bold = Main text
    Fejezet                                     grey = Comment text

  1 1    |           kutya kifekszik a sínekre, s már egy mérföldnyiről meghallja
  2 1    |            megfogja a dókája szélét, s odaráncigálja az igazihoz.
  3 1    |        villanyoscsengettyű berregni, s nemsokára lehetett hallani
  4 1    |             mozdony hosszan nyújtott s többször megcifrázott fütyülését.~
  5 1    |          kapus a csengettyűhöz ment, s megadta a jelt a vonat érkezéséről.
  6 1    |             a felkavart hófellegben.~S a hóeke mellett, közvetlen
  7 1    |        nélkül nem állna meg a vonat, s azzal kiugrik a sínek közül,
  8 1    |         azzal kiugrik a sínek közül, s lerázva a bundájáról a havat,
  9 1    |        üdvözli, hogy egyet ugrik rá, s a két első lábával megtaszítja,
 10 1    |     bizodalmát, annak háttal fordul, s a hátulsó lábaival szórja
 11 1    |           mert a szája be van kötve, s csak a másodszori kategorikus
 12 1    |         vonat felszabadítja az utat, s majd csak a kassai gyorsvonattal
 13 1    |           finánc ajtaját felkeresni, s kiváltani a fogyasztási
 14 1    |       Hatvanon a többi pasasirokkal, s csak reggel felé jön meg
 15 1    |             farkát sebesen csóválni, s kettőt vakkantott azon a
 16 1    |           kettős csahintást hallatá, s erre az ember észrevette,
 17 1    |              bőröndjét és a kosarát, s azt mondta: „Menjünk”.~A
 18 1    |              csaholást indított meg, s azzal kivéve a hölgy kezéből
 19 1    |              azt a fogai közé vette, s előrefutott vele a kijárathoz.~
 20 1    |              a kutyáról a gazdájára, s a gazdórul a vele jövő kisasszonyra,
 21 1    |            se kutya! Eléje került. – S ezt most el akarják fogni? –
 22 1    |          kell, ahol meg fog szállni, s arról hírt adni az alkapitány
 23 1    |             bizonyos grófkisasszony, s ez alatt az ürügy alatt
 24 1    |             a kalapot zsebkendőstül, s lehúzta az álla alá a viharszíjt,
 25 2    |       egyszerre kifordította a szél, s a szoknyáit nagy rendetlenségbe
 26 2    |           keresztül kellett gázolni, s a szél szembefútt.~– Csak
 27 2    |      fráj-napon jön ki a szállására, s akkor aztán örül, ha felfekhetik
 28 2    |         kitekintett az esernyő alól, s látta, hogy az Ádám csakugyan
 29 2    |                 vág vissza Ádám apó, s a tokoszászlóval a fejére
 30 2    |             akarja kerülni az ütést, s hanyatt bukik a felhányt
 31 2    |         valamikor vendégfogadó volt, s egy nagy zöld paradicsomalma
 32 2    |              A Vigyázz előreszaladt, s a kivilágított ablak előtt
 33 2    |              elébb kinyílt az ablak, s rövid szóváltás támadt egy
 34 2    |             a szobájába a ládikóját, s húzzon frissen más cipőt,
 35 2    |            nagy hóesésben leverődik, s kellemesen fűszerezve egynémely
 36 2    |               No, de jó meleg volt – s ez a fődolog.~Az ifjú hölgy
 37 2    |             egy festett ruhaszekrény s egy gyalult konyhaalmárium,
 38 2    |            lesz az, amikor ő előjön, s a világosságnál meglátja
 39 2    |              leány kinyitá az ajtót, s kilépett a világosságra.~
 40 2    |           bizony leült az asztalhoz, s nem várta a vendégét, hanem
 41 2    |           tojássárgájával behabarva, s fahéjjal fűszerezve.~A leány
 42 2    |              kosarából a zsemlyéket, s azokkal kínálta meg a házigazdáját.~–
 43 2    |         vasúti lámpát, meggyújtotta, s felment a lépcsőn a padlásra.~–
 44 2    |            beszéltem a feleségemmel, s elmondtam neki mindent,
 45 2    |          átvette a negyedrétű lapot, s hamar rátalált a ritkított
 46 2    |            gyönyörű négyes fogatáról s egzotikus vadászatairól
 47 2    |           jelent meg a grófi háznál, s megkérte X. X. grófkisasszony –
 48 2    |             a kezét, Y. Y. grófnőét. S az eljegyzés ennek értelmében
 49 2    |             ő maradhasson a győztes; s előnyeinek döntő súlyt ád
 50 2    |            hang az asztal alól jött, s ezeket a német szavakat
 51 2    |       ijedten ugrott fel a székéről, s az asztal alá nézett. Ki
 52 2    |       csőrével felemelve az abroszt, s aztán a fejét féloldalra
 53 2    |           fejét féloldalra fordítva, s egy szemével felsandítva
 54 2    |          mondá:~„Frájla…Gud móring.”~S azzal egyet hibbanva, nagy
 55 2    |         által üresen hagyott széken, s onnan papolt egyre, hogy „
 56 2    |              krajcárt aztán félkapta s elrepült vele. Alig akarta
 57 2    |              vett egy kis fatányért, s azzal sorba járta az uraságokat,
 58 2    |            akik odajöttek ácsorogni, s koldult a gazdája számára.
