Fejezet

 1 2 |        ládikóját, s húzzon frissen más cipőt, harisnyát.~Sölét
 2 3 |             Ő a menyasszony és nem más: az már bizonyos. Hogy lehetett
 3 3 |        lesz az egyszerre.~– Az már más.~Hát azután elmondatta a
 4 4 |    annálfogva a fáskamrát is lehet más nemzetgazdászati célokra
 5 4 |           ő nem úgy tesz, mint sok más asszonyok, akik a rájuk
 6 6 | elhatározása makacsabb.)~– Még egy más gondolat is tartott vissza –
 7 7 |        embernek a szemét, mindjárt más színben látja a világot.~–
 8 7 |           Krányecz Frányó, meg két más tót napszámos, s meg nem
 9 7 |           hagyott a felesége által más eledelt magába diktálni.
10 10|            főkapitány. – Nem marad más, mint névnapot köszönteni. –
11 11|       annyi nyelvet tudnék, valami más pályát választanék magamnak.~–
12 13|        konstábler János? No az már más. Az csak amolyan magunk
13 14|       engedem, hogy az én javamért más szegény legyen eláztatva.
14 16|          Egy helyen elpirongattak, más helyen meg olyanokat mondtak,
15 16|          türelmesen venni, hanem a más szegényekét is. Kivált az
16 16|         maga itt erőszakoskodni, a más házánál? Most mindjárt pofon
17 18|         ment be a kertlakba, addig más mindenki kívül maradt.~Időjártával
18 18|            tétovázva.~– Hát nem is más. Talán nem tud írni?~– Azt
19 18|            sokszor láttam. Egészen más arca volt. Én is tudom,
20 18|          bácsi is tudja, hogy maga más valaki. De én még a nagymamámnak
21 18|      tanított téged erre?~– Hát ki más, mint a nagymama? Oh, többre
22 19|            korán reggel nem maradt más élő lélek, mint a Csicsonka.
23 22|           akkor látta, hogy az nem más, mint egy árva cigaretta-papír.~–
24 23|      minden ellátást készen kapok: más fog kiszolgálni; én csak
25 23|         közül a jobb lábra valónak más szabásmintája volt, mint
26 23|       leszek, de olyan ittas, mint más ember, ha reggelig korhelykedett.~–
27 23|           a szegény embereknek meg más dolguk van, mint hogy ők
28 23|        ember keze, engem nem öntöz más, mint az ég harmatja. De
29 25|       amelyikre rózsák, tulipánok, más pedig, melyre nemzeti címer
30 25|     belépett a konyhaajtón – senki más. De pedig alig lehetett
31 25|      Csicsonka szeretett volna már más témárul beszélni.~– Huj,
32 25|            Ha kérdik, hogy hívnak? Más nevet mondjatok.~Maga is
33 26|       kívül.~– De hát hozzon az úr más konstáblert. Ott áll egy
34 27|         hogy ez senki sem lehetett más, mint a többször tisztelt
35 27|         kiadják lakásnak.~– Az már más.~– De már most – más vágányba
36 27|           már más.~– De már most – más vágányba ne igazítsd öreg
37 30|      gentlemannek a váltóit valaki más fizeti ki.~– De mikor már
38 30|      oldalát érintem. Hátha valaki más az ön versenytársai közül
39 30|         még nincsenek mouchardok1. Más országban a párbaj halálos
40 30|    kihívottnak jogom van rá. Aztán más joga is van a kihívottnak.
41 30|        beszéltél.~– Hát ki beszélt más?~– Te mámoros vagy!~– No
42 31|           zsokéját vesztegette meg más.~– Nem úgy történt. A My
43 31|            megkérdezik?~– Ki lenne más?~– Nagyon megtisztelő bizalom.
44 32|           is tartotta volna, egész más jellem fejlődött volna ki
45 32|        megfenyegette, ott őt senki más meg nem találja, mint csupán
46 33|         vissza kell fordulnunk, és más kiindulási pontot keresnünk.~–
47 34|         élek, meg nem maradhatnék: más társaságba pedig be nem
48 35|           kiásott vonaton nem jött más fiatal nő, mint egy varróleány,
49 36|         Csak szép arckép? És semmi más? – rebegé a grófnő. Irtóztató