,
 447 7    |                egyet fordult, s kiillant az udvarról a nyitott ajtón.
 448 7    |          udvarról a nyitott ajtón. Mikor az Ádám megint kijött, s kereste
 449 7    |            kereste a kutyáját, már akkor az nem volt sehol. Csak késő
 450 7    |                 akkor is elébb bekémlelt az ajtón, s azalatt, amíg az
 451 7    |                az ajtón, s azalatt, amíg az Ádám a ruhás teknőt segítette
 452 7    |              látta meg. Ott aztán bebújt az ágy alá.~Az öreg nagyon
 453 7    |                 aztán bebújt az ágy alá.~Az öreg nagyon el volt keseredve
 454 7    |          dicséretet. Amíg boldog voltam, az én kezemet nyalta, most
 455 7    |                nyalja.~De ki is kergette az öreg a konyhából a hűtelen
 456 7    |                   amint észrevette, hogy az ágy alatt kuporog.~– Mars
 457 7    |                 alatt kuporog.~– Mars ki az udvarra! Ha egész nap odakóboroltál,
 458 7    |                Neki ami pénzecskéje van, az a szekrényben áll, harisnyába
 459 7    |                 fülénél fogva húzták elő az ágy alól, mikor hazakerült.~
 460 7    |              gyűjtő szekérhez, akkor már az első tekintetre meglátta,
 461 7    |              hogy ők tájékára sem voltak az Ádám apó kincstermő ládájának.
 462 7    |                lopja ide nekem a pénzét?~Az öreg kétségbe volt esve
 463 7    |           vasúthoz, hátha vesznek belőle az urasaagok. Haat csak ott
 464 7    |          urasaagok. Haat csak ott laatom az indaóhaaz ajtajaaban a Vigyazz
 465 7    |                   Agyonütöm azt a dögöt! Az én számomra koldul. Hanem
 466 7    |               jár el koldulni a számára. Az hordta haza bizonyosan a
 467 7    |                  kutyám! Vak koldus volt az első gazdája, annál tanulta
 468 7    |               Mikor aztán este összejött az egész ismerősség (híre futott
 469 7    |          stiklijének), akkorra előkerült az Ádám apó is a vasúttól a
 470 7    |                  mégis hason csúszott, s az asztal alá iparkodott.~–
 471 7    |              székre mellém. Itt ez előtt az egész társaság előtt, aki
 472 7    |                  hoztam egy pár virslit. Az egyik az enyim lesz, a másik
 473 7    |                egy pár virslit. Az egyik az enyim lesz, a másik a tied.~
 474 7    |               úgy tudott ránézni azokkal az okos szemeivel, mint egy
 475 7    |            gazdája kezei közül, átugrott az asztalon, s azzal „auvau-babau!” –
 476 7    |       auvau-babau!” – Egy macska jött be az ajtón, s amint azt meglátta,
 477 8    |            fellegek. Egész éjjel szakadt az eső, nappal meg folytatta. –
 478 8    |                munkások is sokallják már az áldást. Előbb a nagy hó
 479 8    |                  égetni, mert sötét van, az eső lenyomja a füstöt, minden
 480 8    |                kiadta a háziúr árendába, az tele van kukoricával. Mind
 481 8    |                  gőzétől pedig megfájdul az asszonynépnek a feje, azért
 482 8    |                kimenjen a gőz.~Ebből meg az a baj lett, hogy a nyitott
 483 8    |              Pedig nem is tudhatta, hogy az a városházára megy. Rátalált
 484 8    |              dohánygyár előtt érte utól. Az öreg aztán szidta, kergette,
 485 8    |            dobálta, hogy menjen haza. De az megint csak visszakerült
 486 8    |             akart vele, mert visszatérni az útból bizonyos szerencsétlenség.
 487 8    |                  koldult össze.~Ez aztán az igazság! A hűség jutalma
 488 8    |                   Moslék idő!~Árvíz lesz az idén megint!~A Stáció utca
 489 8    |                  földszinti ház zárta el az utat (ma már pompás palota
 490 8    |                egy bérkocsis lova feküdt az aszfalton, azt is neki kellett
 491 8    |                nélkül. Ez a munkája lesz az, ami ha sikerül, megszerzi
 492 8    |             sikerül, megszerzi a számára az első mamzell állását. –
 493 8    |            szöveten nagyon vigyázni kell az alkalmazott színekkel. Ahhoz
 494 8    |               lehetne! De hát igazuk van az uraknak, hogy a toprongyos
 495 8    |        gyatrasága miatt. – Igazságuk van az uraknak: elébb való a közönség
 496 8    |            fejünkből a rossz gondolatot, az Isten áldja meg azt az aranyos
 497 8    |                   az Isten áldja meg azt az aranyos száját, azt mondta
 498 8    |             kedvesebb, mert én szerettem az otthont. S aztán én is úgy
 499 8    |                  De egy megmaradt, ugye? Az, akit szeretett! Annak a
 500 8    |         szeretett! Annak a hűsége.~– Már az igaz. Ez az egy megmaradt.