Fejezet

 1 1 |           mely tömve van munkásokkal, arra következik egy sárgára és
 2 1 |               lelkem, mire vár itt?~– Arra várok, hogy megvirradjon.
 3 2 |           azokra rá volt fagyva a hó.~Arra gondolt, hogy milyen furcsa
 4 2 |            mindig igen szép és fiatal arra, hogy még a leányával szemben
 5 2 |            ember a kenyérnek a haját, arra ráfekteti a szalonnát, bőrével
 6 3 |            van nálam. – Hát csakugyan arra van elhatározva kegyed,
 7 3 |      Nyugodjék békével. Minden pénzét arra költötte, hogy lefotografiáztatta
 8 4 |          fáskamra cím alatt szerepel. Arra azonban semmi szükségük
 9 4 |    leszolgálta ezen a földön. S akkor arra gondolni, hogy még tizenegyszer
10 5 |           mert az „izé”; – éppen csak arra jó, hogy az minden módon
11 6 |               A Lidi kisasszony éppen arra nyitott be a konyhaajtón,
12 6 |              az igaz. Én is gondoltam arra. Az bizony nyugodalmas élet
13 6 |      szétteregetett szemétkupacokban. Arra még jó leszek. Elmegyek
14 9 |            hát. Az úgy szokás.~De már arra még Lidi kisasszony is félbehagyta
15 9 |             Hát aztán mire való ez?~– Arra való, hogy mind a ketten
16 11|            hangoztatá Zsuzsa asszony.~Arra bátorkodott belépni a rendnek
17 11|         aluszom holnap reggelig. Csak arra kérem a nagyasszonyt, hogy
18 12|            tíz forint ára szalámit. – Arra kivesz egy sovereign d’ort,
19 12|   elefántcsontpapír, arany nyomással, arra felírta hátul a titkár nevét.
20 13| torokköszörülés, amit a szegény ember arra használ, hogy mikor sokáig
21 13|              örömömben rá se találtam arra az ajtóra, amelyiken bejöttem,
22 13|             várnunk kell békességesen arra az úrra, aki eljön bennünket
23 13|    szemöldökei. Olyanformán sandított arra a sonkára, mint valami fölöttébb
24 13|               túl töltött a szélén, s arra elkiáltá magát „juj!”, de
25 14|               nyakamat.~– Tessék még.~Arra elvette az egész palackot,
26 14|     jegyzőkönyve nincs lezárva. Elébb arra kell önnek megfelelni, hogyan
27 14|      felsóhajtásából megértettem. Hát arra még egy folyamodás is kell,
28 15|          krepdesinről van szó, meg az arra hímzett csodaszép orchideákrul,
29 16|         kockáztat akkor? – Nem gondol arra, hogy másnak a nevét viseli?
30 16|            asszony, hogy a szegénység arra való, hogy büszke legyen
31 17|         szoktak előtte állni.~– Akkor arra is emlékezik, hogy csaknem
32 17|               együtt járunk.~– Sőt én arra kérem, hogy jöjjön mellettem:
33 18|               nagyon szeretem. S csak arra kérem, hogy ha megint tovább
34 20|               Régen volt az, ugye? De arra csak emlékszik, hogy melyik
35 21|              jön a tutajjal. – De hát arra gondolni sem lehetett, hogy
36 21|               kevesebb volt a jégzaj. Arra lehetett csak haladnunk,
37 21|           árja sodort. Nekem folyvást arra kellett ügyelnem, hogy az
38 23|         hintek az ablakom párkányára. Arra a verebek odajönnek, sorba
39 23|               akik vagy elég gazdagok arra, hogy maguknak márvány síremlékeket
40 25|               szorgoskodék a Miska.~– Arra ne legyen gondod! Az zseni!
41 25|            hogy a rendőrség nem ügyel arra, hogy az erkölcstelenség
42 25|      botrányos öltözetlen alakot.~Hát arra minden ember elkezdett nevetni,
43 26|           megáldotta jó móddal; nincs arra szorulva, hogy a szegény
44 27|           pofákat vágnak valamennyien arra a szóra, hogy nincs omnibusz.
45 27|           uram is ilyen volt.~Magában arra gondolt, hogy ami ennél
46 28|               zeneiskolában tanult. Ő arra egy apjárul ereklyében maradt
47 29|           felvirágoztatását reméli. – Arra pedig nem volt rávehető,
48 30|            minden zeget-zugot, jöttek arra a gondolatra, hogy a hattyúházba
49 30|              képesnek hitte a leányát arra, hogy fenyegetését beváltsa.
50 30|               grófnőhöz írott levele.~Arra képesnek hittek egy grófleányt,
51 30|   csúfdalaival a mámoros népet, hanem arra a szörnygondolatra senki
52 30|              emlékezem rá, hogy a pap arra esketett volna meg bennünket,
53 30|            sok” az a „minden”?~– Elég arra, hogy engem halálra sértsen.
54 31|           elég szikrázó zseninek tart arra, hogy ennek a kérdésnek
55 32|    megmenthette volna, de elmulasztá.~Arra az egyre volt gondja, mielőtt
56 32|         kedvencei. Azok is ráismertek arra a hölgyre, aki nekik cukrot
57 33|              menekül. Ez a levél csak arra való, hogy elámítsa az üldözőket.~–
58 33|           hátra a kórházfelügyelőnél, arra a célra, hogy ha a sebesült
59 34|              be ne sározzanak; mindig arra gondolsz, hogy hej ha még
60 35|         ezúttal a szó. Aztán, hogy ez arra a kegyes gratulációra nem