bold = Main text
     Fejezet                                         grey = Comment text

 501 8    |                hűsége.~– Már az igaz. Ez az egy megmaradt. Tudja-e azt
 502 8    |                 a kis áldomást tartottuk az uram születése napján, az
 503 8    |                az uram születése napján, az volt az ötvenedik évfordulója
 504 8    |                születése napján, az volt az ötvenedik évfordulója annak,
 505 8    |                  Harcba készült szállani az elementumokkal.~– Ugyan,
 506 8    |       szomszédasszony, engedje meg, hogy az egyik kosár perecemet ide
 507 8    |             szárazon marad. Nálam beesik az eső a padláson át. S most
 508 8    |                  hogy sokkal tanácsosabb az embernek az állatkerti oroszlán
 509 8    |                  tanácsosabb az embernek az állatkerti oroszlán ketrecébe
 510 8    |                 is butikom volna. De hát az már nagy uraság! Én csak
 511 8    |                 nehezen várom.~– No csak az Isten segítené meg a maga
 512 8    |                 Köszönöm a jókívánságát. Az Isten áldja meg.~Azért a
 513 9    |              Éppen hangzott a furulyaszó az ajtó előtt. – A Krányecz
 514 9    |           klázlikat, piros, sárga, zöld! Az mind ismeri engemet! Aszongya „
 515 9    |                  mondja csak, hogyan van az? Én a minap reggel húsz
 516 9    |                hálóhelyébül kilépett: mi az?~– Hát drágalátos oltári
 517 9    |                Amerikának.~– Hát magának az Atlanti-tenger csak nagy
 518 9    |                 majd megtanulom én neked az embersíget! – Mikor engem
 519 9    |              mondja: „Te tolvaj magyar!” az nekem gorombaság: azt nem
 520 9    |              minálunk még aki haragszik, az is danol.~Dacára a nagyon
 521 9    |                  vagyok én régi familia. Az a hires Vojtina Mátyás poéta,
 522 9    |              Arany János verseket irnya, az én nekem volt valóságos
 523 9    |             megázza magát: rozsdás lesz. Az nem jó.~– Hát aztán ma mivel
 524 9    |            industriát.~– No hát tegye le az áruit oda a szekrényre.
 525 9    |               kicsi kis bicsakot, akinek az a rezes nyél megvan, el
 526 9    |              Frányó buksija. – Háj, háj! Az nem lehet. Hiszen nekem
 527 9    |                   mint ’züveges kosarat. Az otthon van ’zapjánál ’Tepliczán.
 528 9    |             felesége még leány.~– A hát. Az úgy szokás.~De már arra
 529 9    |       félbehagyta a munkát.~– Hogy lehet az Kranyecz úr?~– Hogy lehet?
 530 9    |      arctanulmányt. Üzlete hozta magával az alkudozó hölgy arcábul kiismerni,
 531 9    |             vajon csakugyan nem akarja-e az megadni a kínált bögréért
 532 9    |          csunyasagot mondtam. Ott nálunk az a szokás, hogy mikor leginyt
 533 9    |                  katonaságbul, hát akkor az apósomnak a házába beleütötte
 534 9    |                  Jászná sztrela gladova! Az az, a váltó. Irta alá apósom
 535 9    |               Jászná sztrela gladova! Az az, a váltó. Irta alá apósom
 536 9    |               kocsmárosnak pálinkáért.~– Az sok.~– Hiszen nem megitta
 537 9    |             kisasszony ráhagyta, hogy ez az utóbbi mindenesetre több
 538 9    |                    Hát hogy fiadzott meg az adósság – kérdezé Zsuzsa
 539 9    |              forintocska van hátra. Jaj, az utolsó tiz forint de nehezen
 540 9    |               szaporodja magát össze. Ha az meglesz: akkor aztán mehetek
 541 9    |                 akkor aztán mehetek haza az én lelkem Malicskámhoz,
 542 10   |                 hajmás, a klárinétos meg az ibolyás~A furcsa vándorkalmárnak
 543 10   |                  A „szívem Malicskámnak” az emléke nem gátolá a Frányót
 544 10   |            hagymaat: aztán meg is csípte az orcaamat mellee, aztóan
 545 10   |                  sok hagymaavee? De haat az is elutazott nipet fognyi.~(
 546 10   |                     Éppen abban jár most az öregem.~– No hát a jaó Istenke
 547 10   |                alatt volt a „szerszáma”.~Az öreg Zsiga jött legelől
 548 10   |               törték magukat Kapornéhoz. Az pedig éppen egy sleppes
 549 10   |            imitt-amott ajándékba kaptak. Az öltönydarabjaik is ahhoz
 550 10   |               gazdája spencernek viselt, az a Miska gyereken mencsikov
 551 10   |                bumszti pincét becsukatta az új főkapitány. – Nem marad
 552 10   |             szent Bazilius napja.~– Jáj! Az nagyon rossz szent. Az a
 553 10   |                   Az nagyon rossz szent. Az a bátyja a Szent Györgynek.
 554 10   |              bátyja a Szent Györgynek. S az a háziurak pátronusa; de
 555 10   |                 Jáj, dehogy muzsikáltuk. Az idén nem is volt farsang.
 556 10   |                úgy hínak, hogy Basilius. Az a mi háziurunk. Odamegyünk,
 557 10   |                No hát majd elhúzzuk neki az „is-is-is” nótát, Zsiga
 558 10   |                 odalenn marad a pincében az kis gyerek, akinek tavaly
 559 10   |                   akinek tavaly halt meg az anyja. Rám maradt a rajkó,
 560 10   |                  foga.~S azzal bandukolt az öreg cigány, fél lábára
 561 10   |              cigány, fél lábára sántítva az ajtó felé.~– No, utánam,
 562 10   |               csámpás lábával rátaposott az apja fájós lábára. – A nagyságos
 563 10   |                   Sivított a két gyerek.~Az apjuk aztán egy-egy jószánadékú
 564 10   |                 hangzott el a pörölésük (az utcán is folytatták), amidőn
 565 10   |                akkor a gyöngyvirágok meg az ibolyák mind kipállanának.
