Fejezet

 1 1 |          csak ült ott a padon, a kezét eldugva a nagykendője alá.
 2 2 |         hóna alá, aztán az egyik kezét akassza a karomba, a másikkal
 3 2 |     grófkisasszony – mamájának a kezét, Y. Y. grófnőét. S az eljegyzés
 4 3 |       keringője. Vállára teszi a kezét, s aztán repülnek együtt.
 5 3 |        címere volt.~Odaszorítá a kezét a szívére, s kényszeríté
 6 7 |       olyan öröme volt. Nyalta a kezét, megnyalta a borostás állát,
 7 8 |      ülni, egy fazék parázsnál a kezét melengeti. Jó szerencse,
 8 10|    valami kívánság?~– Csókolom a kezét néni.~– Nincsen kezem. Látod,
 9 14|         asszony megkapta a Makár kezét, s nagy zokogva csókolta
10 16|       aki tűzbe ne tette volna a kezét azért, hogy „ez a Lidi kisasszony
11 16|     Zsuzsa megfogta a kisasszony kezét.~– Ne ártsa bele magát,
12 16|     megfogta az asszonynak a két kezét csuklójánál fogva, s keresztbe
13 20| irgalmazz! Elgázolta a lóvonatú. Kezét, lábát összetörte. Itt hozzák
14 20|       Lidi kisasszony megfogta a kezét s visszatartá.~– De édes
15 20|        megkapták az Ádám apó két kezét, s ketten két felül, nekivetve
16 21|         az emberéhez: megfogta a kezét, s gyöngéden visszaültette
17 21|       útján elém jött, s aztán a kezét nyújtva vezetett a jégen
18 22|          félrefordítá a fejét, a kezét a szája elé téve.~– Oh,
19 25|      kesztyűit repedésig feszítő kezét:~– Látod, látod, mire jutottunk?~
20 26|       uram, hátratéve mind a két kezét a bottal együtt. – Kendtek
21 26|       eléje, és összetette a két kezét könyörögve.~– Édes kedves,
22 27|          leszorítva Tarafás uram kezét, azt kérdezé:~– Kihez legyen
23 27|      kérem – monda Tarafás úr, a kezét Makár úr karja alá öltve –,
24 27|      háztul. (E szókkal a Zsuzsa kezét a magáéval imára kulcsolta.)
25 27|          az egyik kezében a Lidi kezét, a másikban a Paczal Jánosét
26 28|   magáról, s megragadva a rendőr kezét mind a két kezével, érzéstől
27 31|         kezdte, hogy a nejének a kezét megfogta és ajkaihoz emelé.~
28 34|    helyeken, ahol az ember egyik kezét mindig a zsebében tartja
29 35|          megragadta a konstábler kezét.~– Önnek bizalmas barátja
30 35|        kezében tartva a látogató kezét, maga után vonta azt, keresztül
31 35|          az egyszerű katonaember kezét.~– Mindenki szerette azt
32 35|          tartózkodott a közvitéz kezét mind a két keze közé szorítani,
33 36|  odarohant hozzá, s megragadta a kezét.~– Leányom!~A varróleány
34 36|          eléje, és megcsókolta a kezét.~Azután letakarta a fátyollal