Fejezet

 1 12|  TIZENKETTEDIK FEJEZET ~Az ingyen sonka meg a drága Straduario~Ismét
 2 12|             Nini! Mi a? Egy egész sonka! Ej, ej konstábler úr. Hol
 3 12|         egy szó sem. – Egészen jó sonka ez, aki minden gyanún fölyül
 4 12|           legyen őelőtte trikós a sonka, fuxinos a veres bor. Annál
 5 13|    Micsoda ez? Asszony! Egy egész sonka? Egy élő testben látható,
 6 13|        testben látható, valóságos sonka? Hogy jutottál te ehhez?
 7 13|          valami afféle korrupciós sonka, akkor abból az én számon
 8 13|          az bizony nem korrupciós sonka.~– Hát micsoda? Vad sonka?
 9 13|         sonka.~– Hát micsoda? Vad sonka? A fűzfán termett? Illés
10 13|   megjelenni a halál angyala. Egy sonka képében.~– Csak a szárnyai
11 14|       maradt vasúti váltóőr. – De sonka nélkül, úgy látszik, hogy
12 14|           lehúzogatá.~– Egy egész sonka van előtte. Milyen piroskeblű,
13 14|        irigy oldalpillantásokat a sonka felé.~– Ugyan édes tekintetes
14 14|      fortissimum virum.1 Hát ez a sonka miféle szegény emberrel
15 14|    Bárcsak leesne a kéményből egy sonka! – szólt az öreg. S rögtön
16 14|            S rögtön ott termett a sonka.” Csakhogy ezt már minden
17 14|      került egy egész nagy kassai sonka egy olyan embernek az asztalára,
18 14| ítéltetett, abbul maradt meg ez a sonka. Makár úr e vallomásra a
19 14|        ijedtében.~– Micsoda? Ez a sonka trichinos volt? S önök engem
20 14| Vallásháborító muzsikus. – Kassai sonka. – Hagyma fentőstül. – Kosár