 566 10   |             korábban még most nem járnak az uraságok a Váci utcán. Meg
 567 10   |           nagyanyámnak.~– Hát mit csinál az öreg?~– Mozogni nem is igen
 568 10   |                  ezt, mint aki nem tudja az értelmét annak, amit beszél.~
 569 10   |              emberek okosan teszik, hogy az öregeiket agyonütik; hanem
 570 11   |               János konstábler.~Minthogy az ajtó nyitva volt, azon nem
 571 11   |                 azon nem kocogtathatott, az illendőség szabályának tehát
 572 11   |                 akként tett eleget, hogy az ajtóragasztót kopogtatta
 573 11   |                    Furfangos megkerülése az „alázatos szolgája”-nak.)
 574 11   |                 tudtam.~– Én éppen abban az osztályban tanultam. Az
 575 11   |                  az osztályban tanultam. Az apám szakács volt a megboldogult
 576 11   |               Miksa főhercegnél, s mikor az elment Mexikóba császárnak,
 577 11   |                 szerencsétlen véget ért, az apám bánatában meghalt,
 578 11   |            hazajöhettem vele, otthagytam az egész paradicsomot. Elég
 579 11   |              furtomfurt munkában voltam, az egyik szememet sem húnyhattam
 580 11   |                 ki, a másikba be.~– Hisz az igen víg élet.~– De köszönöm
 581 11   |               víg élet.~– De köszönöm én az ilyen víg életet. Folyvást
 582 11   |              kergettük. Tetszett olvasni az újságban? Ez az a híres
 583 11   |                  olvasni az újságban? Ez az a híres kassza elrabló,
 584 11   |               kell neki lenni. No iszen, az volt a muri! A nagyságos
 585 11   |         gallérját a markába szoríthatja, az ki nem kerüli az ezüst érdemkeresztet.” – „
 586 11   |            szoríthatja, az ki nem kerüli az ezüst érdemkeresztet.” – „
 587 11   |                 a szökevény tolvaj. Mert az ilyen nagy tolvaj sohasem
 588 11   |                 ismertetőjel rajta, hogy az orrán szemüveget hord.”~–
 589 11   |                 Hát amint ott üldögélünk az asztalnál, egyszer csak
 590 11   |                amfiteátrumot. Kolosszál! Az Orfeumban is volt. Fenomenál!
 591 11   |               Spatzirovszkynak. Csakhogy az mindenütt megugrott előlünk.
 592 11   |                   amíg a portás kinyitja az ajtót, s azzal sorsára hagytuk.~–
 593 11   |              aztán eleresztettük. Ő volt az maga, az a pseudoburkus,
 594 11   |           eleresztettük. Ő volt az maga, az a pseudoburkus, aki egész
 595 11   |                  nem dicsekedtek el önök az alkapitány úrnak – mondta
 596 11   |             volna el vele: hanem mire én az alkapitány úrhoz rapportra
 597 11   |              akarja őt csípetni, küldjön az alkapitány úr szemesebb
 598 11   |             rosszul esett, hogy lementem az őrszobába, levágtam magam
 599 11   |                  Azt mondják, menjek fel az inspekciós szobába: itt
 600 11   |               van egy anglus. S minthogy az egész VI. kompániában senki
 601 11   |           tápászkodnom. Hát ez a jutalma az embernek azért, hogy anglusul
 602 11   |                     szíjra csatolt táska az oldalán, hosszú nyelű ámbréla
 603 11   |                  a szemein kék szemüveg: az állkapcájából két hosszú
 604 11   |                  férfia folytatá.~– Erre az anglus elmondta, hogy ő
 605 11   |                  anglus elmondta, hogy ő az a bizonyos lord Bukskin,
 606 11   |                 myladyt nem hagyja, mert az bjutiful! Követeli, hogy
 607 11   |              paraszthajszálon múlt.~Erre az anglus elkezdett „Damned
 608 11   |              kiabálni. Szidta, ócsárolta az egész magyar rendőrséget.
 609 11   |                gallérját, s úgy kilöktem az ajtón, hogy a lába sem érte
 610 11   |                 megint egy billet doux-t az alkapitány úrnak, amiben
 611 11   |                 alkapitány úrnak, amiben az volt írva:~Uram, én ma ott
 612 11   |                   Uram, én ma ott voltam az önök inspekciós szobájában,
 613 11   |                   hanem a János kidobott az ajtón. Alászolgája Spatzirovszky.~–
 614 11   |                  most meg éppen kidobtam az ajtón!~– Ez már malőr! –
 615 11   |             malőr; ez már katasztrófa! – Az alkapitány úr a plafonig
 616 11   |                 éjszakára kiposztírozott az alkapitány úr az állatkert
 617 11   |          kiposztírozott az alkapitány úr az állatkert előtti állomásra.~–
 618 11   |                kisasszonyoknak való hely az, kivált éjnek-éjszakáján.
 619 11   |          sötétjében egy-egy gyanús alak. Az ember azt sem tudja, tolvaj-e
 620 11   |            tolvaj-e vagy szerelmes. S ha az eső esik, még csak egy kapualja
 621 11   |                 gonosztevő lett volna!~– Az volt pedig. A legnagyobb
 622 11   |           kardomhoz kapva. „Ugyebár maga az a Paczal János?” – Én nagyot
 623 11   |                   Én nagyot bámulok. „Én az vagyok, de hát az úr kicsoda?
