Fejezet

 1 1 |           mai vonattal, de a távíró se kutya! Eléje került. – S
 2 2 |         szalonnát, édes lelkem; azt se tudja, mi fán terem.~– Ádám
 3 4 |        télen-nyáron.~A hajmaárulónő se ment útra a maga kincstárával
 4 4 |             adott valamit. Nem volt se szurtos, se rongyos. Fehér
 5 4 |       valamit. Nem volt se szurtos, se rongyos. Fehér abaposztó
 6 4 |         maga ínyencségeinek.~(Azért se magyarázzuk meg, mit jelentenek
 7 6 |           együtt. Nem hozta magával se a drótozott lámpást, se
 8 6 |             se a drótozott lámpást, se a tokos zászlót.~– Hát a
 9 6 |            öngyilkosul hal meg, azt se az ég, se a pokol be nem
10 6 |  öngyilkosul hal meg, azt se az ég, se a pokol be nem fogadja,
11 6 |             még a feltámadás napján se fog új életre kelni.~– Hallod,
12 7 |           neki, hogy nem kell ahhoz se instancia, se bizonyítvány,
13 7 |            kell ahhoz se instancia, se bizonyítvány, felülhet a
14 7 |              az volt a lakomája. Be se ment vele a konyhába, kiült
15 9 | Magyarország. Egész Amerikában soha se nem láttam egy embert, akinek
16 9 |          Hogy lehet? Hát vad körtit se nem lehet mingyárt megenni,
17 9 |           nem látok a fenekire. Azt se hallom, mit kiabálnak a
18 9 |             kilenc szál fenyőcskén; se vitorlám, se vasmacskám.
19 9 |            fenyőcskén; se vitorlám, se vasmacskám. Egyedül ’zúr
20 9 |          már Frányó gazda?~– Még el se kezdtem. Amit kirdezte tülem
21 9 |       asszony.~– De jó, aki még ezt se nem tud! Hát úgy, hogy apósom
22 10|           homlokomra húzva a hajam, se huncutkám, pedig már húsz
23 11|   koncipista előtt – angolul. Senki se értette. Én aztán szolgálatjára
24 12|             hogy még a vizsgálóbíró se vehetné ki belőlem különben.
25 12|             Soha a hetedik öregapám se tudott muzsikálni! Egy szegény
26 12|     herceggé tettelek. No hát kezet se csókolsz érte? Ilyenadta.~
27 13|       kitölti, átadja. Nem jár érte se díj, se hálálkodás. Mehetünk!~
28 13|        átadja. Nem jár érte se díj, se hálálkodás. Mehetünk!~Áldja
29 13|      bizonyos úrnak, s örömömben rá se találtam arra az ajtóra,
30 13|         neki csak egy pohárral, azt se „juj”-ig töltötte.~Tudniillik,
31 14|   sopánkodék Zsuzsa asszony. – Soha se írtak még a mi lakásunkban
32 14|   gulyáslevest adnak, hogy a prímás se eszik különbet. Ergo holnap
33 15|      haragja elé.~Végre, hogy semmi se hiányozzék az éjszakai élvezetek
34 17|             hogy a Márkus téren át, se éjjel, se nappal, tisztességes
35 17|          Márkus téren át, se éjjel, se nappal, tisztességes leány
36 18|            De én még a nagymamámnak se szóltam felőle semmit: s
37 18|            semmit: s ha megölnének, se mondanám meg senkinek. Mert
38 18|     elolvasom én magam. Kegyedet az se terhelje.~Azzal nem várva
39 19|      nagymamának a kezeit, hogy meg se tudott moccanni. Csak azokkal
40 19|    panaszkodni a rossz világ ellen, se a hajmás asszony nem dicsekedik
41 20|        filjen Zsuzsa asszony! Semmi se nem meg van baj! Csak az
42 20|             veled?~– No lássa, hogy se keze, se lába nincs eltörve –
43 20|             No lássa, hogy se keze, se lába nincs eltörve – figyelmezteté
44 21|            takarni a szégyen miatt, se a két szemét nem fogja kisírni. –
45 21|              De még csak az utcának se találtunk a nyomára, amelyben
46 21|           akiknek a viaszgyertyánál se jut eszükbe, hogy mit esküdtek
47 21|          Dehogy volt! Ha lett volna se váltunk volna meg a kedvestől.
48 21|             rá nem kényszerít, soha se tudta volna meg senki, hogy
49 22|        nekem egy csepp kivaansaagom se ezekhez a gyűrőkhöz: csak
50 22|             következem. Én tinektek se pénzt nem adhatok, se bukéttal
51 22|      tinektek se pénzt nem adhatok, se bukéttal nem kedveskedhetek;
52 23|             hogy holnap aztán senki se csodálkozzék, ha görnyedni
53 23|          zsebredugom: nem megyek én se kocsmába, se kávéházba,
54 23|          nem megyek én se kocsmába, se kávéházba, hanem sietek
55 23|            alvó porkig, még a vihar se téphet ki innen!~Egyszer
56 25|          csípve. Az ember majma raa se ismeer.~Az öreg pironkodva
57 26|            átlátta, hogy ennek fele se tréfa.~– Hiszen nem akarom
58 26|            Kaporéknak. Lássa: nekem se apám, se anyám; a nagyanyám
59 26|   Kaporéknak. Lássa: nekem se apám, se anyám; a nagyanyám is a
60 30|           úgy teszek, mintha semmit se sejtenék: bejegyzem a tárcámba
61 30|           öröm van azon, hogy őneki se keze, se lába nem hiányzik?
62 30|           azon, hogy őneki se keze, se lába nem hiányzik? Meg hogy
63 30|             én egyedül Florindánál. Se az első nem vagyok, aki
64 30|            nem vagyok, aki érkezik, se az utolsó, aki a többiek
65 30|             grófnő írását. Akár fel se bontsa. Tudni lehet a tartalmát.~
66 31|         karperecemet? – kérdezé, rá se nézve a férjére.~– Eh, ki
67 31|       idegeit. Nem hallgatott többé se eszére, se szívére. Leült
68 31|         hallgatott többé se eszére, se szívére. Leült levelet írni
69 32|             várnagynak, hogy senkit se jelentsenek be.~– De az
70 32|           hogy „te is az!”~(Ugye te se tudod tűrni a korbácsütést?)~
71 33|         detektívséget” nem tanítják se az egyetemen, se a politechnikumban.~
72 33|           tanítják se az egyetemen, se a politechnikumban.~Reznek
73 34|        kétszer akkor sem ebédelnék, se két csizmát nem húznék a
74 34|       csizmát nem húznék a lábamra, se jobban nem aludnám, mint