Fejezet

 1 3 |   eldugdossa, hogy sohase látjuk többet.~Pikusz úr aztán, mikor
 2 7 |     napig eltart. Nem is pipázom többet. A pipámat elásom a földbe.
 3 10|           aztóan tiz krajcaarral többet adott eerte, mint maas.
 4 12|     nevét. Odaadta neki. S aztán többet azt sem mondta, hogy „szervusz”,
 5 14|      legalább nem abcugolnak meg többet. S nem hínak szamárnak,
 6 16|          néni; nem megyek én oda többet. Kiég nekem ott a szemem.
 7 16|          haza. Nem megyek én oda többet.~S megint elkezdett sírni.~–
 8 18|     Kérem szépen, sohasem teszem többet!”~Ilyenek az ég madarai!~
 9 19|     lefizeti a háláspénzt, nincs többet rá gondja. – A nagymamának
10 19|         jó Gagyulánét sem hallom többet panaszkodni a rossz világ
11 19|   asszony nem dicsekedik előttem többet a magas összeköttetéseivel,
12 20|      Tudom hogy nem keevanja meg többet.~S azzal elkezdte az izmos
13 21|            Ettül fogva aztán még többet dolgoztunk, én még éjszakával
14 21|       fogva aztán nem gondoltunk többet az esküvőre. Minek már?
15 25|   rendben van – monda Gagyuláné. Többet is adott az Isten, mint
16 26|        elé. Mikor már nem tudott többet, akkor Ádám apó vette fel
17 28|        hentes egy szót sem szólt többet, otthagyta a hegedűt, s
18 29| bánatpénzt fizetett. Nem beszélt többet a kalandjairul, hanem a
19 30|    megígérte, hogy nem kártyázik többet – mondá ahelyett, hogy meglepetését
20 30|          nem kérdezősködöm utána többet.~– Ismét csak azt mondom,
21 31| örvénynek? Az, hogy nem mehet ön többet a klubba: „avantage-t” gyakorolni
22 35|       aztán majd meg fog tudni – többet.~– Köszönöm. Nagyon köszönöm