 59 2    |            egy darab szalonnája van, s azt meg tudja becsülni:
 60 2    |         nekem nincs hozzávaló fogam.~S addig-addig magasztalta
 61 2    |     szalonnát elfogyasztott az öreg, s annak csak a levágott hájas
 62 2    |         Pikusz, „Keszt ausz!” monda, s elkapta a kutyának az orráról
 63 2    |              Ez a világnak a rendje.~S a kutya belenyugodott egészen
 64 3    |               Vállára teszi a kezét, s aztán repülnek együtt. Igazán
 65 3    |          Szerenád-valcer egyre szól, s a vőlegény egyre szorosabban
 66 3    |            te vagy az? Te? Te? Te?”, s amint ismét ránéz: hát mégsem
 67 3    |         pályaháztól.~Erre fölébredt, s amint a szemeit felnyitja,
 68 3    |             jönne fel minden akkord, s aztán lassankint elmúlna
 69 3    |            ólmot hozatott a boltból, s az vele együtt eltűnt. Most
 70 3    |           hölgy ezalatt felöltözött, s kijött a hálószobábul.~Dacára
 71 3    |          mély tüzű, sötétkék szemek, s dúsgazdag aranyszőke haj,
 72 3    |         született,? hol nevelkedett, s miért volt távol a szállásáról.~
 73 3    |         kendő sohasem volt az enyim, s én sohasem voltam a Margit-hídon.~–
 74 3    |            firtatás pecsenyeillatát, s nem akarta a szembesítésnél
 75 3    |            korai alkalmatlankodásért s eltávozott.~Mikor a távozó
 76 3    |              a szegény kis kamrában, s varrómunkával keresi a kenyerét!
 77 3    |           hímezni igen szépen tudok, s ruhaszabáshoz, piperéhez
 78 3    |             káposztát hozzon magának s rá egy szalvonádlit. Ámbár
 79 3    |            sört kíván magára itatni, s a sörre még ráér kegyed
 80 3    |           volt, keresett egy seprűt, s kiseperte a hálókamráját.
 81 3    |           hajdani Lidi vesztette el, s aztán helyettesítette egy
 82 3    |          hozzálátott a reggelijéhez, s a maradékot eltette a hálókamra
 83 3    |       huszadiknál megunta számlálni, s betette az ablakot.~Azután
 84 3    |             kamrából a mosókonyhába, s elgondolkozott rajta, hogy
 85 3    |          hangzott az ajtón kívülről, s ez a kategorikus felhívás: „
 86 3    |         akkor fenn volt az asztalon, s vitte a gyűszűt. Az ágy
 87 3    |              szarka rögtön felszedi, s úgy eldugdossa, hogy sohase
 88 3    |              sem akar vele játszani, s nincs semmi ellopni való
 89 3    |           szárnya alá dugta a fejét, s fél lábon állva elkezdett
 90 3    |            lefotografiáztatta magát, s küldözte a képeit annak,
 91 3    |        összehajtott damasztkendőket, s a selyempapírba takart címer-mintát.~
 92 3    |        Odaszorítá a kezét a szívére, s kényszeríté azt csendesen
 93 3    |              a munkát hat hét alatt, s kifizetem az árából, amivel
 94 4    |          ősszel halt meg a felesége, s itt hagyott neki még egy
 95 4    |         anélkül, hogy be ne szóljon, s meg ne mondja, hogy milyen
 96 4    |        mindig elővette a furulyáját, s valami szép magyar népdalt
 97 4    |          lábán; fakó paróka a fején, s azon bársony főkötő, hajdan
 98 4    |            az események meneteléről, s a szétágazó politikai vélemények
 99 4    |     elfogadni ugyan nem volt szabad, s számot kellett adnia, hogy
100 4    |            menni, maga is vele ment, s megóvta minden csábítástól.
101 4    |           leszolgálta ezen a földön. S akkor arra gondolni, hogy
102 4    |            nagyon kicsiny az ablaka, s ha beteszi az ajtót, hideg
103 4    |              odaül a hímzőasztalára, s ahogy a kisasszonynak a
104 4    |              szarkának a feje is fel s alá, s egyszer-egyszer megkérdi: „
105 4    |       szarkának a feje is fel s alá, s egyszer-egyszer megkérdi: „
106 4    |           Mit csinál a kisasszony?”, s addig mondja a madárnak,
107 4    |          besompolyog a mosókonyhába, s az alatt az ürügy alatt,
108 4    |             tűzhely mellé kuporodik, s aztán eltanulja a mosóleánynak
109 4    |              mosóleánynak a nótáját, s ő is belevisít a népdalba: „
110 4    |           majd megtanítalak hímezni.~S a Lidi kisasszony odaülteti
111 4    |             ád neki tuffot, mustrát, s beleoktatja a keresztöltések
112 4    |              elkészíti a hímzeteket, s szépen kifizeti belőle a
113 4    |           szarkát magyarul beszélni, s egy ibolyaárulásban lélegző
114 5    |             éppen lámpagyújtat után, s hozzá akart fogni az olvasásához;
115 5    |         felső szempilláját felhúzza, s az alsót alája tolja, az
116 5    |       varrnivalót küldött a számára, s annak a sikerétől függ,
117 5    |          bekötötte a fejét kendővel, s batyuba kötve a megvarrt
118 5    |           bureauban átadni a készet, s felvenni az érte járó díjat.
119 5    |             ott egy leány az árusnő, s egyedül van. Oda bement,
120 5    |             egyedül van. Oda bement, s kért egy pénteki lapot.