 624 11   |           bámulok. „Én az vagyok, de hát az úr kicsoda? Honnan ismer
 625 11   |          markotányos pincében? Én vagyok az a maga jó barátja, a Spatzirovszky.”~–
 626 11   |                    Hát mit akar itt most az úr?” Azt mondja egész fidélisen,
 627 11   |                  egész fidélisen, hogy ő az este a német színházban
 628 11   |             Károly, a zsiványvezér, hogy az ő fejére nagy díj van kitűzve,
 629 11   |              kapitányságra, s nyerjem el az ezüst keresztet.~– S erre
 630 11   |              aztán felébredt ön? Álmodta az egészet. – Ezt Lidi kisasszony
 631 11   |                 aztán kiderült, hogy nem az igazi Spatzirovszky volt,
 632 11   |            policáj köröztetett. Csakhogy az akasztófára való nem lopta
 633 11   |             mondja: „Schmir-mi-nid-an!”) az szökött meg Amerikába. A
 634 11   |                  Amerikába. A myladyt is az csábította el. Az a Spatzirovszky
 635 11   |             myladyt is az csábította el. Az a Spatzirovszky pénztárnok
 636 11   |                  egy napig ne menjek fel az őrszobába, hogy ne szekírozzanak.~–
 637 11   |                  olyan nagyon neki, mint az, hogy a mívelt emberek kigúnyolják.~–
 638 11   |                 feleli rá, hogy oda kell az igazi bátorság.~ ~
 639 11(1)|                Mann kann geholfen = Ezen az emberen lehet segíteni.
 640 12   |                   TIZENKETTEDIK FEJEZET ~Az ingyen sonka meg a drága
 641 12   |               két hölgy.~– Hát amióta ez az ökörnyommal pettyegetett
 642 12   |                  vannak rossz emberek.~– Az ám.~De azt sohasem hallották
 643 12   |                 De azt sohasem hallották az apáink, hogy legyenek ez
 644 12   |          hentesboltokat sorba vizitálva, az egyiknél felfedezte, hogy
 645 12   |              balettkisasszonyok viselnek az Excelsiorban, hanem olyanok,
 646 12   |            rostjaiban élnek, s ha valaki az ilyenből fogyasztani talál,
 647 12   |              ilyenből fogyasztani talál, az keserű halállal vész el
 648 12   |                     Magam sem. Hanem hát az az ármányos mikroszkópium
 649 12   |                  Magam sem. Hanem hát az az ármányos mikroszkópium kisütötte,
 650 12   |               után dekretálva lett, hogy az egész készletet a Dunába
 651 12   |          akkurátusan. – Hanem mikor erre az ártatlanul mosolygó barnapiros
 652 12   |            mesékkel. Nekünk pedig eltart az egy hétig. Köszönjük szívesen.~
 653 12   |             mondják, hogy a trichinoktul az embernek feldagad a képe,
 654 12   |            lassan mondok.~– Már pedig én az olyan embert, aki hazudik,
 655 12   |               igaz.~– Hát a hazudás csak az asszonyoknak áll jól? –
 656 12   |               Pedig hát megszokja ám azt az ember, ha sokáig van az
 657 12   |                  az ember, ha sokáig van az igazság szolgálatában. –
 658 12   |         szolgálatában. – No hát elmondom az igazi történetét annak a
 659 12   |                  maga.~– No hát elmondom az egész történetet úgy, hogy
 660 12   |                  különben. Hát itt lakik az Üllői úton egy derék hentes
 661 12   |                vagyok, hegedülni tanulok az országos zeneiskolában.”
 662 12   |                  hentes észreveszi, hogy az a húszkrajcáros lyukas. –
 663 12   |              holdban!”~Erre a gyerek azt az indítványt teszi, hogy engedje
 664 12   |              parizert hazavinni, mert ez az ő ebédjük, ha anélkül megy
 665 12   |           ebédjük, ha anélkül megy haza, az apja jól ellazsnakolja:
 666 12   |                hegedűjét.~A hentes rááll az alkura; gondolja, hogy egy
 667 12   |      Szelemiwirth Prprprka?~– Én vagyok! Az apádlelkét! Hát mi kell?~–
 668 12   |                  mondta, hogy adjon neki az úr valami okos pénzt, akit
 669 12   |               erre jár.~Ezalatt meglátja az anglus az asztalon heverő
 670 12   |               Ezalatt meglátja az anglus az asztalon heverő hegedűt.
 671 12   |                   Vizsgálja elől, hátul, az oldalán. – Nyitva marad
 672 12   |                  homlokára s azt kérdi: „Az úré az a hegedű?”~– Dehogy
 673 12   |           homlokára s azt kérdi: „Az úré az a hegedű?”~– Dehogy az enyim.
 674 12   |               úré az a hegedű?”~– Dehogy az enyim. Soha a hetedik öregapám
 675 12   |              mondja a miszter.~– Miattam az lehet.~Az anglus begombolva
 676 12   |             miszter.~– Miattam az lehet.~Az anglus begombolva a kabátját
 677 12   |                  mélyesztve. „Good bye.”~Az ajtóbul még egyszer visszafordult
 678 12   |                 s így szólt: „Mondja meg az úr annak a fiatal gentlemannak,
 679 12   |                fiatal gentlemannak, akié az a hegedű, ha visszajön érte,
 680 12   |                 konzervatóriumban. Lakom az Angol Királynő Hotelben
 681 12   |                 fiákerbe, s elhajtatott.~Az én Przepriorkámnak ezzel
 682 12   |               forint egy hegedűért! Hisz az a gyerek meg annak az apja
 683 12   |               Hisz az a gyerek meg annak az apja majd nem tudnak hova
 684 12   |                hova lenni ennyi pénzzel. Az öreget még majd meg találja
 685 12   |               óra után visszajött a diák az igazi húszkrajcárossal,
 686 12   |               Megvenném jó áron tőled.~– Az én hegedűm nem eladó.~–
 687 12   |               adhatnám el, mert a hegedű az apámé, ő is az apjától,
 688 12   |                  a hegedű az apámé, ő is az apjától, a meg a nagyapjátul
 689 12   |                is van egy muzsikus fiam, az is szereti a hajdinát, annak
 690 12   |          megvenni a hegedűdet. Mondd meg az apádnak, eredj, szaladj
 691 12   |                  mondott, hogy ott lakik az apja.~Félóra múlva került
 692 12   |                múlva került vissza a fiú az ultimátummal.~– Az apám
 693 12   |                 a fiú az ultimátummal.~– Az apám azt mondta, hogy nem
 694 12   |             Kicsikartátok tőlem! Így van az, mikor az embernek virtuóz
 695 12   |                 tőlem! Így van az, mikor az embernek virtuóz fia van.
