Fejezet

 1 1 |       karmantyúja sem volt.~De valaki mégis észrevette az ottlétét:
 2 2 |      átöltözködéshez kezdett a hölgy, mégis betette a kamra ajtaját.
 3 3 |               nincsenek kinyílva. Hát mégis hű maradtál? Nem árultál
 4 4 |   Csicsonkának alunni a földön. Azért mégis csak felnőtt a leány. Korához
 5 5 |          következő napok.~Hanem aztán mégis a Zsuzsa asszonynak meg
 6 7 |            színben látja a világot.~– Mégis csak jól tette a Lidi kisasszony,
 7 7 |      becézgette. Hanem a gazdája felé mégis hason csúszott, s az asztal
 8 9 |             nagyon komoly helyzetnek, mégis kénytelen volt mind a Zsuzsa
 9 10|              meg azért vertek meg. De mégis van egy uraság, akit úgy
10 10|            nem is igen tud, de annyit mégis tud, hogyha megkaphat, hát
11 10|                Hanem a Zsuzsa asszony mégis felfortyant érte. Rárivallt
12 13|             köhécselni odakinn. Talán mégis hazakerült már.~Csakugyan
13 13|        hallottam én ezt a szót. Azért mégis feleltem rá valamit, ami
14 14|           enyim ócska volt. De bizony mégis az én kalapom. Bele van
15 14|              súgá Ádám apónak~– Lásd? Mégis csak megírja a szegénységi
16 14|            szegénységi bizonyítványt.~Mégis csak van igazság a földön!
17 16|        asszony.~– Szép, szép; de csak mégis szebb az eleven virág! –
18 16| megsemmisítettem.~– De kegyedre nézve mégis veszedelmes dolog, tanúképpen
19 18|  virágbimbókat árultatott vele. Azért mégis öreganyja volt!~– De mi
20 19|  odafaragtathatják a portáléjukra.) – Mégis megsegített a jó Isten!
21 19|               elhagyandó otthonban.~– Mégis olyan nehezen esik a szívemnek,
22 20|           igaz, hogy ez nem lehet. De mégis „úgy” hozzák. – Hát meglehet,
23 21|        tisztán lakni. – Hanem egyszer mégis történt valami, ami rákényszerített
24 21|             fekete retket, kenyeret!” mégis összekuporgattunk annyit,
25 22|           kedveskedhetek; hanem azért mégis hozok valamit, amire legtöbb
26 22|              az a múltkori csók talán mégis jobban esett.~
27 23|            öntözte, nem ápolta senki, mégis kihajtotta csipkés leveleit,
28 24|             szeretett, majd megevett, mégis elhagyott!”~Fogadni lehet
29 25|       játszanak.~– Elhiszem, de azért mégis ez az, aminek a látása a
30 25|             és mosolygott. Hát valaki mégis kitalálta, hogy ebben a
31 28|           jött bemutatni.~Végre tehát mégis megkapta.~Ezerszer engedelmet
32 28|          Utoljára a nagy tusakodásban mégis csak én gyűrtem le őt a
33 30|             vagy, szép királyné; – de mégis szebb a leányod!” – Ami
34 30|           Paripái a legkitűnőbbek. És mégis mindenütt megbukik velük.~–
35 30|         kitűnően lő pisztollyal.~– És mégis abba kötsz bele?~– Igen:
36 30|          annyi tapintat és diszkréció mégis volt mindegyikben, hogy
37 30|           kikezdésben.~Már erre aztán mégis kíváncsi volt megtudni a
38 31|         forintra mennek.~Erre a szóra mégis abbahagyta a grófnő a paradicsommadár
39 33|              fehércselédre. Azért azt mégis figyelmébe vette volna a
40 34|             azért, hogy olyan gazdag, mégis nagyon szegény. Rövid idő
41 34|                  De a szegény grófnőt mégis nagyon sajnálni lehet a
42 34|            meg francia pezsgőt. Azért mégis főbe lőtte magát. „Sok”
43 35|           mindenütt otthon vannak, és mégis sehol sincsenek otthon.~–
44 35|              Nem. Nem! Nem azok!~– És mégis azoknak a világában kereste