Fejezet

 1 1 |          ilyen csúnyául vonítani, ahogy most teszi, hogyha az Ádám
 2 1 |           vele jövő kisasszonyra, ahogy illik tapasztalt rendőrhöz. –
 3 2 |      elfér benne.~– Hát elférnek, ahogy a szegény ember malacai.
 4 4 |      szemei mindig nyitva vannak, ahogy gyerekleányoknál szokott
 5 4 |         odaül a hímzőasztalára, s ahogy a kisasszonynak a keze jár
 6 8 |        tennének a vén emberekkel, ahogy a vadak tesznek, hogy mikor
 7 10|         forintot, Lidi néni, mint ahogy én kapok majd egyszer, ha
 8 10|    Hotelbe megyek virágot árulni, ahogy a nagymama biztat.~A gyermek
 9 14|        házába akartok fölvétetni, ahogy Ádám apó felsóhajtásából
10 15|           nyelv úgy tartotta meg, ahogy a latintul örökölte, misem
11 15|            Ezek is úgy énekelnek, ahogy tudnak.~Majd meg a cigányok
12 20|            Ott volt azon a tájon, ahogy egyszer csak beszakadt a
13 21|       szülői jómódúak voltak: már ahogy alacsony sorsú emberek között
14 21|   keresztül beszéltünk egymással, ahogy tisztességes jegyeseknek
15 23|        nélkül maradt; azon módon, ahogy felhantolták. Nem maradt
16 23|         boglárkával, s naponkint, ahogy a sor rájuk kerül, egy közülök
17 26|       elmegyünk a templomba, így, ahogy vagyunk és állunk: Isten
18 26| meghallgatni annak a könyörgését, ahogy kegyed meghallgatja most
19 27|          meg a „Deus ex machina”, ahogy ez minden klasszikus drámában
20 27|          kezén a két zsámolyával. Ahogy ez a jelenet harmadnap a
21 28|        ügyet is én írtam meg, úgy ahogy megtörtént, hanem aztán
22 30|        Isten bocsásson meg önnek, ahogy én megbocsátok, s legyen
23 30|    találom, s gyönyörködöm benne, ahogy férfinak lehet: én szeretem
24 33|        tele voltak sárpettyekkel, ahogy a szenes szekerek a tavaszi
25 34|       hozzá volt varrva a lélek”, ahogy mondani szoktuk.~Dehogy
26 34|            Dehogy nincsen. Hiszen ahogy a Stradivariussal lépre
27 34|         mondom, hogy jól van így, ahogy van; de magamban nagyokat
28 35|     szobát sepert, kávéját főzte, ahogy varróleányok szoktak.~–
29 35|     mindenkihez jó volt. Nem úgy, ahogy leányt szokás szeretni,
30 35|     leányt szokás szeretni, hanem ahogy egy szentet. – Üres kézzel
31 35|     feltette a fejére a kalapját, ahogy egy közrendőrnek a szolgálati
32 36|        fátyollal az arcképet, úgy ahogy elébb volt.~Azután odament