Fejezet

 1 1 |           hogy megtaszítja, akkor nagyot ugrik, de a vágányról azért
 2 2 |       hirtelen kikapta a fejét és nagyot prüszkölt. Utoljára kapta
 3 3 |        léptei elhangzottak, akkor nagyot fohászkodva mondá Zsuzsa
 4 7 |         ki egy kis peenzt, ki egy nagyot, amennyi a cseeszeebe feer.~
 5 8 |    mennyországból a pokolba olyan nagyot, mint én? Hát én is nagyot
 6 8 |        nagyot, mint én? Hát én is nagyot estem. Nekem is volt szép,
 7 9 |      konyhábul.~A Lidi kisasszony nagyot sóhajtva monda:~– Hát vannak
 8 11|          az a Paczal János?” – Én nagyot bámulok. „Én az vagyok,
 9 13|         nyitotta ki a bicsakot, s nagyot kanyarított vele a sonkából.
10 14|         éles lehetett, mert ugyan nagyot szaladt a sonkába. A tekintetes
11 14|          palackot, s abbul húzott nagyot. Azalatt Ádám apó félrehúzta
12 20|       Panna asszony, a tenyerével nagyot csapva a legény gombakalapjára:
13 21|            utoljára eggyé lettek, nagyot lobbantak: a víz kioltotta
14 26|          jó barátim.~A konstábler nagyot gondolkodott e szóra, aztán
15 26|   elismerőleg Tarafás uram. János nagyot feszített a mellén.~– Kikérem
16 27|           rajtunk segítsen?~Makár nagyot hunyorított a behunyt szemével.~–
17 27|      titkát.~– Haj, haj – sóhajta nagyot Paczal János.~– Majd – ötven
18 30| becsületesség szabályaira.~A férj nagyot nevetett erre a szóra, aközben
19 30|       vesztegeti meg?~Oszkár gróf nagyot nevetett.~– Hát persze hogy
20 35|           prédikálási véna.~Előbb nagyot hallgatott utána: megvárva,