121 5    |        kisasszony kifizette a lapot, s összehajtva eldugta a nagykendője
122 5    |        asszony még sört is hozatott, s azt Lidi kisasszonynak is
123 5    |             is meg kellett kóstolni, s csak akkor tudta meg, hogy
124 5    |            felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba
125 5    |             azzal a tragikus képpel, s hozzáfogott az olvasásához.~
126 5    |      vesztett a versenyfuttatásokon, s miután azoknak a kifizetését
127 5    |            revolveréhez folyamodott, s neje szemeláttára főbe lőtte
128 5    |             azt a címképet a lapból, s az ágya fölött függő Mária-képet
129 6    |            ebből – dörmögé Ádám apó, s a Vigyázz is egészen ezen
130 6    |         vonat rohant egymás hegyébe. S milyen kannibáli gyönyörűséggel
131 6    |          amik a patikában készülnek, s nagyon nagy szerencse az,
132 6    |         ember felfordul a szekérrel, s csak a lábát töri ki: holott
133 6    |    mozdonyvezető észrevette a hibát, s nagy hirtelen dörzsfékezett,
134 6    |               Nekem is marad belőle.~S a Zsuzsa nemhogy csitította
135 6    |           tartó időkig bújdosni fog, s még a feltámadás napján
136 6    |        kvártélyunk! – szólt az öreg, s nevetett hozzá.~– Bánom
137 6    |             odaviszik a boncterembe, s ott a fiatal medikusok szabdalják
138 6    |       medikusok szabdalják a testét, s az egész vizsgálatot, hogy
139 6    |      eltakarva.~– Legyenek Istennel! s ne gondoljanak ilyen szörnyűségre;
140 6    |              szükség régi ismerősük!~S azzal kiszedte a kezükből
141 6    |        lesznek. Ő nem fél már tőlük. S aztán megint kijött a két
142 7    |        felülhet a szekérre mindjárt, s mehet ki az Eldorádóba –
143 7    |           meg két más tót napszámos, s meg nem ragadják kezénél,
144 7    |  szatócsboltban fel voltak halmozva, s délben elővéve a baranyai
145 7    |      csakugyan becsukja a bicskáját, s eldugja a csizmaszárába,
146 7    |             a Vigyázz egyet fordult, s kiillant az udvarról a nyitott
147 7    |         Mikor az Ádám megint kijött, s kereste a kutyáját, már
148 7    |            elébb bekémlelt az ajtón, s azalatt, amíg az Ádám a
149 7    |         előjön a talált pénz gazdája s visszaköveteli.~Másnap is
150 7    |           csak megvolt a prófunttal, s nem hagyott a felesége által
151 7    |         amint keet laabon bertoafol, s a szaajaaban tart egy baadog
152 7    |           tart egy baadog cseeszeet, s a pasaséroktul kaodul. Adnak
153 7    |        odamenni a tanácsnok urakhoz, s elmondani előttük a te igazságos
154 7    |             hogy a gazdája koplal! – s ő jár el koldulni a számára.
155 7    |         elővette a régi mesterségét, s a számomra koldult. Dehogy
156 7    |          féloldalra lesunyva a fejét s jobbra-balra tekergetve
157 7    |           felé mégis hason csúszott, s az asztal alá iparkodott.~–
158 7    |          megnyalta a borostás állát, s úgy tudott ránézni azokkal
159 7    |         közül, átugrott az asztalon, s azzal „auvau-babau!” – Egy
160 7    |             macska jött be az ajtón, s amint azt meglátta, egyszerre
161 8    |  kőszéngőzzel, a fuvaros bőrig ázik, s üti a lovait és káromkodik,
162 8    |           ajtón kiszökött a Vigyázz, s utána szaladt a gazdájának.
163 8    |             hűség jutalma szájkosár! S még azt mondják, hogy alkotmányos
164 8    |             én szerettem az otthont. S aztán én is úgy láttam azt
165 8    |         beesik az eső a padláson át. S most éppen közeledik a Szentgyörgy
166 8    |             Stáció utcán megy végig, s azok annyi szenet elhullatnak,
167 9    |       asszony. – Farkast emlegetünk, s a kert alatt kullog.~A tót
168 9    |         pedig azt buzdításnak vette, s feljebb hágott a dicsekedésben.~–
169 9    |      visszafordult a hímzőráma felé, s folytatta a dolgozást.~Frányó
170 9    |         vettem ’zenyim Malicskámtul, s elmentem tutajosnak. Szállítottam
171 9    |          kell koplalnom, dideregnem. S aztán egész éjjel azon gondolkozom,
172 9    |         parton, olyan messze vannak. S azon a sziles nagy vizen
173 9    |             tiz esztendővel ezelőtt. S akkor aztán istenhozzád
174 10   |             anyjuk köthette csomóra, s azóta nem volt kioldva.~
175 10   |            bátyja a Szent Györgynek. S az a háziurak pátronusa;
176 10   |              meg színésznékre mosok, s azok nagyon szeretik, ha
177 10   |          lesz olyan szép fehér foga.~S azzal bandukolt az öreg
178 10   |            oda nézett, ahova lépett, s a csámpás lábával rátaposott
179 10   |             a nevét, hogy Csicsonka, s rajta maradt.)~Egy doboz
180 10   |             Szépen pukedlit csinált, s jóreggelt kívánt, kezet
181 10   |             vágom le elől a hajamat, s mért nem csinálok a huncutkáimból
182 10   |               hogy amíg én odajárok, s el tudom azt a sok virágot
183 10   |             megtanultad. Pukedlizni!~S még mikor a kisleány eltávozott,
184 11   |          belépni a rendnek éber őre, s beköszöntött. – „Alázatos
185 11   |      megboldogult Miksa főhercegnél, s mikor az elment Mexikóba
186 11   |              apám bánatában meghalt, s én ott maradtam egyedül
187 11   |        őriztem lóháton vad gulyákat, s éltem mindennap sótalan
188 11   | wertheimjából fél milliót elcsizelt. S aztán még útközben egy angol
189 11   |            myladyját is elszöktette, s azzal egyenesen ide Budapestre
190 11   |            portás kinyitja az ajtót, s azzal sorsára hagytuk.~–
191 11   |              Spatzirovszkyt keresni, s utoljára hazavitette magát
192 11   |           levágtam magam a priccsre, s alvásnak adtam magamat.