 696 12   |       ezerkétszáz forintja marad: no meg az aranyázsió! Ez szép profit!
 697 12   |                így gazdagodnak meg, akik az ócska limlommal kereskednek. –
 698 12   |                vitte a drága Straduariót az Angol Királynő fogadóba.
 699 12   |                 szállva soha: mivel hogy az a Knipperdolling egy hírhedett
 700 12   |                 nyolcszáz forintot azzal az öt forintos gyékénykákóval.~
 701 12   |                sashegyit is adott mellé. Az meg itt van a másik zsebemben.~–
 702 12   |           véleményezé Lidi kisasszony.~– Az Isten engemet attól megőrizzen!
 703 12   |              valami ajándékot elfogadni. Az Ádám apónak pedig éppen
 704 12   |                el ne histórizálják, mert az, amilyen becsületes ember,
 705 12   |               kegyed is meg meri ízlelni az én hoztomat, Lidi kisasszony.~–
 706 12   |             délben, ozsonnára. Attól van az embernek jó dolgozó kedve.
 707 13   |                 a Vigyázz. A fején hozta az új szájkosarat.~– Oh, te
 708 13   |                 Micsoda költségbe verted az uramat! Egész új szájkosarat
 709 13   |                  mond.~Ugye nem tetszett az orrodnak, hogy tokot húztak
 710 13   |         köhécselése a folyosón. Nem volt az beteges köhögés, csak afféle
 711 13   |        előszobában, bejelenti vele magát az uraságnál: „Khm khm!”~–
 712 13   |                      Ugy tetszik, mintha az öregemet hallanám köhécselni
 713 13   |                hazakerült már.~Csakugyan az Ádám apó jött meg. Mikor
 714 13   |              belépett, betette maga után az ajtót, akármilyen nagy gőz
 715 13   |                   ha lekaszálják – mondá az öreg, lelkendezve a sok
 716 13   |                 a sűrű katafrakták miatt az élemedett váltóőröket mind
 717 13   |                 nyelvemre jött. Hát csak az, hogy szegények vagyunk
 718 13   |               világon! Aki csak odajött, az mind koldusabb nálamnál.
 719 13   |                egy szál nyári kabát volt az egész öltözete. Úgy taszigált
 720 13   |             magam gubáját, nekem még van az alatt másik bélelt kabátom.
 721 13   |                 bélelt kabátom. Másiknak az arcából kilátszott az éhhalál.
 722 13   |           Másiknak az arcából kilátszott az éhhalál. Aztán az a penész
 723 13   |             kilátszott az éhhalál. Aztán az a penész doha! Egy beteges
 724 13   |                ott érte utól a nehézség. Az valami rettenetes volt,
 725 13   |                  dáma is cifra kalapban, az lehetett a legszegényebb.~
 726 13   |                  sor, hogy beeresztettek az elöljáró úrhoz.~– Derék
 727 13   |               úrhoz.~– Derék jószívű úr, az Isten áldja meg. Egy kicsit
 728 13   |            kicsit kemény beszédű, de hát az kell az ilyen magunkforma
 729 13   |                  beszédű, de hát az kell az ilyen magunkforma szegény
 730 13   |       magunkforma szegény embereknek. Ez az átkozott kutya oda is be
 731 13   |                hideg lelt ki ijedtemben. Az urak odabenn meglátják,
 732 13   |                  nyakán, nem fizettem ki az idei kutyaadót, még megbirságolnak
 733 13   |                kihúzta a farkánál fogva.~Az elöljáró úr nagyon kurta
 734 13   |          tapogassák!~Hát én hozzákezdtem az előadáshoz, hogy a vasutaknál
 735 13   |              minek mondja el nekem akkor az egész genealogiáját? Diktálja
 736 13   |                 Diktálja föl izibe annak az úrnak ott, nem annak! hanem
 737 13   |            hívják? hol lakik? aztán majd az az úr elmegy még ma oda,
 738 13   |                 hol lakik? aztán majd az az úr elmegy még ma oda, helyszíni
 739 13   |            örömömben rá se találtam arra az ajtóra, amelyiken bejöttem,
 740 13   |        petróleumlámpásokkal. Akkor aztán az a jószívű tekintetes úr
 741 13   |                  olyan szépen kisegített az ajtón, hogy amint az előszobába
 742 13   |          kisegített az ajtón, hogy amint az előszobába kirepültem, egy
 743 13   |           beszélsz össze. Hol lett volna az a sárgarigó?~– Hát annak
 744 13   |           várnunk kell békességesen arra az úrra, aki eljön bennünket
 745 13   |                  Zsuzsa asszony feltette az asztalra, illendően tálba
 746 13   |            famíliából való. Nagyon drága az, amit ajándékba adnak!~–
 747 13   |                   A konstábler János? No az már más. Az csak amolyan
 748 13   |         konstábler János? No az már más. Az csak amolyan magunk forma
 749 13   |            korrupciós sonka, akkor abból az én számon egy falat be nem
 750 13   |            kisasszony vágott közbe.~– No az bizony nem korrupciós sonka.~–
 751 13   |              kellett dobáltatni. Hát ezt az egyet a János jónak látta
 752 13   |              vagyok.~– Vihetsz magaddal.~Az öreg egy vértanúságra elszánt
 753 13   |              Eredj! Neked élned kell. Te az asszony madara vagy. Hess
 754 13   |                szarkának semmi keresete!~Az öreg olyan hatalmasan hozzálátott,
