Fejezet

 1 2 |        nyakig esik a hóba. Hát csak mindig az én lábam nyomába lépegessen
 2 2 |            már nem akar elöl menni! Mindig így bánt velem a Lidike.
 3 2 |           történt. Y. Y. grófnő még mindig igen szép és fiatal arra,
 4 3 |        Nincs neki maradása idehaza. Mindig azt hajtja, hogy hátha azalatt
 5 4 |        tömött; a szája meg a szemei mindig nyitva vannak, ahogy gyerekleányoknál
 6 4 |         nyakába vetett portékáival, mindig elővette a furulyáját, s
 7 9 |           elejbém. Aj! Bizon muszáj mindig keresztet vetni magamra,
 8 9 |            több mint két esztendeje mindig csak egyedül látom járni.~–
 9 10|        belőle. Aztán meg azért szid mindig, hogy mért nem vágom le
10 11|             nem fogtuk! Egész éjjel mindig fogtuk. Csakhogy aztán eleresztettük.
11 11|             fölébreszt, olyankor én mindig szomjas vagyok.~– No, hát
12 12|             pettyegetett világ áll, mindig lehetett hallani, hogy vannak
13 12|           gondolja, hogy egy hegedű mindig megérhet két hatost.~A fiú
14 12|         aranyázsió! Ez szép profit! Mindig hallotta, hogy így gazdagodnak
15 13|          töltött a boros kancsóból, mindig úgy megszerezte, hogy túl
16 14|    észrevéve, hogy a konstábler még mindig ott van.~– Ugyan édes Paczal
17 19| instanciájával. – De én egész éjjel mindig csak arrul álmodtam, hogy
18 19|             Lidi néni, hogy ezentúl mindig igazat kell mondani?~– De
19 20|       menjek fel a grádicson, aztán mindig balra, csak mindig a szag
20 20|            aztán mindig balra, csak mindig a szag után: ottan találok
21 21|            az a másik ott a vízben, mindig közelebb értek egymáshoz;
22 21|            esztendőben kivirágzik–, mindig újra meg újra eszünkbe jut,
23 25|            de nem cselekszi.~– Mert mindig akkor kérsz, amikor nincs.~–
24 25|            mutató ujjával.~– Én még mindig nem hiszem, hogy mi költjük
25 25|             vőfily. Vőfily tancolja mindig elsőt menyasszonnyal.~Panna
26 26| kötelességem. – Hetven éves vagyok; mindig kötelességet tanultam. –
27 26|   Gyöngyvirágnak meg gyöngyleánynak mindig van keletje. Mit tartod
28 30|         gyűlöljük is. Régi mese, de mindig megújul az a rege a bűvös
29 30|        harmincnyolc éve mellett még mindig feltűnő szépség, aki a figyelmet
30 30|       osztom a kártyát, olyankor én mindig ura vagyok a helyzetnek.~–
31 30|         fáró-asztalnál én vagyok az mindig, aki utoljára nevet.~Azzal
32 30|         titkolni meglepetését. Neki mindig a klubban hallott meséket
33 30|           övé maradt az utolsó szó. Mindig nagy baj egy férjre nézve,
34 30|            is tudhatja, hogy Oszkár mindig az Angol Királynő vendéglőbe
35 32|            részvevők.~A világ előtt mindig a halottnak van igaza. Az
36 34|           ahol az ember egyik kezét mindig a zsebében tartja a revolver
37 34|        Tökéletes igazad van, János! Mindig mondtam én, hogy nagyon
38 34|              hogy be ne sározzanak; mindig arra gondolsz, hogy hej
39 35|     legmagasabb elismerés.~A grófnő mindig úgy beszélt, mintha csupán
40 35| keresztülmentem. Olyankor a varrónő mindig a hímzőráma fölé volt hajolva,
41 36|             nem nekem szól.~– Azóta mindig keresem azt, akinek a nevére