193 11   |         szobába: itt van egy anglus. S minthogy az egész VI. kompániában
194 11   |          aztán szolgálatjára álltam, s kikérdeztem angolul: „Hau
195 11   |           havelockjának a gallérját, s úgy kilöktem az ajtón, hogy
196 11   |              gézengúznak a gallérja, s most meg éppen kidobtam
197 11   |             tolvaj-e vagy szerelmes. S ha az eső esik, még csak
198 11   |              vigyem a kapitányságra, s nyerjem el az ezüst keresztet.~–
199 11   |             el az ezüst keresztet.~– S erre aztán felébredt ön?
200 11   |              alá öltöttem a karomat, s elkísértem a kerületi rendőrállomásig.
201 11   |            haza, aludjam ki magamat, s egy napig ne menjek fel
202 11   |          Felmegyek a padlásszobámba, s aluszom holnap reggelig.
203 12   |            majd elfelejtettem volna.~S azzal kihúzott a köpenye
204 12   |           húsneműk rostjaiban élnek, s ha valaki az ilyenből fogyasztani
205 12   |      láthatatlan óriáskígyók vannak, s ennek konstatálása után
206 12   |          megint egy hosszú história, s talán kegyeteket untatni
207 12   |           azonban nem érti a tréfát, s azt mondja neki, hogy „Elmenj
208 12   |        Przepiorka felveszi a kezébe, s megpróbálja, hogy tudna-e
209 12   |              áll meg a boltja előtt, s kiszáll belőle egy ánglus. –
210 12   |          kivesz egy sovereign d’ort, s odadobja.~A hentes már fel
211 12   |          eszelve a lyukas piculával, s azt mondta, hogy adjon neki
212 12   |          marék piculát a táskájából, s leszámlált neki száz darab
213 12   |             a pápaszemet a homlokára s azt kérdi: „Az úré az a
214 12   |            még egyszer visszafordult s így szólt: „Mondja meg az
215 12   |              hogy átvegye a hegedűt, s kifizesse a 2000 forintot
216 12   |          titkár nevét. Odaadta neki. S aztán többet azt sem mondta,
217 12   |             ment, felült a fiákerbe, s elhajtatott.~Az én Przepriorkámnak
218 12   |              igazi húszkrajcárossal, s kiváltotta a hegedűjét,
219 12   |              kiváltotta a hegedűjét, s aztán indult volna a zeneiskolába.~–
220 12   |       Przepiorka dúl-fúl haragjában, s fűt-fát megmozdít, hogy
221 12   |              A konstábler szalutált, s véglegesen nyugalomba helyezte
222 13   |             be, hogy szegény? – Uram s én istenem. Még nem akarják
223 13   |             kerületi elöljárósághoz, s adasson magának szegénységi
224 13   |             legjobbik lokomotívomra, s elpályáztam a kerületi elöljárósághoz.
225 13   |            szoba szegény emberekkel, s nekem várnom kellett a magam
226 13   |            magam sorára.~Oh, én uram s Istenem, de sokféle szegény
227 13   |           magával viszi a blankétát, s ha a kérését indokoltnak
228 13   |              annak a bizonyos úrnak, s örömömben rá se találtam
229 13   |            úr megfogta a galléromat, s olyan szépen kisegített
230 13   |            érettem a halál angyalát, s íme meghallgattál. Előttem
231 13   |              nyitotta ki a bicsakot, s nagyot kanyarított vele
232 13   |            ráduplázhatnék a méregre.~S ma olyan csoda nap volt,
233 13   |           hogy túl töltött a szélén, s arra elkiáltá magát „juj!”,
234 14   |           vetné, tartson az urammal.~S azzal széket tolt az asztalhoz,
235 14   |            széket tolt az asztalhoz, s tányért tett a tál mellé.
236 14   |        Kranyecz Frányó késeskosarát, s azzal kínálta meg a kedves
237 14   |              egyet a bicsakok közül, s az nagyon éles lehetett,
238 14   |     gyönyörködöm, másnap szelem fel. S ezeknek itt több hagymájuk
239 14   |           Kutyát is tetszik tartani?~S hogy a csodálkozás elérje
240 14   |           tejes ibriket a katlanról, s lesietett vele a pincegádoron.~–
241 14   |          bizony elnyomta a buzgóság, s aludt szép csendesen a karszéke
242 14   |         kiáltásra Ádám apó felriadt, s nagyon megijedt.~– Huj!
243 14   |             vonat? Futok a váltóhoz.~S álomrémületében feldöntötte
244 14   |            asztalt sonkástul együtt. S még azután is azt képzelte
245 14   |          ideig, hogy a vasútnál van, s valami katasztrófának lett
246 14   |          lábra állította az asztalt, s hátba ütögetve az öregét,
247 14   |              sonka! – szólt az öreg. S rögtön ott termett a sonka.”
