Fejezet

 1 1 |        esik-e még a hó? A másik egy konstábler, aki a bolthajtásnak abba
 2 1 |    előrefutott vele a kijárathoz.~A konstábler akkor is ott állt.~Először
 3 1 |           nevetett a jó ötletnek. A konstábler is nevetett rajta.~Aztán
 4 1 |          bolondságon.~Hanem aztán a konstábler nagy hirtelen visszanyerte
 5 1 |            magukhoz.~– Ott van ám a konstábler úrnak az abstájgkvártélya
 6 2 |        ritkán kerülök haza. A János konstábler is úgy van, hogy csak egy-egy
 7 3 |        mégsem ő az, hanem – a János konstábler a vasúti pályaháztól.~Erre
 8 3 |         minden órában benyithat egy konstábler.~Csak azt találta csodálatosnak,
 9 3 |            Nem vettem észre, hogy a konstábler bejött; különben elfogtam
10 3 |           mit akar a protokollumba, konstábler úr?~– Legelőször is mi a
11 3 |           még egyebet is megtudni a konstábler úr?~– Azt majd csak a kisasszonytul
12 3 |            a feje körül csavarva.~A konstábler egészen lassú beszédűvé
13 3 |            de nagyon.~– Jaj! Lelkem konstábler úr! Ártatlan maga az ilyen
14 3 |        ezeken mind átestek, akkor a konstábler egy selyemkendőt vont elő
15 3 |       ellenmondásokba kevertetni.~A konstábler aztán szépen engedelmet
16 3 |            visszaadja.~– Ez ám az a konstábler, aki rendre szoktatja a
17 11|             jött egy másik. A János konstábler.~Minthogy az ajtó nyitva
18 11|             ilyen korán reggel haza konstábler úr?~– Ma szabad napom van.
19 11|          hogy ez rosszul eshetett a konstábler úrnak mondta Zsuzsa asszony.~–
20 11|            Hát már most mivel fogja konstábler úr elmulatni a napot? –
21 11|          Nekünk már „jó nap” van.~A konstábler felment a lépcsőn a padlás-szobájába.~–
22 12|             Egy egész sonka! Ej, ej konstábler úr. Hol veszi maga ezt a
23 12|          igazán jójcakát kívánok.~A konstábler szalutált, s véglegesen
24 13|             Hisz a János hozta.~– A konstábler János? No az már más. Az
25 13|          egész sonkát! Hol vesz egy konstábler egy egész sonkát?~– Sohse
26 14|               Áh! A Paczal János! A konstábler.~Ekkor aztán Zsuzsa asszony
27 14|     hálókamrájába.~– Hej! János úr! konstábler úr! – kiáltá Zsuzsa asszony. –
28 14|                De ugyan mondja meg, konstábler úr, mért nem mondta meg
29 14|  tekintélyét érezte megcsorbítva.~– Konstábler úr! Paczal János! Fontolja
30 14|       Hivatali visszaélést elkövető konstábler. – Egészségügyi rendelet
31 14|             szót: észrevéve, hogy a konstábler még mindig ott van.~– Ugyan
32 14|             Ugyan édes Paczal János konstábler úr, legyen szíves megnézni,
33 14| felhasználni azt az időközt, amíg a konstábler kívül van, odasúgott Makárnak:~–
34 15|           támad a padláson, a János konstábler szalad le nagy dobogással
35 17|      logikai egymásutánnak. A János konstábler jött sietve a házba.~A múlt
36 18|             s miután a Paczal János konstábler értesítését is átvette,
37 18|             orvos, a rendőrtiszt és konstábler számára; másikat pedig a
38 18|         lesz a kórházaknak.~Amint a konstábler visszaérkezett a két hordárral,
39 19|            még a jó Paczal János, a konstábler! – Az új szállásomat kedveskedésből
40 20|             karjánál fogva: a János konstábler, meg a Szüköl Makár. A maga
41 20|      betörte az orrát – magyarázá a konstábler.~– S az volt a nagy szerencséje –
42 20|        jártam? Ne adj Isten, hogy a konstábler úrral vagy a diurnista úrral
43 21|         háztetőre.~– Hát nem tudott konstábler után kiáltani? – mondá János.~–
44 21|           Makár úr.~– Volt is akkor konstábler, tűzoltó, mentőtársaság!
