Fejezet

 1 2 |             Csinos kis szelecske – mondá az őr. – No mármost ki lehet
 2 2 |            is. – Ezt a feleségének mondá.~– Ej, ej! öreg ember, nem
 3 2 |            ezeket a német szavakat mondá:~„Frau… Komm chausz… Gib
 4 2 |           szemével felsandítva azt mondá:~„Frájla…Gud móring.”~S
 5 3 |             amikor meglátta. Súgva mondá a Zsuzsa asszonynak:~– Én
 6 3 |           akkor nagyot fohászkodva mondá Zsuzsa asszony.~– No ezen
 7 3 |          dobogni.~Azután nyugodtan mondá a mosónőnek.~– El fogom
 8 6 |           azt a nagy szerencsét! – mondá Ádám apó. – Azt tartja a
 9 6 |       gondolat is tartott vissza – mondá Lidi; – az, hogy az öngyilkost
10 9 |       meglátnám.~– Ej, ej Frányó – mondá Zsuzsa asszony kedélyeskedve –,
11 11|            választanék magamnak.~– Mondá ki a maga véleményét Zsuzsa
12 11|           ajtón!~– Ez már malőr! – mondá Zsuzsa asszony.~– Ez már
13 11|     egészet. – Ezt Lidi kisasszony mondá, aki éppen új selymet húzott
14 12|           untatnám vele.~– Tessék– mondá egyszerre a két hölgy.~–
15 13|            széna, ha lekaszálják – mondá az öreg, lelkendezve a sok
16 13|          ide?~– Érts meg már no! – mondá Zsuzsa asszony – úgy van
17 13|           akkor már vigyázott. Azt mondá az asszony: „Töltse már
18 14|          tál mellé. Ádám apó súgva mondá az asszonynak:~– Te asszony!
19 14|             Nem! Én megmentettem – mondá Makár, a kabátja szárnyával
20 14|        imádkoztunk.~– Itt van ni – mondá Szüköl Makár.~– Megvan. –
21 14|    instanciát.~– Hát természetes – mondá Makár.~– Kinek kinek meg
22 14|         drága jó uram.”~– Mi ez? – mondá Makár.~– Ne bolondozzatok!
23 16|        hogy tiltja meg?~– Így ni – mondá Lidi.~Azzal odaugrott hozzá,
24 16|            Csicsonka siránk hangon mondá:~– Azért kínoz, hogy nem
25 18| Időjártával kijött az orvos, s azt mondá a konstáblernek, hogy híjon
26 20|           Óh, te bolondos Frányó – mondá Panna asszony, a tenyerével
27 20|          volt a nagy szerencséje – mondá Makár úr. – Érvágás helyett
28 20|            hideglelés erre a szóra mondá Ádám apó.~– Mit feleljek?
29 21|    találkoztam az Ádámommal. Ő azt mondá, hogy nem lesz semmi baj.
30 21|        konstábler után kiáltani? – mondá János.~– Hát a tűzoltók?
31 21|         igyekezzünk innen sebtén – mondá az Ádám –, mert ha ez a
32 22|    valahogy a nagy siralomnak, azt mondá Makár úr:~– Hát ez mind
33 23|            meleg napok jöttek, azt mondá a hét öntöző hölgy közül
34 23|        hármas szép delnő pedig azt mondá magában:~– Ejh, de kár volna
35 23|           hisz ez igen szép volt – mondá Lidi kisasszony.~– Van ilyen
36 23|  kisasszony.~– Van ilyen több is – mondá Makár öntudatos arcragyogással.~–
37 25|        bajusza is ki van pederve – mondá Panna.~– Csakhogy az egyik
38 25|          pásztora a diurnistának – mondá bosszúsan a konstábler.
39 25|           ez egy gyerekjátékbaba – mondá Panna.~– De egészen meztelen! –
40 25|       kérdésre senkinek, hanem azt mondá, hogy:~– Megyek már a menyasszonyért;
41 25|           azonban nagyon fitymálva mondá, az ablakból kinézve:~–
42 26|    gondolkodott e szóra, aztán azt mondá Tarafás uramnak:~– Uram!
43 26|    konstábler úr.~– Felelek érte – mondá Paczal János, s azzal föltette
44 27|   omnibuszt bizony nem kaphattam – mondá Makár.~– Valamennyi mind
45 27|           asszony.~– Már elkapta – mondá Gagyuláné.~– Az övé már –
46 27|            ötven esztendő múlva… – mondá Lidi kisasszony. Makár úr
47 28|        nagyon eszes furfang volt – mondá Lidi kisasszony. – S remélem,
48 28|         magát mélyen meghajtva azt mondá:~– Lidi kisasszony! Erre
49 29|            tó partján sétálva, ezt mondá szép Diegó a grófkisasszonynak:~–
50 29|            A két pálmafa itt van – mondá a grófleány –, de elég erős-e
51 30|        haza a klubból.~– Apropos – mondá a harmadik ásítás után.~–
52 30|        lehet vágni.~Egy reggel azt mondá Oszkár gróf a nejének, hogy
53 30|         regulában tartja Oszkárt – mondá a jó barát. – Van három
54 30|        hogy nem kártyázik többet – mondá ahelyett, hogy meglepetését
55 32|           veranda lépcsőin, halkan mondá neki~– Kíséretet kellett
56 33|            ápoló irgalmas néne azt mondá, hogy a lázroham már éjfél
57 33|           hűsítő italt.~Az ápolónő mondá, hogy már hét nap óta egyedüli
58 33|           Kórházából kijöttek, azt mondá a detektív a grófnőnek.~–
59 34|          Tartsd ide a füled.~Súgva mondá a többit.~– Egy kerek félmillión
60 34|       kiverte a markába. Aztán azt mondá: – Igyunk erre egyet.~–
61 35|       jelentkezett a kapusnál. Azt mondá, hogy a grófnővel van beszéde.~
62 35|        mint mikor Tarafás uram azt mondá Lidi kisasszonynak, hogy „
63 35|           s kegyes leereszkedéssel mondá: „Én fényes díjat tűztem
64 36|        Azzal hideg, nyugodt szóval mondá:~– A levél nem nekem szól. –