248 14   |          kezével a bögrének a fülét, s addig el sem eresztette,
249 14   |              szegénység látszatával, s mint ilyen, szigorú megfenyítés
250 14   |         valaki! Kinek mi köze hozzá?~S azzal elkezdett danolni: „
251 14   |           vette a csikós, a csikós.” S pajkosan táncolgatva ment
252 14   |       kiszabadította a beszélőkéjét, s odakiáltá:~– A Paczal János.~–
253 14   |            asszony is megadta magát, s elkezdte magyarázni a helyi
254 14   |    előre-hátra táncolva a konyhában, s amíg a két öreg meg a tensúr
255 14   |            Zsuzsa asszony vasalóját, s bevitte magával a hálókamrájába.~–
256 14   |            kidugta a fejét az ajtón, s amint a Makárt meglátta,
257 14   |             alálépegetett a hágcsón, s odaállt Makár elé.~– No
258 14   |           Ámbátor ma fráj-napom van, s nem tartoznám semmi szolgálatot
259 14   |             No, hát én hoztam ide.~– S hogyan jutott hozzá? Figyelmeztetem
260 14   |        felkeresem az illető boltost, s vallomást deponáltatok vele,
261 14   |              a sonka trichinos volt? S önök engem ezzel agyontraktáltak!
262 14   |     Merénylet! Oda vagyok! Meghalok!~S azzal elkezdett ugrálni,
263 14   |         jólesett. Együtt halunk meg, s nagyon szép halálunk lesz.~–
264 14   |           hálálkodék Zsuzsa asszony, s elővette a szekrénybe gondosan
265 14   |           elvette az egész palackot, s abbul húzott nagyot. Azalatt
266 14   |              vele magamat mindennap, s mégsem másztam tőle a falra.~
267 14   |              egy kis görbe üvegcsét, s annak a dugóját kezdte el
268 14   |             kiterjeszté az asztalra, s hozzáült. – Írni kezdett.~–
269 14   |           nem abcugolnak meg többet. S nem hínak szamárnak, olyan
270 14   |              hajához törlé a tollát, s ismét elrejté azt a tolltartóba.~–
271 14   |       uniformisos sapkáját a fejére, s feszesre húzta a derekán
272 14   |            Makár a kalap után nyúlt, s nagy volt a megütközése,
273 14   |             kivasaltam.~– Kivasalta? S attól lett ilyen fényes?~–
274 14   |           sem szántam soha senkit. – S itt most akadok egy emberi
275 14   |           olyan madárijesztő vagyok? S akart rajtam valamit igazítani? –
276 14   |           veszedelmes protokollumot, s odanyújtá a hölgynek.~–
277 14   |              a dugót a kalamárisból, s elkezdte a blankétát kitölteni.~
278 14   |          pedig csak a fejét ingatta, s felfelé nézett a gerendára.~–
279 14   |             a lokomotív, felébredek, s akkor látom, hogy hibás
280 14   |            Szüköl Makár.~– Megvan. – S azzal a nedves papirosra
281 14   |        mosókonyhában minden ragad. – S „most már” nem lehet azt
282 14   |        mellett keze munkája után él, s nincsenek „bizonyos valakijei”.
283 14   |           hordanak a cipőjük felett, s a kesztyűiket az oldalzsebükből
284 14   |            megirigyli, ha elolvassa, s felcsap szegénynek.~Kapor
285 14   |              megkapta a Makár kezét, s nagy zokogva csókolta meg. „
286 14   |            szépség átölelte a fejét, s ezzel a szóval:~„Maga derék
287 15   |       ambíció igen jótékony indulat. S ezt a kellemes érzést a
288 15   |         előtt szenet rakott a tűzre, s azt tanácsolta a varrónőnek,
289 15   |              Neki is volt ambíciója. S az már teljesüléséhez közeledett.
290 15   |          tele volt velük a fáskamra, s lassankint a lárma elcsillapult
291 15   |             Az előrohan az ágy alól, s bomlottul ugat, és az ajtót
292 15   |            Ádám apó tápászkodik fel, s odacammog az ajtóhoz, kinyitja
293 15   |           morogva rohan ki a kertbe, s szétriasztja az éjjeli ábrándozókat,
294 15   |            oda nem szaladhat utánuk, s sírva csaholva panaszolja
295 15   |       mindjárt! – kiabál rá az öreg, s mikor végre be tudja idézni
296 15   |              hanem bemegy a Lidihez, s annak a lába elé kuporodva,
297 15   |             aztán megenyhül a lelke, s ismét elalszik.~Fél óra
298 15   |           lassú léptekkel közeledik, s megáll a zsidóasszony boltajtaja
299 15   |             mostan fekete a füsttől, s az átelleni része tűzveres.
300 15   |    Átvirrasztotta az egész éjszakát, s meg volt vele elégedve.
301 16   |          virág! – Fecsegett a leány, s azzal megfordult a lábujjhegyein
302 16   |        kellett mennie a népkonyhába, s ott bevárnia patrónusát,
303 16   |             ott bevárnia patrónusát, s megtraktálni azt tíz krajcáros
304 16   |            reménységgel táplálkozik. S ma mindenkinek volt valami
305 16   |            fejéhez vágtam a csokrot, s sírva szaladtam haza. Nem
306 16   |            Nem megyek én oda többet.~S megint elkezdett sírni.~–
307 16   |               monda Lidi kisasszony, s megcsókolta a leánykának
308 16   |      kisasszony indulatosan járt alá s fel a mosókonyhában, mint
309 16   |             No, én ezt nem tűröm el.~S azzal kirohant a kertbe.