 755 13   |            kellett mondani, hogy mi kell az embernek, tüstént ott termett.~
 756 13   |                 a János-hozta sashegyit. Az öreg, ha a kezébe adták
 757 13   |                 ha a kezébe adták volna, az egész palackkal fel tudta
 758 13   |               Zsuzsa asszony ismerte már az emberét, nem adott neki
 759 13   |               töltötte.~Tudniillik, hogy az egyszeri gazdának az volt
 760 13   |                hogy az egyszeri gazdának az volt a szokása, hogy mikor
 761 13   |                 már vigyázott. Azt mondá az asszony: „Töltse már egyszer
 762 13   |                Töltse már egyszer kelmed az én klázlimat is juj-ig.”~
 763 13   |            Mindjárt laposakat is kezdett az öreg pislogatni, amint azt
 764 13   |      Kereszteletlen.~– Már most csak azt az urat hozná a Blitzcug, akinek
 765 13   |                     Ami hivatalból megy, az mind a bummelcugon jár,
 766 13   |             utazhatna, mint Frájgewicht. Az ember nem bátorkodik mellette
 767 14   |             Vigyázz kutya elkezd morogni az ajtó felé, azután szűkölve
 768 14   |                 azután szűkölve bújik be az ágy alá.~– Hát azt a kutyát
 769 14   |              oldalvilágítás.~Valaki volt az ajtón.~A külső minden kopogtatás
 770 14   |                be. Elébb azt tette, hogy az esernyőjét kétszer-háromszor
 771 14   |     kétszer-háromszor kifeszítette, hogy az esővizet lefrecskelje róla.
 772 14   |      lefrecskelje róla. Aztán ugyanannak az esernyőnek a hegyes végével
 773 14   |            pergamenfakó ábrázattal, csak az orra volt piros-a hidegtül,
 774 14   |               nem volt érdemes learatni. Az egyik szeme erősen össze
 775 14   |              Volt rajta két nyári kabát, az alsó hosszabb, mint a felső.
 776 14   |          hosszabb, mint a felső. Azoknak az oldalzsebeiből nyíltan kivillogva
 777 14   |               lábain nagy cipők, amiknek az orra felfelé volt görbülve,
 778 14   |                  pamuk kesztyűk, amiknek az ujjai szét voltak nyílva,
 779 14   |             nyílva, kiegészíté a parádét az ütött-kopott cilinderkalap
 780 14   |             fölvenni, valami Kapor Ádám. Az öreg nagyon megörült.~–
 781 14   |              nagyon megörült.~– Ahán. Ez az az úr, akinek én a lakásom
 782 14   |                  megörült.~– Ahán. Ez az az úr, akinek én a lakásom
 783 14   |              tetszett találni. Én vagyok az a Kapor Ádám, az meg ott
 784 14   |                  vagyok az a Kapor Ádám, az meg ott a feleségem.~– Milyen
 785 14   |              szobájuk van! Én nem győzöm az irodában a körmeimet fújni.
 786 14   |                 jó mesterség! Maga pedig az a Kapor Ádám.~– Az a szegény,
 787 14   |                 pedig az a Kapor Ádám.~– Az a szegény, kenyér nélkül
 788 14   |               Zsuzsa asszony vette észre az irigy oldalpillantásokat
 789 14   |                ha meg nem vetné, tartson az urammal.~S azzal széket
 790 14   |             urammal.~S azzal széket tolt az asztalhoz, s tányért tett
 791 14   |              mellé. Ádám apó súgva mondá az asszonynak:~– Te asszony!
 792 14   |               ennek is a halálát akarod? Az is súgva felelt vissza:~–
 793 14   |                mint sonkába belehalni.~– Az már igaz.~A tekintetes úr
 794 14   |              másodszori kínálást, odaült az asztalhoz.~Zsuzsa asszony
 795 14   |                egyet a bicsakok közül, s az nagyon éles lehetett, mert
 796 14   |              falt, mint akit nem aggaszt az a gondolat, hogy elrontja
 797 14   |                  gondolat, hogy elrontja az étvágyát a mai ebédhez.~
 798 14   |                 Zsuzsa vette észre, hogy az uraság nagyon nézegeti a
 799 14   |                 tót legény is van?~– Hát az a kisasszony ott az asztalkánál?~–
 800 14   |                  Hát az a kisasszony ott az asztalkánál?~– Az meg egy
 801 14   |         kisasszony ott az asztalkánál?~– Az meg egy jámbor varróleány,
 802 14   |              jelentve a kisasszony?~Erre az aposztrofálásra maga a Lidi
 803 14   |              Lidia. Varrónő. Hadd lássam az ujja hegyét.~A kisasszony
 804 14   |                 nem tépi a tű a kezet.~– Az már lehet.~Azzal az egyik
 805 14   |             kezet.~– Az már lehet.~Azzal az egyik szemét még jobban
 806 14   |                jobban lehunyta. Ez szólt az elintézett kisasszonynak. (
 807 14   |               kérdé Zsuzsa asszonytul.~– Az meg egy szegény perecsütőnének
 808 14   |                 tudja adni, hogy odakinn az esőben meg ne ereszkedjenek
 809 14   |                 dörmögé a tens úr.~– Hát az a nagy rakás hagyma mire
 810 14   |                  hagyma mire való ott?~– Az meg egy szegény palotai
 811 14   |               pirítós kenyeremet, másnap az egész iroda mind rám támad:
 812 14   |       vereshagymához jutok, egy nap csak az illatában gyönyörködöm,
 813 14   |                   akinek hull a markából az ibolya, gyöngyvirág. Nekem
 814 14   |               asszony azt gondolta, hogy az élc volt.~– Már az igaz.
