1-500 | 501-681
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 28 | egyszerre eldobta a mankóját, s kisült, hogy nemcsak nem
502 28 | gyűrtem le őt a földre, s a hentes segélyével megkötöztem.~
503 28 | mondá Lidi kisasszony. – S remélem, hogy ez önnek megérdemlett
504 28 | a hivatásomat elhagyni, s a polgári életpályára térni.
505 28 | egészen elfeledkezett magáról, s megragadva a rendőr kezét
506 29 | a világ minden részében, s úgy költött, mint egy herceg.
507 29 | elhozott iparremekművekkel, s a legritkább vadász troféumokkal.
508 29 | lóversenyről sem maradt el, s saját paripái több ízben
509 29 | család őskastélya állt, s mindennap lehetett őt látni,
510 29 | a két sudárfa derekára, s elkezdik azokat egymáshoz
511 29 | hős térdre bocsátkozék, s a csillagokra esküdött,
512 29 | Határozott pártállást foglalt el, s megígérte, hogy a párt jelöltjének
513 29 | Felvidéken meghonosítani, s nagy tanulmányokat tett
514 30 | csak az önzés az istenség, s a szenvedély a teremtő erő.~
515 30 | házalóktul a kopottas öltönyöket, s azokat el tudta rejteni
516 30 | öltözött a kopottas ruhákba, s aztán átkorcsolyázott a
517 30 | eljutott az országútig, s az a vasúti állomásnál végződött.
518 30 | önnek, ahogy én megbocsátok, s legyen boldog.” „No name.”~
519 30 | grófleány zárdába vonult, s ennek az okát mindenki kitalálta.~
520 30 | neki volt oka azt elítélni, s ebben az ítéletben megtalálni
521 30 | felváltsák apró pénzre, s ahelyett, hogy az isteni
522 30 | helybeszolgált lakomák, s ahol nagy város jön vagy
523 30 | utána, hogy fölkelt-e már, s benyitnak hozzá kopogtatás
524 30 | játékot professzióból űzik, s nem igen ügyelnek a korrekt
525 30 | önhöz be akartak törni, s kiváltottam tőlük önnek
526 30 | szegény halott kerül fölül, s az temeti el a sírásót.~–
527 30 | dohánytartó szelencéjét, s egy szivarókát (cigaretta)
528 30 | födele tükörsimára csiszolva: s minthogy domború volt, a
529 30 | kártyát, amit másnak adok, s ami nekem következik. S
530 30 | s ami nekem következik. S ez az „onze et demie”-ben
531 30 | szíveskedjék előkeresni.~S azzal az inexpressible-je
532 30 | összegyűrt százast és ezerest, s kezdett belőlük válogatni.
533 30 | ősei Raubritterek voltak, s anyai nagyapja Armeeliferant.~
534 30 | grófnő görcsöket kapott, s elkezdett csuklani.~Oszkár
535 30 | tetszik, nem tehetek róla”, s azzal nyugodtan szürcsölte
536 30 | versenyeken győztes kitűnőségek, s a nyolc versenyző közül
537 30 | illusztrált lap közölte, s nevével a legújabb hazai
538 30 | paripát, súlyos összegen: s a nejének azt mondta, hogy
539 30 | ezzel a privilégiummal: s önnek a zsokéját vesztegeti
540 30 | senkinek sincs sejtelme, s az fog futtatni a My Dreammel.~–
541 30 | éjjeli vonattal tért vissza: s aztán mindjárt lefeküdt.
542 30 | ismert rá a feleségére, s elébb sorba próbált neki
543 30 | volt. Azért hagytam ottan. S most már te jössz ugyanezekkel
544 30 | kocapuskással, aki vaktába lövöldöz, s bivalyfővel belém téveszti
545 30 | mert az jól tud célozni!~– S ha jól tud célozni?~– Akkor
546 30 | gondolkozni. Hagyj tovább aludnom, s eredj a papagájaidhoz.~–
547 30 | elítéltetést megbecstelenítőnek, s legtöbbször legmagasabb
548 30 | alatt egy arasznyira célzok, s akkor bizonyos vagyok róla,
549 30 | homlokomnak irányozza a csövét, s annálfogva egy arasznyira
550 30 | Azzal a falnak fordult, s elkezdett horkolni.~Az utómámor
551 30 | játszónak, a cigány lókupecnek s a kirgiz útonállónak: csakhogy
552 30 | a medvés címere fölött. S aki mind ebből még csak
553 30 | mulattassa: akkor búcsút vett, s azt mondta, hogy megy a
554 30 | látogatást tett a grófnál, s miután azt nem találta otthon;
555 30 | három – dörmögé Oszkár, s engedte üttetni a plastront.~–
556 30 | a „Márvány hölgyeket”, s aztán azt hiszik, hogy ami
557 30 | vele: én szépnek találom, s gyönyörködöm benne, ahogy
558 30 | azt a nőt mint szeretődet: s én nem kérdezősködöm utána
559 30 | legjobban tudni – súgá vissza. – S az övé maradt az utolsó
560 30 | és férje egyedül laktak: s a zárt kapun minden embert
561 30 | megszólitja a riporter, s a balett-táncosnő uszálya
562 30 | behozatta a csokoládéját, s végigfutott szivarozás közben
563 30 | történetnek a folytatását, s felbontá a billet doux-t.~
564 30 | karperecem itthon nem lesz, s az igazságtalanul bezáratott
565 30 | Budapestre?~– Négykor.~– S még most csak egy óra. Mi
566 30 | félkupéban nyújtózkodott, s meghagyta a kalauznak, hogy
567 30 | a budapesti lóversenyek, s azokon a „My Dream” a nagy
568 30 | hitt karperec megkerült, s kérte a letartóztatott komorna
569 30 | neki kitűnő bizonyítványt, s elbocsátá a szolgálatból.~
570 31 | egész lóhosszával győzzön, s rávágott az ostorral a ménre.