45 21|        sírás-verseny támadt, csak a konstábler János tudta megőrizni hivatalos
46 24|           az utcán, míg egy jóltevő konstábler valamennyit be nem kísérte
47 25|           nagy tál tormás kalbász a konstábler hentesétől, a zsidóasszony
48 25|           jött az egyik násznagy: a konstábler. Valami táska volt nála,
49 25|    diurnistának – mondá bosszúsan a konstábler. Az bizonyosan a dispenzáció
50 25|           hangon kérlelé.~– De édes konstábler úr. Ez egy igen ártatlan
51 25|       szatírikus hajlamok vannak. A konstábler nem felelt rá semmit, csak
52 25|        helyes beszéd – jegyzé meg a konstábler –, de csak az a diurnista
53 26|            a nemfizető lakók ellen. Konstábler úr! Tessék! Fogja a rendeletet
54 26|          ebben? Soh’ sem volt még a konstábler úrnak ilyen kellemes megbízatása?~–
55 26|     koldusokrul, akik jó barátim.~A konstábler nagyot gondolkodott e szóra,
56 26|     távozzék: azért ön fog felelni, konstábler úr.~– Felelek érte – mondá
57 26|            volt mindenik kezében.~– Konstábler úr! Mit kapok én, ha ezt
58 26|            pernahajder – riadt rá a konstábler –; hát még itt az én jelenlétemben
59 26|        kalapom fel van téve; hanem „konstábler úr”. No megállj! Elviszlek
60 26|     szállásadó a szavatos.~– No hát konstábler úr! Nézzük meg az óráinkat.
61 26|        ordíta fel e szóra dühösen a konstábler. Az úr personának merte
62 26|            a kabátját.~– Nem vagyok konstábler többé; hanem vagyok Paczal
63 26|      Mondhatnám, hogy unikum! – Egy konstábler pisztolyra, kardra provokálja
64 27|              egy nagy bolond zérus. Konstábler Paczal János.~János erre
65 28|             szabad”-ra benyit János konstábler.~Nyár volt, csak a délceg
66 28|        Vigyázzon ön magára.~Amire a konstábler János magát mélyen meghajtva
67 30|   váltóőrnek a közbejövetele, meg a konstábler téves félreismerése utat
68 33|           ki a pályaházból, akkor a konstábler intésére a detektív mindenütt
69 33|        láttam őt eltávozni, de az a konstábler, aki mellém volt adva, beszélt
70 33|       szállni. Ez volt a 116. számú konstábler a VI. kompániából; a neve:
71 33|            éjszakán nekem ugyanaz a konstábler azt az értesítést adta,
72 33|         hogy mindenfelé kerestük. A konstábler értesítése szerint ama vonattal
73 34|           Ezen a napon tűzték fel a konstábler mellére a jól megszolgált
74 34|            ül egy detektív! meg egy konstábler! – Valakit keresnek!” –
75 34|       fogják mondani: „Derék ember, konstábler is volt, ezüst érdemkeresztet
76 35|           volt.~Egy déli órában egy konstábler jelentkezett a kapusnál.
77 35|     pitvarban strázsált egy inas. A konstábler jöttére az előhívta a komornyikot:
78 35|         rángatta a szemöldökét. Egy konstábler, aki „vizit”-be jön egy
79 35|            kérnem a becses nevét?~A konstábler a mellén levő érclemezre
80 35|              hogy vajon nem fog-e a konstábler szalutálni a porcelán szerecsennek,
81 35|    alkalmatlankodni – felelt erre a konstábler –, hanem abban az ügyben,
82 35|          magáról, hogy megragadta a konstábler kezét.~– Önnek bizalmas
83 35|         volt. Nem jár érte ajándék. Konstábler vagyok.~S azzal feltette
84 36|        János. Jelenleg a 116. számú konstábler a Cl. kompániánál.~A grófnő