 815 14   |                  hogy az élc volt.~– Már az igaz. A Csicsonka leány
 816 14   |             hátán.~– Áh! Madarat is tart az asszonysága Beszélő madarat?
 817 14   |                  meg a közbeszólót, amit az nyomban nem tudott lenyelni,
 818 14   |                   Ott pedig elvette tőle az irigy Vigyázz, kidugva a
 819 14   |                 Vigyázz, kidugva a fejét az ágy alul. Ez csak reváns
 820 14   |                 eltett tejből veszek el, az jobb lesz neki.~Azzal felvette
 821 14   |        felvilágosítani Zsuzsa asszony.~– Az egy szegény muzsikus cigánynak
 822 14   |                   akinek tavaly halt meg az anyja.~– Hát még muzsikus
 823 14   |                 váltóőr Kapor Ádám uram?~Az érdemes Ádám úr azonban
 824 14   |            érdemes Ádám úr azonban ebből az egész diskurálásból mind
 825 14   |          nyaklítva a fejét.~– Ide nézzen az ember! Ez meg itten alszik!
 826 14   |                azalatt is elalszik, amíg az inkvizíció tart. Héj! Ádám
 827 14   |              álomrémületében feldöntötte az asztalt sonkástul együtt.
 828 14   |                  ezalatt lábra állította az asztalt, s hátba ütögetve
 829 14   |                asztalt, s hátba ütögetve az öregét, segített annak önmagát
 830 14   |                  a sonkát, odaállítá azt az asztalra Ádám apó elé.~–
 831 14   |               Hogy én honnan ismerem ezt az „izét?”~– Még a nevét sem
 832 14   |                volt egy jótékony tündér, az engedett három kívánságot
 833 14   |                engedett három kívánságot az öregnek meg a feleségének.
 834 14   |             kéményből egy sonka! – szólt az öreg. S rögtön ott termett
 835 14   |              Felmászott a fára, letörött az ága, alatta legelt a ló,
 836 14   |          ajándékba a saját neve napjára. Az ilyen nagylelkűség Tarafás
 837 14   |                 elő. Egészen derült volt az arca.~– No, elaludt már
 838 14   |                  rögtön elaludt.~Mutatta az üres bögrét Makár úrnak.
 839 14   |              akik tejet isznak! Itt most az a hivatalosan konstatálandó
 840 14   |                 sonka egy olyan embernek az asztalára, aki éppen ma
 841 14   |              bizonyítványért folyamodott az elöljárósághoz? Ez szimulálása
 842 14   |           elöljárósághoz? Ez szimulálása az ínségnek. Ez visszaélés
 843 14   |             Makár úrnak.~– Ahán! Valaki? Az a bizonyos „valaki”?~Lidi
 844 14   |             vonogatá a vállait.~– No hát az a bizonyos valaki! Kinek
 845 14   |                azzal elkezdett danolni: „Az én csizmám csikorgós, csikorgós.
 846 14   |              Zsuzsa asszony Ádám apónak.~Az öreg azonban felgerjedt.~–
 847 14   |           hazugság! Én nem engedem, hogy az én javamért más szegény
 848 14   |                  eláztatva. Én megmondom az igazat.~– Az istenért! A
 849 14   |                Én megmondom az igazat.~– Az istenért! A Jánost fogod
 850 14   |                  ki ne mondhassa, de biz az kiszabadította a beszélőkéjét,
 851 14   |                   Igenis. Itt van nálunk az abstájgkvártélya. Mikor
 852 14   |                  a János kidugta a fejét az ajtón, s amint a Makárt
 853 14   |               mindjárt kiment a szeméből az álom.~– Hühüj! Hisz ez a
 854 14   |             jutott hozzá? Figyelmeztetem az inkvizitust, hogy ha azt
 855 14   |              vette, én rögtön felkeresem az illető boltost, s vallomást
 856 14   |                gyorsan ellenmérget.~– Mi az, kérem? – szorgoskodék Zsuzsa
 857 14   |                 hogy éppen kéznél van ez az ellenméreg! – hálálkodék
 858 14   |                ami addig növekszik, amíg az embert megöli.~– Jaj, hogy
 859 14   |               tele pohárral nyújtva neki az ellenmérget.~Makár úr mohón
 860 14   |                 úr mohón nyakalta befelé az orvosságot.~– No ez jót
 861 14   |                 Tessék még.~Arra elvette az egész palackot, s abbul
 862 14   |                  úr, mért nem mondta meg az igazat, hogy ajándékba kapta
 863 14   |                 kaptam? – Most súgta meg az asszony, hogy nem igaz az
 864 14   |                az asszony, hogy nem igaz az egész szörnyetegrül való
 865 14   |                   No itt van! Így bízzon az ember valami titkot asszonyra!
