Fejezet
1 1 | túrták a hótorlaszokat, amit egyik félnap végeztek, a
2 1 | a hóekének a harsogása, amit maga előtt tol a mozdony,
3 1 | fejkendőjéről a szitált havat, amit a szél kívülről behordott.~
4 2 | kellett állniok. Az esernyőt, amit a leányzó kifeszített, egyszerre
5 2 | már szokva volt mindenhez. Amit egy mosóasszony kiáll, attul
6 2 | elmondtam neki mindent, amit tudok.~– De hát mit „tud”
7 2 | koldult a gazdája számára. Amit kapott, odahordta neki.
8 3 | ez a kegyed kendője volt, amit a fején szokott viselni,
9 4 | vágó hírek tartalmáról, amit azok a maguk korlátolt elméjével
10 5 | megszerezze magának azt, amit előle eldugnak.~Szombat
11 6 | ember.~– Hátha nem kell. Én amit az újságbul olvasok, mind
12 7 | egyszer egy gyémántot találok, amit üveg helyett kisepertek?
13 7 | komolyan megtette az öreg, amit mondott. Hozott magának
14 7 | szemét közül kiszednem, amit te eldobálsz.~Zsuzsa asszony
15 8 | venni, ugyanazon a pénzen, amit a Vigyázz maga koldult össze.~
16 8 | kapott, ami egyértelmű azzal, amit „remekbe” dolgozásnak neveznek.
17 9 | gazda?~– Még el se kezdtem. Amit kirdezte tülem fölsiges
18 9 | fenn ötven keserű forint, amit betabuláztak após házára.
19 9 | nyomorognak, kuporgatnak, hogy amit ígértek, azt beválthassák.~–
20 10| öltönydarabjaik is ahhoz valók voltak. Amit a volt gazdája spencernek
21 10| tudja az értelmét annak, amit beszél.~Hanem a Zsuzsa asszony
22 11| spanyollal. Onnan ragadt rám, amit tudok. Amint annyi pénzre
23 12| elhinni?~– Hát férfinak azt, amit hivatalos raportban mondok;
24 12| mondok; nőnek pedig azt, amit lassan mondok.~– Már pedig
25 13| afféle jelző torokköszörülés, amit a szegény ember arra használ,
26 13| wász schon. I wász schon.” Amit én elkezdtem, ő mondta el
27 13| famíliából való. Nagyon drága az, amit ajándékba adnak!~– Ejh no! –
28 13| olyan portékát fedeztek fel, amit a Dunába kellett dobáltatni.
29 14| ütött-kopott cilinderkalap a fején, amit eleinte le sem szándékozik
30 14| jutalmazta meg a közbeszólót, amit az nyomban nem tudott lenyelni,
31 14| De ez hivatalbeli titok, amit majd csak az alkapitány
32 14| hölgynek.~– Azt tehetem vele, amit akarok?~– Ami a két kezének
33 14| Hétszáznyolcvanhét olyan paragrafus van, amit egy hivatalnoknak tudni
34 15| van egy kellemes érzés, amit ő úrhölgy korában nem ismert:
35 15| visszakiabált, hogy: „Éljen Gurkó!”, amit az ellenfél hasonló stentorral
36 17| addig megkeresem tárcámat, amit a szobámban hagytam.~Mire
37 19| uramnak a havi fizetése, meg amit az albérlőktül kaptam, a
38 19| nyulat az óriáskígyótul, amit már egyszert lenyelt. Hát
39 19| szappanszag, a vasalógőz közé, amit annyi idő óta megszerettem.~
40 20| sunnyogó alázattal jött be, amit a bűnös cselekedet tudata
41 20| folyamodás igazságaiból, amit kend kifelejtett, de azt
42 20| a Zsuzskáját a paphoz, s amit elmulasztott ötven esztendeig,
43 21| az én koráll nyakkötőmet, amit az anyámtul kaptam egyszer
44 21| együtt eljártunk napszámba, s amit kerestünk, azt híven megosztottuk.
45 21| Paczal János.~– Hát hiszen, amit a törvény elénk szabott,
46 21| gyalulatlan deszkakoporsóban, amit ebből az udvarból egyszerre
47 22| a szigorú ítéleten, hogy amit ötven esztendeig elmulasztottatok,
48 23| gyakorolni. Van egy világ, amit ő is protezsálhat. A fénybogárnak
49 25| Valami táska volt nála, amit úgy tartott a kezében, mintha
50 25| tőle.~– Hátha nem ez az, amit össze kell gyűjteni, akkor
51 26| bánom, rendezzenek kendtek, amit akarnak, de én a házambul
52 26| társamnak megadni a becsületét, amit ötven éves hű szeretetével
53 26| azért a pimasz megbántásért, amit egy tisztességes hölgyön
54 27| tetszett neki a kifejezés, amit a társaság arcán látott. –
55 28| büszkeség nem engedi, hogy amit drágán is megvehetünk külföldön,
56 28| nyakán veszett hegedűt, amit kész volt eladni minden
57 28| annak a nyolc hegedűnek, amit Paganini maga után hagyott.
58 28| legalább azt az összeget, amit a bécsi kereskedőtől kapott,
59 30| lehettek.~Vissza is vonjuk, amit fentebb mondtunk a nászutazások
60 30| előre meglátom a kártyát, amit másnak adok, s ami nekem
61 30| nagyon elmélázóvá tette az, amit a férjétől hallott. Ha ez
62 30| boszorkányság. Már most megtudtad, amit akartál. Mehetsz zongorázni.~
63 30| aludnom.~– Az rettenetes, amit te most beszéltél. Csak
64 30| lehetett az a harmadik! Amit félmámorában kiszalasztott
65 30| megtudta, hogy az egész időt, amit máskor a klubban szokott
66 30| hanem lesi a maradékot, amit az a tányérján ott hágy!~
67 30| elveszett egy karperece, amit este, színházból hazajövet
68 30| Csakugyan azt tartalmazá, amit sejtett.~„– Uram. Ha holnap
69 31| azt az összeget fizetni, amit a fogadásain vesztett?~–
70 31| magyar főrendek asztalánál, amit senki sem tehet vitássá
71 31| megint azt fogja tenni, amit most tett. Hogy az elveszett
72 31| lesz abból a fél millióból, amit nekem ígértél a budapesti
73 32| szerencsétlen félmilliót, amit éppen kölcsön felvett, hogy
74 32| boldoggá tehette volna őket. Amit annak ígért a férfi, azt
75 32| elmondta az egész tervet, amit a grófnőnek követni kell.~
76 33| volt a téves személyleírás, amit a kiindulási állomásról
77 33| kívánsága teljesítve legyen, amit ugyan az ő nagylelkűsége
78 34| az nem olyan boldogság, amit sokan irigyelnek; hanem
79 34| ember nem attól lakik jól, amit maga megeszik, hanem annak
80 34| ő szeret, azt a keveset, amit a számukra hozott. – Hát,
81 34| van valami féltett kincse, amit nem ád oda kétszázezer forintért
82 35| Arról az intermezzóról, amit a grófnő Budapesten férfiruhában
83 35| önnek oda olyan kincset, amit ön és önnek minden ivadéka
84 35| nekem” meg nem fizethet! Amit tettem: kötelesség volt.
85 36| grófnő. Irtóztató játék, amit most velem űzesz! Ez már
86 36| Ez volt az utolsó levele, amit abban az órában írt, amikor
|