Fejezet

 1 3 |          valami fölvétel végett.~– Kérem: küldje be hozzám a Zsuzsa
 2 3 |            azokat mondja utánam.~– Kérem még egy szóra, Zsuzsa asszony!
 3 6 |            azt kell mondani, hogy „kérem szépen”. A nagy urak, a
 4 9 |           a nyolc krajcárt.~– Jaj, kérem alázatosan, dragalatos kisasszony,
 5 10|       névnapot köszönteni. – Ugyan kérem nagyságos asszony, ha nem
 6 10|         tarisznya piculáért. Ugyan kérem szépen, ha meghallják, hogy
 7 10|           azért jöttem, édes néni, kérem szépen, hogy amíg én odajárok,
 8 11|         holnap reggelig. Csak arra kérem a nagyasszonyt, hogy egyszer-egyszer
 9 12|           heves mozdulatot tett.~– Kérem, ha trikórul beszél, akkor
10 12|        bemegyek a szobámba. – Jaj, kérem, nem olyan trikók ezek,
11 12|         irkafirkálni. De nagyon is kérem kegyeteket, hogy erről senkinek
12 14|             szabály szerint.~– Hát kérem alássan – magyarázgatá Zsuzsa
13 14|      kezében forgatott bicsakot.~– Kérem alássan, ezek egy szegény
14 14|          víg életű szegények!~– Oh kérem, nem mi tartjuk azokat.
15 14|           ló lopta el a cigányt.~– Kérem! – tiltakozék Ádám apó.~–
16 14|      gyorsan ellenmérget.~– Mi az, kérem? – szorgoskodék Zsuzsa asszony.~–
17 14|      intézé hozzá ezt a kérdést.~– Kérem szépen: ez is valami ellenméreg?~
18 14|         bátorkodott megjegyezni.~– Kérem tisztelettel. A kalapját
19 14|      kalapot letenni akárhová.~– Ó kérem, tessék föltenni a fejére.~–
20 16|        mint egy kutyakomédiásné.~– Kérem, néni, ez szép ruha.~– A
21 17|       együtt járunk.~– Sőt én arra kérem, hogy jöjjön mellettem:
22 18|           kézzel könyörgött neki: „Kérem szépen, sohasem teszem többet!”~
23 18|       nagyon szeretem. S csak arra kérem, hogy ha megint tovább fog
24 23|            szférája!~– Csak nagyon kérem, hogy ne tessék erről nagyon
25 23|         Elmondom igazán. De nagyon kérem, hogy el ne mondja senkinek,
26 27|         neki. Csavarja az orrát.~– Kérem alássan – hebegé Tarafás
27 27|          nagy mehetnékje támadt.~– Kérem alássan. Nekem most nagyon
28 27|              Huszonöt napszámos.~– Kérem! – Emendált Frányó – én
29 27| legvékonyabb hangon fisztulázta:~– Kérem alássan, tekintetes úr.~
30 27|           cókmókot az asztalrul!~– Kérem alássan – szólt Tarafás
31 27|            megcsinálhassam.~– Jaj, kérem alássan, csak Befundot ne
32 27|            a györgynapi házbért.~– Kérem, én csak a Kaporékét értettem.~–
33 27|          Hol van a hegedű?~– Ugyan kérem – monda Tarafás úr, a kezét
34 30|               Kedves Oszkár. Egyre kérem én önt, ha meg nem neheztel
35 30|     kifizetett: most visszaváltom. Kérem szíveskedjék előkeresni.~
36 32|           alázatosan feleli.~– Hát kérem alássan: a fiskális úr hozta
37 32|       hogyan „hozta?”~– A vasúton, kérem alássan.~– Hát itt van?~–
38 32|             Hát itt van?~– Igenis, kérem alássan. Odaszállt a tiszttartó
39 32|           az összeget.~– A levelet kérem elébb.~Eleget tettek a szeszélyének.~
40 32|           a leányomnak.~– De most, kérem, vegye át az összeget a