Fejezet

 1 1 |         engem is megdicsér, hogy milyen élelmes ember vagyok, röptiben
 2 2 |        magyar teát?~– Nem tudom, milyen az?~– No majd meglátja,
 3 2 |          az?~– No majd meglátja, milyen jó!~A Vigyázz előreszaladt,
 4 2 |         a hó.~Arra gondolt, hogy milyen furcsa meglepetés lesz az,
 5 2 |       szánkba tesszük. Ugye hogy milyen fölséges? Valamennyi hercegnek
 6 3 |  mindenütt jelenlehetővé teszed!~Milyen szép volt álomban visszamenni
 7 3 |       nem akarta elszalasztani.~(Milyen kész fantáziájuk van ezeknek
 8 3 |   engedve.~– Hiszen ismeri, hogy milyen ember? Nincs neki maradása
 9 4 |   szóljon, s meg ne mondja, hogy milyen idő van odakinn.~A kerti
10 6 |   egészen el volt érzékenyülve: „Milyen kegyesek azok a jó uraságok”.~–
11 6 |         rohant egymás hegyébe. S milyen kannibáli gyönyörűséggel
12 8 |       meg kellett próbálni, hogy milyen koldus lett volna belőle.
13 8 |        embereket elteszik onnan. Milyen iszonyú szerencsétlenségek
14 10|   engemet ez a magyar menyecske! Milyen szipen szólította meg nekem.~
15 13|           ajándékokat kap? Pedig milyen jó famíliából való. Nagyon
16 13|          meg kell taksálni, hogy milyen szegények vagyunk.~– Dehogy
17 14|        az meg ott a feleségem.~– Milyen jó meleg szobájuk van! Én
18 14|          egész sonka van előtte. Milyen piroskeblű, barnabőrű szépség!
19 14|          én kicsúfolt pofámon! – Milyen gazdagok ezek a szegények.~ ~
20 15|           hogy a meleg bejusson.~Milyen jó érzés az, mikor egy dolgozó
21 15|      bizonyosan kellemetes ének. Milyen nagy regiszterű hangterjedelme
22 17|          Lidi, eszébe véve, hogy milyen állapotban hagyta a Csicsonkát. –
23 18|        és zokogott.~– No, látja, milyen jó, hogy egy ilyen rossz
24 19| nemsokára pénzért dolgozol.” Jaj milyen jó dolog az a „dolog!” Ahelyett,
25 23|        van behorpadva.~– No lám! Milyen éles esze van! Mintha nem
26 23|        magáért a pórköltő sírja! Milyen szép burjánt nevelt fel
27 25|             No még alma is lesz! Milyen szép piros törökbálint!
28 25|        valaha megérjük?~– Látod, milyen jó az Isten! Még a rosszat
29 26|       nyitni a pinceajtót. Pedig milyen jó tréfa lett volna: egy
30 26|       alkalommal. Majd meglássa, milyen jólesik az az ember szívének,
31 26|      hanem majd megmutatom, hogy milyen az a Retek utcai párbaj.~
32 27|     társaság arcán látott. – Ni, milyen savanyú pofákat vágnak valamennyien
33 27|       ujja közé szorítva.~– Ugye milyen szép ezüst forintos!~Tarafás
34 28|    között érzi csak igazán, hogy milyen szegény. S az a leány, aki
35 29|     Diegó a grófkisasszonynak:~– Milyen kár, hogy nincs itt ezen
36 30|     dohányos szelencéjét.~– Ugye milyen szép tabatiére ez?~Aranybul
37 30|     észre, hogy védekezés közben milyen mérges sebeket üt rajtam.
38 31|         fényes aranyzöld légy.~– Milyen szépen süt a nap – sóhajta
39 31|            sóhajta fel a gróf. – Milyen jó szaga van ennek a gardéniának!…~
40 31|      ment ki a grófnő lelkéből. „Milyen szépen süt a nap!”~S ki
41 32|         hozzá illő ifjú hajadon. Milyen boldoggá tehette volna őket.
42 32|         még ő örököl férje után! Milyen irónia!~Az elmondottak után
43 32|         és zokogott keservesen.~„Milyen igazán szerette őt!”~Aztán
44 32|     elbámulta a ráírt betűket.~– Milyen szép betűket rajzolt, mikor
45 33|          pénzért, elmondja, hogy milyen volt az arca, az alakja
46 34|      egyszer én is felkaphatnék; milyen telivér rézderes fogatot
47 34|        bajtárs, hogy az embernek milyen sivatag az élete, amíg magában
48 34|          annak a nézésétől, hogy milyen jó étvággyal fogyasztják
49 36|        nem tudja, miről van szó? Milyen összegről? Azt hiszi borravalóról