571 31 | megfeszítette a lábait, s nem ment tovább. Valamennyi
572 31 | leveté magát egy karszékbe: s a körmeit kezdte rágni.
573 31 | Hisz az őrült nagy összeg. S képes volt ön azt fedezni?~–
574 31 | többi a fejem felett függ.~– S hogy fogja ön ezt a feje
575 31 | ötszázezer forintot?~– Igen.~– S ha jól sejtem, az a valaki
576 31 | Nagyon megtisztelő bizalom. S ön engem elég szellemdúsnak,
577 31 | teszem, kilöknek a klubból, s többé gentlemanek társaságában
578 31 | Azokat törleszteni kell, s ezzel az összeggel oly mértékben
579 31 | gardéniának!…~Azzal megfordult, s minden üdvözlés nélkül elhagyta
580 31 | Milyen szépen süt a nap!”~S ki tudja, meddig süt erre
581 31 | mulasztást a klub elé hozni, s akkor a késlekedőt kigolyózzák.~
582 31 | magának is volt készpénze, s az ékszereit is mind zálogba
583 31 | kritikus negyvennyolc óra, s még senki sem jelentkezett
584 31 | az edelweiszos borítékot, s kivette a parfümös levélkét
585 31 | levelet írni a férjének: s azt a hetéra levelével egy
586 32 | magyarországi birtokára, s ott elzárkózott a kastélyába
587 32 | hogy utána pótolhassa.~S aztán ott maradt ősei kastélyában
588 32 | szembe: az a szép ifjú dalia, s a hozzá illő ifjú hajadon.
589 32 | magához a várnagy kisleányát, s azzal meséltet magának.~
590 32 | kastélya kapuját feltárják, s három szép paripát vezetnek
591 32 | grófnő, mikor odament hozzá, s a nyakát megveregette.~A
592 32 | vitéznek, hogy maradjon künn, s aztán felvezetve a grófnőt
593 32 | vére rájuk freccsenjen, s másnap mindenki azt mondja: „
594 32 | órájában végrendeletet tett, s a grófnőt nevezte meg általános
595 32 | lassankint magához tért, s letörlé a könnyeit.~– Hol
596 32 | monogrammal lezárt borítékban, s hosszan elbámulta a ráírt
597 32 | meggyűlöli az előkelő társaságot, s abban legfőképp a hűtlen
598 32 | énekesnővé inaugurálja magát, s a hercegi címert a harisnyájára
599 32 | a bajadér jön ki alóla. S ennek mind az idegszervezet
600 33 | hitt szobalakó mamzellje”. S ezzel az egész szimat el
601 33 | szimat el lett vesztve.~S minthogy a koldusok szövetsége
602 33 | hanem szépen leszállt abba, s folytatta tovább a sétáját
603 33 | lába alól (a föld forog!), s ő úgy maradt a világon,
604 33 | orgazdákat fel tudott találni, s a névtelen istenasszonyoknak (
605 33 | munka tiszteletre méltó, s a detektív munkája bizony
606 33 | detektív munkája bizony az.~S ennyi szükséges ismeret
607 33 | késdöfést könnyen osztogatják, s testi erejével imponált
608 33 | a nyelvükön is értett, s meglepően tudott utánozni
609 33 | utánozni minden tájkiejtést, s amellett minden előkelő
610 33 | kosarait segített cepelni, s amíg az a pénzügyőrség szobájába
611 33 | kosarait őrizve maradt hátra, s leült egy padra. – Én nem
612 33 | volt adva, beszélt is vele, s úgy emlékezem, hogy meg
613 33 | lázroham már éjfél óta tart, s ha meg nem fordul, akkor
614 33 | hogy férfiöltönyt visel, s imára kulcsolta kezeit.~
615 33 | sietett oda hozzá a pohárral, s egyik kezével a beteg fejét
616 33 | most is ott van az a leány?~S ha nincs is már ott; de
617 33 | költözött, ha ott nincs. S ha nem mondják is; már azt
618 33 | bérkocsi, a detektív kiszállt, s odament a kapuajtóhoz. Az
619 34 | az évadban már ritkaság, s mindennap árticsókát hoztak
620 34 | a sok fácánt meg békát. S mikor a tokaji bort látom,
621 34 | meglátják, hogy ott van; s ha a poharat csengeti a
622 34 | az ember, hogy mit kap, s hogy holnap mit várhat.