 866 14   |                  titkot asszonyra! Olyan az asszony, mint a mázatlan
 867 14   |                Hát azért nem mondtam meg az igazat, mert azért az egyikért,
 868 14   |                meg az igazat, mert azért az egyikért, ha feladnak érte,
 869 14   |               dunklit kapok: kis baj; de az ajándék elfogadásért fegyelmi
 870 14   |                doktorok, aminek ilyen jó az orvossága.~Aztán körültekinté
 871 14   |            orvossága.~Aztán körültekinté az orvosságos üveget. Meglepte
 872 14   |            külseje.~– Ah! Háh! Idenézzen az ember! Palackos bor! Aranyos
 873 14   |         adlersberger ausstich!~Hát ilyen az ember!~Ez a Makár nem hogy
 874 14   |           kiszabadította; újra beleesett az elébbi bűnbe: a felebarátjának
 875 14   |                  bűnbe: a felebarátjának az üldözésébe. Pedig megmondja
 876 14   |              igazságosak”, meg hogy „Aki az őzet megüldözi az erdőn,
 877 14   |              hogy „Aki az őzet megüldözi az erdőn, az oroszlánra bukkan”.~
 878 14   |                 őzet megüldözi az erdőn, az oroszlánra bukkan”.~Már
 879 14   |                  nem „önt” kérdezem! Még az ön vallomásának a jegyzőkönyve
 880 14   |                krokodilust?~– Fenntartom az állításomat. Hát mikor Mexikóban
 881 14   |             császár mellett, mint kukta, az történt velünk, hogy majd
 882 14   |               keresni, csak nem szaladok az óperenciára. Vallja meg
 883 14   |                  óperenciára. Vallja meg az úr, hogy az úr sem hiszi,
 884 14   |                   Vallja meg az úr, hogy az úr sem hiszi, hogy vannak
 885 14   |                 döntve.~– Második kérdés az, hogy miként jutott ön ezen
 886 14   |                    Megkövetem; de ez sem az. Hát ehhez meg úgy jutottam,
 887 14   |                 mérgezve.~– Ne kiabáljon az úr! Én már egy hét óta mérgezem
 888 14   |               Makár úrban újra feltámadt az életfenntartási ösztön.
 889 14   |                  fuchsin! Hol egy tükör? Az arcomnak skarlátveresnek
 890 14   |                  már lenni.~Ezzel kivett az oldalzsebéből egy kis görbe
 891 14   |              trichinnek meg a fuchsinnak az ára! Most én mindezekről
 892 14   |                  papírt, azt kiterjeszté az asztalra, s hozzáült. –
 893 14   |                 Hol a kalapom?~Nem kapva az általánosságban tartott
 894 14   |                kalapom?~A János föltette az uniformisos sapkáját a fejére,
 895 14   |        hivatalbeli titok, amit majd csak az alkapitány úrnak terjesztek
 896 14   |            nélkül csak nem mehetek el!~– Az nem tartozik rám.~– Hát
 897 14   |           törvényes hatóság, és beleírta az újabb kihágást.~„Lidia kisasszony. –
 898 14   |                 kapta.~– Micsoda? Ez nem az én kalapom. Az enyim ócska
 899 14   |           Micsoda? Ez nem az én kalapom. Az enyim ócska volt. De bizony
 900 14   |              ócska volt. De bizony mégis az én kalapom. Bele van írva
 901 14   |             kalapot.~– Ilyen kalap nincs az egész irodában. Ha ezt az
 902 14   |                az egész irodában. Ha ezt az a nagy dandy expeditor meglátja
 903 14   |          kisasszony, hogyan jött magának az a spuriussa, hogy azt az
 904 14   |                 az a spuriussa, hogy azt az én kalapomat kivasalja?~–
 905 14   |             engem? – Ez a szó ismeretlen az én szótáramban. Hisz én,
 906 14   |             jegyzőkönyvet?~Azzal kihúzta az oldalzsebéből a veszedelmes
 907 14   |                  perc múlva nem volt már az a protokollum protokollum,
 908 14   |                 vele! Ez kéne nekünk oda az irodába kisegítőnek! Egy
 909 14   |                  Azzal még egyszer leült az asztalhoz, még egyszer kisrófolta
 910 14   |             megsajnált engem!… Kivasalta az ócska kalapomat. Fogja öreg,
 911 14   |               kalapomat. Fogja öreg, itt az írás.~Ádám apónak a szeme
 912 14   |                  szeme előtt összefutott az írás. Utoljára a Lidi kisasszony
 913 14   |                 a gazdag bankár megkapja az érdemrendet, mikor a képviselő
 914 14   |         aláírását; – de mi ez mind ahhoz az örömhöz, ami a Kapor Ádáméké
 915 14   |               kisugárzó tekintélyt öltve az arcára. – Még valamit akarok
 916 14   |                is kell, amire ráírhatják az indorsátát. – Hát nehogy
 917 14   |                még egyszer visszaküldjék az öreget a városházátul, majd
 918 14   |               hogy nem lopta-e el valaki az esernyőmet; a folyosón hagytam
 919 14   |               szegényebbekkel. – Belejön az árva cigány gyerek is, meg
 920 14   |          bizonyos valakijei”. Nem azokat az úrfiakat sajnálja meg, akik
 921 14   |                  felett, s a kesztyűiket az oldalzsebükből fitogatják,
 922 14   |               oldalzsebükből fitogatják, az egyik szemükkel monoklisok,
 923 14   |                 Sietett felhasználni azt az időközt, amíg a konstábler
 924 14   |                nem kívánom ám ingyen azt az instanciát.~– Hát természetes –
 925 14   |                 a munkája díját kapni. – Az rendén van.~– Mennyiért
 926 14   |             Nagyon jó lesz! Kapott rajta az öreg. A feleségem nagyon
 927 14   |                 népkonyhában. Te fizeted az ebédet.~Énnél a szónál Zsuzsa
 928 14   |                  hogy a Lidi kisasszony, az az oltári szépség átölelte
 929 14   |               hogy a Lidi kisasszony, az az oltári szépség átölelte
 930 14   |                patrónus ordináré arcára.~Az csak ámult és bámult.~–
 931 14   |                   Egy szép leány csókja! Az én kicsúfolt pofámon! –
 932 15   |              úrhölgy korában nem ismert: az ambíció.~(Az „ambíció” szót
 933 15   |                 nem ismert: az ambíció.~(Az „ambíció” szót minden nyelv
 934 15   |           nagyravágyás, feltörekvés”, de az egy sem fejezi ki az ambíciót.)~
 935 15   |                  de az egy sem fejezi ki az ambíciót.)~Ambíció az, amikor
 936 15   |                 ki az ambíciót.)~Ambíció az, amikor egy budapesti varróleány
 937 15   |        akármelyik párizsi divatművésznő.~Az ambíció igen jótékony indulat.
