Fejezet

 1 1 |   bőröndjét és a kosarát, s azt mondta: „Menjünk”.~A Vigyázz, megértve,
 2 3 |       Most azután, hogy az uram mondta a konstáblernek, hogy megkerült
 3 5 |       lapba.~Zsuzsa asszony azt mondta neki, hogy ne dörzsölje
 4 8 |      azt az aranyos száját, azt mondta ugye: Nézzenek meg engem,
 5 9 |         lenni.~– Ihol van la! – mondta Zsuzsa asszony. – Farkast
 6 10|    kisgyerek korában ő maga úgy mondta a nevét, hogy Csicsonka,
 7 10|  gyermek olyan naiv kérkedéssel mondta ezt, mint aki nem tudja
 8 11|          amint „ná” helyett azt mondta, hogy „né”. Szörnyű fidélis
 9 11|      önök az alkapitány úrnak – mondta Lidi kisasszony.~– Világos,
10 11|     eshetett a konstábler úrnak mondta Zsuzsa asszony.~– De annyira
11 11|         rendőrséget. Még azt is mondta, hogy meg vagyunk korrumpálva.~
12 12|         lyukas piculával, s azt mondta, hogy adjon neki az úr valami
13 12|          S aztán többet azt sem mondta, hogy „szervusz”, odább
14 12|     ultimátummal.~– Az apám azt mondta, hogy nem válik meg kevesebbért
15 13|         beszélnem. Mindenre azt mondta: „Tudom, tudom. Jaja, so
16 13|    schon.” Amit én elkezdtem, ő mondta el a végét, úgy hogy nagyhamar
17 13|       utánam akart bejönni. Azt mondta, hogy nagy marha vagyok.
18 14|         konstábler úr, mért nem mondta meg az igazat, hogy ajándékba
19 14|      nem fuchsin? – Igenis, úgy mondta.~– Jajh! Végem van! Most
20 16|         Hiszen derék kisleány – mondta Zsuzsa asszony –, de majd
21 19|       kisasszony kiszaladt, azt mondta a nagymama, hogy de bolond
22 19|          idehozott magához, azt mondta: „Nem árulsz több virágot,
23 19|        Csicsonka?~– Hát nem azt mondta Lidi néni, hogy ezentúl
24 20|    dehogy utasított! Inkább azt mondta, hogy olyan szép folyamodás,
25 20|     tanácsos urat keresem – azt mondta, csak menjek fel a grádicson,
26 20| elolvasta elejitől végig, s azt mondta rá: „Bene, benissime! Nagyon
27 20|      tekintetes úrral; de ő azt mondta: „Nem, nem engedem a kezemet
28 25|  szólalt meg a Gagyuláné.~– Azt mondta ám a tekintetes úr, hogy
29 26|       domborodott ki, mikor ezt mondta.~Zsuzsa asszony elbámulva
30 28|      minden árért. A mester azt mondta neki, hogy ne hamarkodja
31 29|        jelenség volt: senki sem mondta volna, hogy nem francia.~
32 30|        bűvös tükörrül, mely azt mondta a belenéző szép mamának: „
33 30|       összegen: s a nejének azt mondta, hogy szeretne Bécsben egy
34 30|        akkor búcsút vett, s azt mondta, hogy megy a klubba. Onnan
35 31|        magában a grófnő, de nem mondta ki.)~A gróf leveté magát
36 33|        lehet.~Egyszer aztán azt mondta neki a kísérő detektív.~–
37 33|      úgy emlékezem, hogy meg is mondta nekem, hogy az a leány hova