623 34 | kihörpentik az utolsó poharat, s mennek haza.~A detektívnek
624 34 | vagy pedig magába szál, s elgondolkodik rajta, „Vajon
625 34 | engem akarnak elcsípni?” S lassan lassan elpárolognak,
626 34 | vágott lágykemény tojások s kockára aprított tepertyűk
627 34 | vetette az ágyát a beszédnek, s el nem egyengette az útját
628 34 | faragdálni és megrágogatni; s utoljára a jó barna „szaft”-
629 34 | mind a grófnétól jött.~– S vajon mit követtem én el
630 34 | megtömte a szűzdohánnyal, s az egy szál faggyúgyertyánál
631 34 | gyémántokkal rakott topánkákban; s hozták volna a képmását,
632 34 | te nagy úr voltál valaha, s valahányszor a hajdani úri
633 34 | komisz policáj volt!”, s el kellene dugnom az érdemkeresztemet,
634 34 | gyertya lángjába bámult, s a pipa is kialudt a szájában,
635 34 | a pipából a tüzes hamut, s a maradékot kiverte a markába.
636 34 | gondokat, bajokat megosztja, s félgond, félbaj lesz belőle;
637 34 | reménységeit összeteszi, s kettős öröm, kettős remény
638 34 | eltart: a munkakedvemet; s úgy végezném, mint egy részeges
639 34 | gondolá magában a detektív. S még jobban megerősödött
640 34 | újra rágyújtott a pipára: s most már ő maga fűzte tovább
641 35 | előtte a tornác üvegajtaját, s felbocsátotta a fekete pokróccal
642 35 | nem venném le a kalapomat, s nem kérnék bejelentést.
643 35 | fejcsóválásokat míveltek. S utána lestek a kulcslyukon,
644 35 | rezgő kárpit kétfelé vált, s annak a közepéből lépett
645 35 | hosszúnyelű lornyont tartott, s azon keresztül nézte végig
646 35 | ragyogásukban nyíltak fel, s hangja visszanyerte azt
647 35 | velem – suttogá a grófnő, s aztán folyvást kezében tartva
648 35 | szőnyegajtón: egész a budoárjába, s ott megkínálta leüléssel,
649 35 | kalapját is kivette kezéből, s maga leült vele szemközt
650 35 | érkező vonaton ismerjük fel, s azután kísérjük figyelemmel
651 35 | volt bérlett szálláson: s aki ugyanannak a váltóőrnek
652 35 | az arca be volt burkolva, s a peronon már sötét volt.~–
653 35 | hímzőráma fölé volt hajolva, s nekem nem hivatásom munkásleányok
654 35 | éppen én jelentettem fel. S nekem semmi gyanúokom nem
655 35 | varróleánynak vallotta, s számot tudott róla adni,
656 35 | írását?~– Sohasem láttam, s a szállásadóitól tudom,
657 35 | közbaka szájából a virginiát, s tovább szíják, akik a cipőjük
658 35 | táncosuk fejéről a kalapot, s az őrült tánc végezte után
659 35 | hajnalára megjelennek az utcán, s végighúznak a járdákon:
660 35 | a hátuk mögé nézegetnek, s a szembe találkozó férfinak
661 35 | belelépnek a sárba, mert éheznek, s a kenyerük oda van dobva…
662 35 | igen – rebegé a grófnő, s most már engedé a könnyeit
663 35 | könnyeit szabadon folyni, s megszorítá az egyszerű katonaember
664 35 | egyszerre kenyerüket vesztették, s a szegény hajótörötteket
665 35 | két keze közé szorítani, s a hangjának teljes érző
666 35 | János felállt a karszékből, s hivatalos arcot öltött.~–
667 35 | nyugodt kedélyt erőltetve, s mintha helyre akarná ütni
668 35 | souplesse-t, délcegséget, s kegyes leereszkedéssel mondá: „
669 35 | ajándék. Konstábler vagyok.~S azzal feltette a fejére
670 36 | Odament a Mária-szoborhoz, s letérdelt az imazsámolyra.
671 36 | villanycsengettyűhöz ment, s megnyomta annak a gombját.~
672 36 | grófnő odarohant hozzá, s megragadta a kezét.~– Leányom!~
673 36 | szánalommal nézett a grófnőre, s szelíden visszahúzódott.~–
674 36 | elátkozott öltönyeimre? S jársz kopott ruhában! –
675 36 | szól. – Én „Lidia” vagyok. S visszaadta a grófnőnek a
676 36 | fiatalság fog körülrajongani: s akire választásod fog esni,
677 36 | végighallgatta mindezt nyugodtan. S aztán szelíden válaszolt:~–
678 36 | is az. Én szegény vagyok, s szeretek szegénynek maradni.
679 36 | tisztelek, becsülök, szeretek, s aki engem tisztel, becsül,
680 36 | állást nyer, nőül vehet, s ketten együtt keresünk tisztességes
681 36 | átkarolta: erős leány volt, s a balzacra fekteté az elaléltat.~
1-500 | 501-681 |