Fejezet

 1 1 |  mosókonyha mellett. Azt ki szokta adni ilyen magaforma varróleányoknak.
 2 1 |          fog szállni, s arról hírt adni az alkapitány úrnak. A detektív
 3 2 |      elkezdett a maga nyelvén jelt adni.~Erre elébb kinyílt az ablak,
 4 4 |          hízelgő elnevezéseket tud adni a népnyelv a maga ínyencségeinek.~(
 5 10|         pép-félét nem kellene neki adni?~– „Kóficot?” Jaj, nem kell
 6 10|            tudom azt a sok virágot adni; ha majd a nap odakerül
 7 12|    forintot aranyban, ha el akarja adni. Ráadásul még egy másik
 8 14|            másik kosárral el tudja adni, hogy odakinn az esőben
 9 14|          kisasszony igen jól tudta adni a könnyelmű grizettet.~–
10 15|            aztán meg kellett magát adni kényre-kegyre. Azt vitték
11 15|    elkezdenek mammut-bőgéssel jelt adni a munkásaiknak a felgyülekezésre: „
12 18|      Utoljára csakugyan rá kellett adni a kényszerzubbonyt. Akkor
13 21|           becsületes nevet kell ám adni, hogyha egyszer megnő, ki
14 22|       fizetni kell. Stólát kell ám adni.~– Ugyan mennyit kell fizetni?~–
15 22|    jegygyűrűt sem tudunk egymásnak adni.~Erre meg a Ritka Panna
16 22|           cigány is tudott valamit adni.~– Mink meg kitartjuk muzsikával
17 26|         mind a mienk. Át is fogjuk adni. – Amint visszajövünk a
18 28| hírlapoknak a rendes értesítéseket adni a rendőrség körében történtekről,
19 28|           készítmény. El akarja ön adni?” – „El biz én. Mit ád az
20 30|            neki mindenféle neveket adni, míg rájött az igazira.~
21 35|     vallotta, s számot tudott róla adni, hogy hol járt. Azután sem