Fejezet

 1 1 |         ugrik, de a vágányról azért le nem tér. Ez a „Vigyázz”.~
 2 1 |      fővárosban. Mikor minden kosár le volt adogatva, akkor az
 3 2 |      helyzetben, az a pincébe vezet le; a másik a gerendák között:
 4 2 |           nagyon beválna most. Hozz le egy darabkát a padlásrul,
 5 4 |             kerültek haza, de addig le nem feküdtek, amíg el nem
 6 4 |             mosókonyhában telepedik le a nagy ablak elé a hímzőrámájával.
 7 6 |         Nézzenek meg engem! Esett-e le valaha valaki úgy a mennyországból
 8 8 |         ihassanak.~– No, csak tegye le oda a kosarát a windófnira,
 9 9 |          industriát.~– No hát tegye le az áruit oda a szekrényre.
10 10|         mindig, hogy mért nem vágom le elől a hajamat, s mért nem
11 11|             szememet sem húnyhattam le. Egyik kocsmából ki, a másikba
12 11|     félmilliót. Csak mulatozni jött le Budapestre. Azzal a félmillióval
13 13|     könyörögtem előtted! hogy küldd le érettem a halál angyalát,
14 14| cilinderkalap a fején, amit eleinte le sem szándékozik venni. –
15 14|            kabátja szárnyával verve le a port a felkapott sonkáról. –
16 14|             Ott a padlásszobában.~– Le kell híni! A törvény nevében.~
17 14|         szétnézett, hogy hová tegye le a kalapját. A mosókonyhában
18 15|             János konstábler szalad le nagy dobogással a lépcsőkön.
19 16|          karjához. A felső testéről le volt húzva minden ruha,
20 17|        látta, hogy Lidi kisasszonyt le nem beszélheti arról, hogy
21 20|           nyilván azt hihette, hogy le akarok esni a lábamról,
22 21|            kiszabadítani. – De mire le akartam jönni a padlásrul,
23 21|            néztem, hogyan döntögeti le a jeges vízözön a házakat
24 23|             a sír szélére hajtották le kókkadt virágkoronáikat;
25 24|          vasalta. (Az öregnek korán le kellett feküdni, mert a
26 25|           egy kosár almát leplezett le.~– No még alma is lesz!
27 25|            nem a diurnista úr száll le róla, hanem Tarafás uram,
28 26|            van egy régi épület: azt le kell hordani. Aki a szétbontásra,
29 26|     Legények! – Aki ellenkezik, azt le kell ütni, aztán megkötözni. –
30 27|       négykrajcárosokban számláljuk le. – Beváltom én azt egy pénzváltónál
31 27|            felrovatni.~– Takarítsák le ezt a sok cókmókot az asztalrul!~–
32 27|             kurtábbik lábára szállt le.)~– Rajkók! Hol van a hegedű?~–
33 28|  tusakodásban mégis csak én gyűrtem le őt a földre, s a hentes
34 30|          neheztel érte. Ne üljön ön le kártyázni mindenféle emberekkel.~– „
35 30|           aztán majd én vetkőztetem le.~– Ez szívtelenség.~– Hát
36 30|     Derby-nap nagy izgalommal folyt le; a nagy állami díjért nyolc
37 30|        órákban pisztolypárbaj folyt le Y. Y. Oszkár gróf és Q;
38 30|           színházból hazajövet tett le a kandalló párkányára. A
39 30|        kinek a sarkantyúját tapossa le; hanem jegyezve szorgalmasan
40 30|     lóversenyekre pedig nem rándult le. Nem volt több kedve az
41 31|   összegeket negyvennyolc óra alatt le kell fizetni; mert ha e
42 32|             grófnőt, hogy a lábáról le ne rogyjon. Alig tudta a
43 32|              Ha a leánya oda szállt le, annak a tengernek a fenekére,
44 32|         verődött össze.~A grófnőnek le kellett mennie Budapestre
45 33|         spirituozumokat, soha senki le nem tudta itatni. A nőcsábítástól
46 33|             akart; a csöngettyűhúzó le volt szakítva. Dörömbölni
47 33|             meg egy régit bontottak le. Ott az ójtott mészgőz,
48 34|          Mert ha korábban telepedik le két ilyen vendég valami
49 34|          csontocskákat is egyenkint le kell faragdálni és megrágogatni;
50 34|       Kristóf barátom.~(Most teszik le a „remeket”, a Kristóf ki
51 34|      ismertem. Kétszer tartóztattam le a phaétonját kisgyerekek
52 34|              akit üldöznöm kellene. Le is teszem ezt a hivatalt.
53 34|        nekem való. Nem azért teszem le ezt az egyenruhát, mert
54 35|            jönnék, akkor nem venném le a kalapomat, s nem kérnék
55 36|   vállfűzője alól.~– Látod ezt? Még le van zárva pecséttel. Nincs