310 16   |              volt húzva minden ruha, s azt a fehér gyöngéd bőrét
311 16   |             a kezéből a csaláncsomót s összetépte; nem törődve
312 16   |             kezét csuklójánál fogva, s keresztbe szorítá a mellén.~
313 16   |            elmegy innen esze nélkül.~S azzal elkezdett a vén banya
314 16   |            ilyesmit sohasem hallott.~S a vén banya az első nóta
315 16   |             nő őrült! – hebegé Lidi, s azzal sietve ment ki a kerti
316 16   |            Elmegyek a főkapitányhoz, s feljelentem ezt a hallatlan
317 16   |       percben, amikor eszébe jutott, s ne törődjék vele, hogy mi
318 16   |    kikérdezik felőle a szomszédokat, s végesvégül úgy találják,
319 16   |      elmeháborodott a vén Ribiczáné, s elviszik innen a Lipótmezőre,
320 16   |          Hová? Abba a kis kamrájába? S mit ád neki enni, amíg az
321 17   |              soha sem nézek senkire, s nem veszek észre senkit.~–
322 17   |           nem léteznek. Melyik utcán s annak melyik oldalán járjon
323 17   |          kínozza a kiskorú unokáját, s azt erkölcstelen útra kényszeríti.~
324 17   |             Bemegyek a Ribiczánéhoz, s ha a kisleányt most is kínozza,
325 17(1)|    Dunaparton van saját palotájában, s az ócska ház helyén monumentális
326 18   |      kihallgatta a Lidi kisasszonyt, s miután a Paczal János konstábler
327 18   |              érdeklődést tanúsított, s nem kímélte a fáradságot.
328 18   |         Időjártával kijött az orvos, s azt mondá a konstáblernek,
329 18   |           szitkozódott, káromkodott, s elhalmozta csúfnevekkel
330 18   |            orvosnak, a főkapitánynak s az átkos kormánynak is,
331 18   |              csavarva a teste körül, s a küszöbnek támaszkodva
332 18   |              a tisztességes ruháiba, s átvitte magához. A gyermek
333 18   |               azt is hozok magammal.~S azzal kezébe adta a varrónőnek
334 18   |           aki a levelet ide intézte, s az meglátja, hogy az aláírás
335 18   |         Reklamálni fogják a levelet. S ha az akkor fel lesz törve! –
336 18   |            se szóltam felőle semmit: s ha megölnének, se mondanám
337 18   |            én magát nagyon szeretem. S csak arra kérem, hogy ha
338 18   |          tizennégy esztendős koráig. S azzal, ami nem szabad, hogy
339 18   |              Gratulin Lidia levelét, s felszakítva a borítékját,
340 19   |           nyitott ablakon kiugorjon, s aztán kibújt a kapu alatt.~
341 19   |            amikben az árult virágot, s azokba öltöztetett fel.
342 19   |             Aztán lehúzta a ruhámat, s csalánnal csipkedte a bőrömet.
343 19   |          berohant a Lidi kisasszony, s rátámadt a nagymamára, hogy
344 19   |             Pikusz állt az ablakban, s onnan leste az asszonyát.~–
345 19   |           ruhákat hordanak a házhoz, s azt ledobta a konyha közepére.~–
346 19   |           ott termett a kosár szélén s azt kérdé:~– Wasz haszt
347 19   |         lutri. 90 számot tesznek be, s csak ötöt húznak ki belőle.
348 19   |           hogy vasútra akartam ülni, s aztán lemaradtam róla.~„
349 19   |              zsákot tettem a földre, s egy pokrócot húztam magamra,
350 19   |              kifüstölték otkolonnal. S én úgy vágyódtam még egyszer
351 20   |             leült a konyha közepére, s a nyakát elnyújtva, a fejét
352 20   |              keservesebben vonított, s hogy az asszonya odament
353 20   |             a térdére tette a fejét, s elkezdett keservesen szűkölni,
354 20   |             a százráncú szoknyáival, s odakinn elkezdi a kiabálást:~–
355 20   |                monda Zsuzsa asszony, s futni akart.~Lidi kisasszony
356 20   |          kisasszony megfogta a kezét s visszatartá.~– De édes Zsuzsa
357 20   |            magyarázá a konstábler.~– S az volt a nagy szerencséje –
358 20   |         odatolták a gond űző széket, s abba aztán a két férfi beleültette
359 20   |         gyerek! Gyújtsd meg frissen!~S már csepegtették volna a
360 20   |         Meghaltam – dörmögé az öreg, s megint félreszegte a nyakát.~
361 20   |             nem keevanja meg többet.~S azzal elkezdte az izmos
362 20   |         kommandirozott a klarinétos, s azzal a Miska meg a Ferke
363 20   |     megkapták az Ádám apó két kezét, s ketten két felül, nekivetve
364 20   |          Ádám apó összeszedte magát, s még egy szíverősítő kortyot
365 20   |            elolvasta elejitől végig, s azt mondta rá: „Bene, benissime!
366 20   |             napon volt az esküvőjük, s melyik templomban keltek
367 20   |        rögtön a Zsuzskáját a paphoz, s amit elmulasztott ötven
368 20   |              menjek végig a városon, s emberi szó helyett röfögjek,
369 20   |            hogy én most jöjjek haza, s itt valamennyi ismerősöm
370 20   |            akart futni a lábam alól, s azok a nagy házak mind rám
371 21   |         emberéhez: megfogta a kezét, s gyöngéden visszaültette
372 21   |              hallja meg, aki akarja, s aztán dobjon ránk követ,
373 21   |            kelengyém is készen volt, s az Ádámnak a móring pénze.