 938 15   |               emberek monopolizálják. Ha az ambíció a magasabb szférákba
 939 15   |          elültetve keserű, mint a torma.~Az ambíció több várost fölépített,
 940 15   |                krepdesinről van szó, meg az arra hímzett csodaszép orchideákrul,
 941 15   |                bejusson.~Milyen jó érzés az, mikor egy dolgozó ember
 942 15   |          maradhat!~A munkában nem hosszú az éjszaka. Csak úgy repülnek
 943 15   |               éjszaka. Csak úgy repülnek az órák. A kakukkos óra minden
 944 15   |                 volt a mai nap fáradsága az öregnek. Aztán jól is lakott.
 945 15   |                Neki is volt ambíciója. S az már teljesüléséhez közeledett.
 946 15   |               teljesüléséhez közeledett. Az a szép díszes szegények
 947 15   |               munkáját a Zsuzsa asszony, az egész ruha be volt vasalva.
 948 15   |                  Egy vasajtó becsapódása az utca felől jelenté, hogy
 949 15   |               felől jelenté, hogy kilenc az óra. A lúdfertályos nő bezárta
 950 15   |        lúdfertályos nő bezárta a boltot.~Az utcán a nehéz üres társzekerek
 951 15   |            szállítottak; azok mind ebben az utcában tanyáznak.~Tíz órakor
 952 15   |                  nyílik, hintó gördül be az udvarra. A konfortáblis
 953 15   |               konfortáblis érkezett meg. Az kifog, beviszi a lovat.
 954 15   |               ideig röhög a zabra, aztán az is elpihen.~Csendesség lesz
 955 15   |                  dorombolása szűrődik át az éjszakán a mindenféle kaliberű
 956 15   |                váltani. A macskafüleknek az bizonyosan kellemetes ének.
 957 15   |                 meg a Vigyázz ébred fel. Az előrohan az ágy alól, s
 958 15   |           Vigyázz ébred fel. Az előrohan az ágy alól, s bomlottul ugat,
 959 15   |               alól, s bomlottul ugat, és az ajtót kaparja. Erre Ádám
 960 15   |             tápászkodik fel, s odacammog az ajtóhoz, kinyitja a kutyának.
 961 15   |                 a kertbe, s szétriasztja az éjjeli ábrándozókat, azok
 962 15   |            Bejössz mindjárt! – kiabál rá az öreg, s mikor végre be tudja
 963 15   |               Vigyázz aztán nem is bújik az Ádám ágya alá többé; hanem
 964 15   |                  kergesd el!~Mondjad azt az én lelkemnek:~Tégedet én
 965 15   |                 kocsmalátogató jön végig az utcán hangos disputát folytatva.
 966 15   |                alatt megállnak; mert ott az utcaszeglet. Ott el kell
 967 15   |           szavukat meg lehetett hallani.~Az volt a vitás kérdés, hogy
 968 15   |               Sipka-szorosban, vagy nem? Az egyik turkofil volt, a másik
 969 15   |           folytatták volna a háborút, ha az egyikért érte nem jött volna
 970 15   |               hogy: „Éljen Gurkó!”, amit az ellenfél hasonló stentorral
 971 15   |             jöttek nagy danolással végig az utcán. Versenyeztek egymással,
 972 15   |                  rekedtté ordítani abban az elkeseredésében, hogy „Volt
 973 15   |                sertéseket hajtanak végig az utcán. Ezek is úgy énekelnek,
 974 15   |               már csak a tolvajok járnak az utcán. Gyanús füttyök hangzanak
 975 15   |              elszalad.~Azután elkezdenek az átelleni kovácsműhely ajtaján
 976 15   |                  de nem bír lelket verni az inasba, aki a műhelyben
 977 15   |                alszik. Üti bottal, kővel az ajtót; csak úgy hangzik
 978 15   |             ajtót; csak úgy hangzik bele az egész utca, míg egyszer
 979 15   |           asszonysikoltozás riasztja fel az utcát. Segítségért kiabálnak.~
 980 15   |               hivatás buzgalma: rohan ki az utcára. Hangzik az éles
 981 15   |              rohan ki az utcára. Hangzik az éles síphangja, amivel jelt
 982 15   |                Lohengrin”. Megszabadítja az üldözött ártatlanságot.
 983 15   |                 hogy semmi se hiányozzék az éjszakai élvezetek repertoárjából,
 984 15   |                 nagy trombitaszó hangzik az utcán. Vágtatva csörömpölnek
 985 15   |             nagykendőjével lefüggönyözni az ablakát; mert a tűzvilágítás
 986 15   |                 jut megpihenni. Öreg már az is.~Csak arról tudja meg,
 987 15   |               arról tudja meg, hogy vége az éjszakának, mikor a város
 988 15   |          vastagon és vastagabban, aminek az indulni kész gőzhajó leviathán-üvöltése
 989 15   |                    Erre aztán elkezdődik az átelleni kovácsműhelyben
 990 15   |                  a munkának, megelevenül az utca; a szemetes legény
 991 15   |                  varróleány a nagykendőt az ablakáról, már akkor az
 992 15   |                  az ablakáról, már akkor az a része az égnek, mely éjjel
 993 15   |          ablakáról, már akkor az a része az égnek, mely éjjel a tűztől
 994 15   |               mostan fekete a füsttől, s az átelleni része tűzveres.
 995 15   |                fel a nap.~Átvirrasztotta az egész éjszakát, s meg volt
 996 16   |                    TIZENHATODIK FEJEZET ~Az, akinek ép szíve van~Zsuzsa
 997 16   |          megmutatta neki Lidi kisasszony az elkészült hímzést.~– Kegyed
 998 16   |                ne produkálja sűrűn, mert az éjszakázással elrontja az
 999 16   |                az éjszakázással elrontja az egészségét.~– Hiszen még
1000 16   |                 egészségét.~– Hiszen még az idén egy bálban sem voltam.~–