Fejezet

 1 2 |            jó magyar tea. Nézze: az uram ugyan várja ám – balkézzel.~
 2 3 |        eltűnt. Most azután, hogy az uram mondta a konstáblernek,
 3 4 |       tulajdonosa, Tarafás Bazilius uram, vette ezt a házat bírói
 4 6 |             dupla pisztolyt.~– Édes uram.~– Hiszen nem idehaza; nem
 5 7 |         ránk az Úristen, hogy az én uram vénségére rongyszedő legyen –
 6 7 |       praktikája volt.~– Ugyan édes uram! Mit gondolsz? Hisz a kisasszony
 7 8 |           kis áldomást tartottuk az uram születése napján, az volt
 8 9 |         annyian. Csak huszonöten.~– Uram ne hagyj! Huszonöten egy
 9 11|         úrnak, amiben az volt írva:~Uram, én ma ott voltam az önök
10 13|      bizonyítja be, hogy szegény? – Uram s én istenem. Még nem akarják
11 13|      kellett a magam sorára.~Oh, én uram s Istenem, de sokféle szegény
12 13|           szó nélkül.)~– Ugyan édes uram! Miket beszélsz össze. Hol
13 13|           végezve felőlem.~– Oh, én uram Istenem! Hányszor könyörögtem
14 14|           vasúti váltóőr Kapor Ádám uram?~Az érdemes Ádám úr azonban
15 14|     mellékjövedelem; abbul telik.~– Uram! Nekem sohasem ajándékozott
16 14|        Nyugodjék meg benne, édes jó uram! Lássa: én is bőven bevettem
17 14|      felnyalta.~– Majd Paczal János uram is megemlegeti ezt a mai
18 14|         csókolta meg. „Oh, drága jó uram.”~– Mi ez? – mondá Makár.~–
19 15|         zsoltárját énekelni.~Perelj uram perlőimmel,~Harcolj én ellenségeimmel!~
20 19|        Visszakérni? Ami már Tarafás uram zsebében van! Hamarább vissza
21 20|             Mi történt vele?~– Jaj! uram irgalmazz! Elgázolta a lóvonatú.
22 20|          eléje.~– Jaj, jaj, édes jó uram! Mi történt veled?~– No
23 20|           Kedves galambom, egyetlen uram! Csakhogy életre tértél!~–
24 20|        dolog – monda Makár úr.~– De uram, ha énnekem azt mondták
25 22|           kettő is. Mert nekem keet uram is vaót. Az egyík meghótt,
26 22|            azalatt Tarafás Bazilius uram kitesz az utcára. – Azért
27 25|        száll le róla, hanem Tarafás uram, a háziúr!~„Tarafás uram!”~
28 25|            uram, a háziúr!~„Tarafás uram!”~Erre a varázsszóra az
29 25|      felbomlott menten.~– A háziúr! uram segíts! – kiálta Gagyuláné
30 26|           FEJEZET ~Tarafás Bazilius uram~Köztudomású nemzetgazdászati
31 26| épületanyagot ingyen. Abból Tarafás uram építtet a külvárosban új
32 26|     monumentális zsibvásár.~Tarafás uram nem tartozik a bevett fogalom
33 26|            nyomatékot adott Tarafás uram pudlija, fúrtös fülű fejét
34 26|             élve a világon.~Tarafás uram szélmalmot csinált az öt
35 26|               Mit? – kiálta Tarafás uram, hátratéve mind a két kezét
36 26|         pálinka beszél.~– Nagyságos uram! Én olyankor, amidőn az
37 26|             az Ádámot soha.~Tarafás uram valami kolerikus nevetést
38 26|      elkobzást a Kaporékon?~Tarafás uram balanszírozó rúdnak fogta
39 26|            mondá Tarafás uramnak:~– Uram! Engedjen nekem tíz percnyi
40 26|     veszedelmes irkafirkát. Tarafás uram a pincegádor felé indult.~–
41 26|        ólombul van a lábam.~Tarafás uram visszajött a pincegádorbul.~–
42 26|           szólt elismerőleg Tarafás uram. János nagyot feszített
43 26|            az én kérésemet.~Tarafás uram e vakmerő beszédre még fel
44 26|          gyorsan elkotródva Tarafás uram közeléből.~Most aztán maga
45 26|              Nekem mindegy. Tarafás uram el volt szörnyedve. A botját
46 26|     Nagyszerű! – Debacchált Tarafás uram. – Eredeti! Mondhatnám,
47 26|      mindjárt fütyülni fog. Tarafás uram nádpálcájának agancsfogantyúja
48 26|       istrángokkal ellátva.~Tarafás uram diadalmaskodó tekintettel
49 26|           kötve, s az meg a Tarafás uram uszkárjának esett neki,
50 26|  belekapaszkodott a fülébe.~Tarafás uram felfutott a padláslépcsőre;
51 27|           Pénz!” – hangzott Tarafás uram ajkairól.~– Sssssssss! –
52 27|             ezüst forintos!~Tarafás uram ezalatt odalépkedett a háta
53 27|      forintost az asztalra.~Tarafás uram abban nyomban rátette a
54 27|       tenyerével leszorítva Tarafás uram kezét, azt kérdezé:~– Kihez
55 27|           így szólt hozzá:~– De hát uram, összefér-e az önnek a hivatalos
56 27|         akkor aztán prédál. Tarafás uram is ilyen volt.~Magában arra
57 27|       általunk a te szent neved, én uram Istenem.~A gyönge szívűek
58 27|       csinál a kisasszony?”~Tarafás uram pedig elővette a jobbik
59 27|            erővel odahozta. Tarafás uram annak is bőkezűen töltögeté
60 27|            aranylakodalma”. Tarafás uram nagylelkűsége különösen
61 28|          kereskedő kineveti vele.~– Uram, ez egyike annak a nyolc
62 30|          fölugrott a helyérül.~– De uram! Hisz ez „tricherie”.~–
63 30|        tartalmazá, amit sejtett.~„– Uram. Ha holnap reggelig az elveszett
64 35|             varróleányok szoktak.~– Uram – szólt a grófnő. – Én őszintén
65 35|            érte, mint mikor Tarafás uram azt mondá Lidi kisasszonynak,