374 21   |           anyja pedig hentesné volt, s a fia vitte az egész üzletet.~–
375 21   |             vagy később „új borral”. S azalatt csak úgy az ablakon
376 21   |              átszakította a gátakat, s két oldalrul rohant a városra.
377 21   |            Én kiszaladtam az utcára, s az utcaajtóban találkoztam
378 21   |              Ádám lovai nyerítettek, s a sertései visítottak a
379 21   |             vályogbul voltak építve.~S a víz még egyre nőtt. Az
380 21   |             üres hordóra rászegezte, s azt tolta ki a vízre. Ő
381 21   |              a fele útján elém jött, s aztán a kezét nyújtva vezetett
382 21   |          links”, így törték a jeget, s ahol nagyobb jégtábla került
383 21   |              elénk, ott kiugrottunk, s a tutajt úgy toltuk rajta
384 21   |           pogány korabeli maradvány, s betették a múzeumba. Ott
385 21   |               ő meg szeretett engem, s megesküdtünk egymásnak,
386 21   |          együtt eljártunk napszámba, s amit kerestünk, azt híven
387 21   |             télen havat is lapátolt. S amellett úgy éltünk, hogy
388 21   |             lassacskán megvénültünk, s ha ez a mostani nyomorúságunk
389 21   |             ölelve át hű élettársát.~S ez aztán ragadós. Ki-ki
390 22   |       nagylelkűen kapott a zsebéhez. S aztán lett belőle egy általános
391 22   |         abból egy forintost húz elő, s akkor látta, hogy az nem
392 22   |              Úrban, ki a tömlöcben), s ráerőteté az Adámra meg
393 22   |         szólok a Przepiorka komának, s itt lesz a tormás virsli,
394 22   |     menyasszony két öreg ember volt, s a násznép csupa koldusokból
395 22   |           Odalépett a két öreg közé, s kétfelé tartotta őket.~–
396 22   |         főtisztelendő prépost úrhoz, s kikönyörgöm számotokra a
397 22   |        megtarthatjátok a lakodalmat, s aztán megkezdhetitek a nászutazást –
398 22   |           Makárnak borult a nyakába, s azt csókolták össze-vissza.~–
399 23   |           hatáskör túllépése” miatt, s könnyen „hátralépővé” tétetik
400 23   |             kézszorítását elfogadja.~S ez nem olyan illemszabály
401 23   |         asztal füstölt húsneműektől, s senki holmi trikókrul vagy
402 23   |               Gyerünk, diurnista úr!~S miután neki magának menni
403 23   |          társaság kiült a folyosóra, s ott folytatá a Kaporék szép
404 23   |              az öklével kétfelé tör, s aztán annak a sárga közepéből
405 23   |      karmentőt ledobom a hivatalban, s a makulatur papírokat, amiknek
406 23   |            költeményeimet, regéimet. S mentül jobban csiripelnek,
407 23   |      akárcsak a hölgyek a páholyban, s aztán mondogatják egymásnak,
408 23   |     kezeikben érchegedűket tartanak, s úgy várják a nagy karmester
409 23   |           gyermekek mulatni szoktak, s amiken a szegény emberek
410 23   |             asszonyokat magasztalta, s a szép asszonyokkal együtt
411 23   |           kiment a költő temetésére, s veresre sírta a szemeit.~
412 23   |          fájvirággal és boglárkával, s naponkint, ahogy a sor rájuk
413 23   |             lángoló virágkelyheivel, s ugyancsak hirdette a költő
414 23   |           Mély föld alól törtem elő, s lemegy a gyökerem egész
415 23   |             diurnista meséket írni?” s innen is kidobnának, meg
416 24   |         FEJEZET ~„Necessitas” mester s egyéb titkok, amiket nem
417 24   |     szétfejtette, a Lidi újraszabta, s aztán a darabokat ismét
418 24   |           Necessitas bölcs tanácsát, s így teremt magának az ócska
419 24   |            az állatkerti elefánttal.~S azzal vígan folyt tovább
420 24   |             pianó zengésű hangjával, s úgy énekelte az egész „zöld
421 25   | hozzátoldották a Gagyuláné asztalát, s leterítették szép veres
422 25   |            innenonnan a szomszédbul, s rakta az asztal mellé. Ahány
423 25   |             az álla alá a hegedűjét, s neki ereszté a vonót.~A
424 25   |           öreg csak a fejét lógatta, s az orra hegyét nyomogatta
425 25   |               hamis vágányra került, s mindnyájunkat össze tör-zúz.~–
426 25   |           odahivatott engem magához, s így szólt hozzám: – „Hallja
427 25   |           fiatalságot a gonosz útra, s az okozza, hogy az ifjak
428 25   |             kirakva, mind begyűrtem, s vittem nagy diadallal az
429 25   |              az alkapitány úr előtt, s az belenéz, előbb akkorát
430 25   |   mestergerendáig ugrik fel dühében, s azt mondja: „Óh maga háromemeletes…!”
431 25   |             is elkezdett mosolyogni, s szelíd hangon kérlelé.~–
432 25   |            tudta, hogy min nevetnek, s nagy szemetszájat tátott,
433 25   |             a hivatalos méltóságbul, s a Csicsonkának kínálta a
434 25   |            hogy az urával egybekelt, s most az aranymenyegzőjüket
435 25   |              rájuk adja az áldást.~– S miért kell nekik a pap áldása?~–
436 25   |          soha forró ételt nem evett, s cukorral nem élt. Annálfogva
437 25   |        omnibuszost, hogy jöjjön ide, s szállítsa el a templomig
438 25   |              Álljunk glédába, népek!~S azzal kellő sorban felállítá
439 25   |        Csicsonka leugrik az ablakbul s előre szalad nagy ijedten:~–
440 25   |            sipított a Ritka Panna –, s szaladt a benyílónak.~–
441 26   |              háza van a külvárosban, s azok legalábbis hoznak annyi
442 26   |            annak bársony a gallérja, s még óralánc fityeg a zsebéből.
443 26   |            lábszárai között kidugva, s élénk duettet folytatva
444 26   |          Isten is türelmetlen volna, s meg akarná velünk fizettetni
445 26   |  kötelességemet teljesíteni fogom: – s nincs az a földi hatalom,
446 26   |             házamnál van a szállása, s kéznél található.~– No most
447 26   |          ledobnám azt az egyenruhát, s mennék zsákot hordani, mint
448 26   |           érte – mondá Paczal János, s azzal föltette a kalapját.~
449 26   |            van beragasztva az ablak, s téglábul van a vaskályhának
450 26   |              pincelakás bejáratához, s annak az ajtaját betéve,
451 26   |            Tarafás uramat a pincébe; s azalatt elvégezni az esküvőt,
452 26   |        esküvőt, elkölteni a lakomát; s nagy áldomásokat inni a
453 26   |          ezalatt összedugta a fejét, s valami követ fúttak. Mindenki
454 26   |              a Csicsonkához beszélt, s az meg látszott érteni a
455 26   |      harmadik lábat csinált magának, s úgy állt ott, mint egy feldönthetlen
456 26   |             az a Retek utcai párbaj.~S azzal az ajtó felé indult.~
457 26   |          gazdástul együtt egy magam.~S azzal kirántotta a kardját.~
458 26   |              kiabált a Zsiga cigány, s avval bebújt az asztal alá.
459 26   |              ágy lábához volt kötve, s az meg a Tarafás uram uszkárjának
460 26   |              uszkárjának esett neki, s belekapaszkodott a fülébe.~
461 27   |          ütve. Erre felriadt az öreg s nekilódult.~– Ahó! Itt a
462 27   |            január elsején születtem, s Makárnak kereszteltettem.
463 27   |           előmászott az asztal alul, s odalopakodott a Makárhoz,
464 27   |               Makár úr hátra nézett, s aztán a maga tenyerével
465 27   |             felölté az egyenruháját, s feltette a kalapját.~– Parancsra
466 27   |              alássan, tekintetes úr.~S a meghódított egy forintost
467 27   |          mártírja a házbérszedésnek, s súgva tevé hozzá –, inkább
468 27   |               Félrevonta Makár urat, s így szólt hozzá:~– De hát
469 27   |             kerületi elöljáróságnál, s mint ilyennek semmi bajom
470 27   |            van még egy násznagyra.~– S az én legyek?~– A „kiadó”
471 27   |            lábára emelkedett rögtön, s egy fejel nagyobb lett. (
472 27   |            aztán nagyon megszelídül, s a zsugori, ha egyszer kénytelen
473 27   |           már mehettek az esküvőre – s onnan aztán kibontott zászlókkal
474 27   |             farkát sebesen csóválva, s felnézett a gazdájára. A
475 27   |           Ádám apó elérté a kérdést, s megcirógatá a kutyájának
476 27   |              téged meg fog becsülni, s aztán te is segíthetsz neki
477 27   |             Lidi kisasszony vállára, s onnan kérdezgeté, hogy „
478 27   |             elővette a jobbik eszét, s míg a násznép lassankint
479 27   |           béke jobbot nyújtani neki.~S amint így az egyik kezében
480 27   |              aki segítségre szorult, s mikor mind együtt voltak
481 27   |    visszatért a „zöld paradicsomba”, s ott a harmadfél cigány zenéje
482 28   |            új világrend fogadta ott, s abba is gyorsan beletalálta
483 28   |         igazán, hogy milyen szegény. S az a leány, aki még ott
484 28   |     változatos bizarr fordulataiban, s finom ízlését, és az árakban
485 28   |          vannak a párizsi firmákkal, s minden új találmánya a divatnak
486 28   |       párizsi háromszor olyan drága, s azt a címerünkre való büszkeség
487 28   |             a színésznők vásárolnak.~S ezek nem ismerték a hajdani
488 28   |    meglepetésül szívválasztottjának, s azok egy pillanatra meg
489 28   |           közben a Lidi kisasszonyt, s aztán nem is titkolják el
490 28   |           már azt is Cilinek hítták, s kihordóleánynak használták,
491 28   |              kopogtatnak az ajtaján, s a „szabad”-ra benyit János
492 28   |           délceg dolmány volt rajta, s annak a baloldalán ott pompázott
493 28   |          vagyok, amilyen ott voltam, s örülök, ha a hajdani jó
494 28   |         kereskedő megnézi a hegedűt, s azt kérdi a hentestül: „
495 28   |         többet, otthagyta a hegedűt, s szaladt haza a pénzével,
496 28   |        uraság. Átutazó hegedűművész, s azt mondja, hogy ő szeretné
497 28   |  hegedűgyáros nem tudtak megegyezni, s szétváltak. Mi erről is
498 28   |        tipegő köhögős, kopott ember, s azt mondja, hogy a gazdával
499 28   |        Ellenkező esetben pert indít, s visszaköveteli a beleegyezése
500 28   |           kiléptem a mellékszobából, s a mankós embert felszólítottam